Zúgott a "szebb jövőt" a Trianon palotánál

2010.06.04. 13:42

Több száz magyar érdelődő vonult pénteken a Párizs déli elővárosában található Nagy Trianon palotához, ahol 1920-ban aláírták a magyar határokat jelentősen módosító békeszerződést. A pénteki megemlékezésen harangot kongattak, tudósítónk szerint többször felharsant a Jobbik jelszava, a "szebb jövőt" és beszélt az eseményen a párt parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás is.

Körülbelül 800 ember jelent meg a Párizs déli elővárosában, Versailles-ban található Nagy Trianon palota előtti kövezett téren pénteken. Itt írták alá 1920. június 4-én az első világháborút megnyerő országok a békeszerződést Magyarországgal. A szerződés miatt Magyarország elvesztette területének kétharmadát. A tér közepén hangfalakat és egy sárospataki harangot állítottak fel. A harangot a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által szervezett megemlékezés elején és végén is megkongatták többször.

Az emlékező műsor egy színházi társulat előadása volt, Trianonnal foglalkozó versekből és dalokból állt, majd több szónoklat is elhangzott. Több érdeklődő történelmi - például árpádsávos - zászlókat tartott a kezében.

A mintegy négyszáz résztvevő között számos külföldön élő magyar is volt, a tömegben lengetett transzparenseken és zászlókon olvasható volt Zürich, az angliai Reading , illetve az ausztrál Melbourne neve. A szónokok szerint Amerikából, Kanadából és több európai országból is érkeztek résztvevők. 

Két erdélyi, háromszék megyei férfi azt mondta munkatársunknak, hogy azért "a sokmillió magyarért" utaztak 29 órát Erdély legtávolabbi zugából, "aki elpusztult és kitelepítették" Trianon után. Az egyik férfi állítása szerint az Erdélyből deportált 800 ezer szászért és a lágerbe hurcolt zsidókért is el akart jönni. A férfi szerint a Kárpát-medencében sok embert vérségi kötelék is összeköt, ezért sem érti a széthúzást. Arra a kérdésünkre, hogy lát-e esélyt a trianoni béke felülvizsgálatára, annyit mondott: "Istennél minden lehetséges".

"A válasz egyszerű: mert magyar vagyok" - mondta egy Zürichből érkezett férfi tudósítónknak arra a kérdésre, miért utazott ide Versailles-ba. A béke felülvizsgálatának nem látják sok esélyét, egyikük meg is kérdezi: "Olyan országokkal, amik már nem is léteznek?"

Megjelent a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének több tagja is, akiket ugyan motorral nem engedtek be a térre, de azért begyalogoltak a megemlékezésre. Velük érkezett meg Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik parlamenti képviselője és Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is.

Gaudi-Nagy azt mondta, a motorosok csütörtökön Brüsszelben jártak, ahol Morvai segítségével a trianoni békeszerződés igazságtalanságát bemutató petíciót adtak át EP-képviselőknek. A rendezvényen többször felharsant a Jobbik jelszava, a "szebb jövőt".

"Rongyos papírdarab"

"Egyet világosan kell látni: egyetlen olyan célt még nemzet nem ért el, amit nem tűzött ki maga elé - utalt Gaudi-Nagy arra, hogy folytatni kell a trianoni béke felülvizsgálatáért zajló küzdelmet - máskülönben a társadalom szemétdombjára kerülünk" - tette hozzá. Azt is mondta, hogy a kettős állampolgársági törvény visszaadta az ebben a palotában aláírt "rongyos papírdarab" miatt elvett jogokat.

Forrás: MTI/Venczel Katalin

Felszólalt Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencén kívüli régiójnak elnöke, aki franciául magyarázta el, hogy mi lenne ha Franciaországot is felosztanák olyan arányban, mint annak idején Magyarországot. Felolvasták Bernard LeCalloch, egy francia nyelvész támogató levelét is, aki többek között arra hívott fel, hogy Európa szolgáltasson igazságot Magyarországnak.

Csizma és ostor

Patrubány Miklós - majdnem térdig érő csizmában - beszéde elején megkérdezte, hogy magyarok-e, akik vitatják, hogy az a magyar, akinek fáj trianon, mire a tömeg hangosan fújolt, hogy nem. "Nemzeti összetartozás akkor lesz, ha megszabadulunk trianon átkától" - mondta. Közölte, az MVSZ is készített egy petíciót Igazsáégot Európának címmel, majd egy angol lovagrend nagymesterétől idézett, aki szerinte amikor megjárta a csíksomlyói búcsút, lelkendezve beszélt neki arról, hogy a magyarok a világ legcivilizáltabb népe, mert a búcsújárók nem hagytak maguk után egyetlen papírfecnit sem.

A Versailles központjában (nem a kastély mellett) található Szent Lajos székesegyház előtt délután 4 órára imádságot hirdetett az MVSZ. A Nemzeti Motorosok ide már motorjaikkal jöttek. Patrubány Miklós a templom lépcsőjéről - ezúttal már kihangosítás nélkül - szólt az egybegyűltekhez, mondván "ez az elcsendesedés ideje". "Fél 5-ig teret nyitunk azoknak, akik úgy érzik, elmondanának egy verset" - mondta Patrubány, így egyfajta szavalóverseny kezdődött.

Egy vecsési fiú a teljes Hiszekegyet elszavalta, a végét a nagyjából 500 fős tömeg vele mondta. Ezután felváltva énekeltek el dalokat és hallgattak meg egy verset a résztvevők. Egy baranyai háromszögből (ma Horvátország keleti része) érkezett idős férfi el-elcsukló hangon előadott szavalása óriási tapsot váltott ki.

A tervek szerint fél 5-kor felcsendült volna a dóm harangja, azonban a dóm plébánosával való egyeztetések ellenére ez nem történt meg. Ezután az emberek 5 percig álltak néma csendben, majd a megemlékezés zárásaként három imát is elmondtak az egymás kezét megfogó emberek. A rendezvény itt is a "Vesszen Trianon!"-nal és egy - az eseményt biztosító francia rendőrök által láthatóan élvezettel figyelt - ostoros bemutatóval zárult.

KAPCSOLÓDÓ CIKK