Nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesít Magyarország a világ egyik legelzártabb országával, a Bhutáni Királysággal. A kapcsolatfelvételt még Balázs Péter külügyminiszter kezdeményezte, aki korábban pénzügyi gondokra és a diplomáciai kapcsolatok koncentrálására hivatkozva több országban is bezáratta a külképviseletet. A királyságba egy évben 5000 turista léphet be, utak alig vannak és a tévét is csak 1999-ben engedélyezték. A Külügyminisztérium szerint azonban Bhután kísérlete a környezettudatos fenntartható fejlődés biztosítására értékes lehet Magyarországnak is.

Bhután kitért a magyar kezdeményezések elől, ezért Magyarország és a Bhutáni Királyság között nincs diplomáciai kapcsolat, a két ország gazdasági kapcsolata elhanyagolható, vezetők nem találkoztak egymással, és teljes körű vízumkényszer van életben - jelenleg még ezek az információk olvashatók a Magyar Külügyminisztérium honlapján Magyarország és Bhután kapcsolatáról.

Ez hamarosan változhat, Sólyom László államfő ugyanis június 1-én, a külügyminiszter kezdeményezésére a két ország között nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok kiépítését kezdeményezte a Magyar Közlönyben megjelent határozata szerint. A nagyköveti kapcsolat kiépítéséről Balázs Péter külügyminiszter előterjesztésére április 9-i ülésén döntött a Bajnai-kormány.

Tudnunk kell, mi történik

"Magyarországnak körülbelül húsz százalékkal nagyobb külképviseleti hálózata van, mint Ausztriának vagy a hozzánk hasonlítható országoknak. Ezt egész egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak" - mondta Balázs Péter egy évvel ezelőtt, majd külügyminiszteri kinevezése után, egyik első intézkedéseként, elsősorban pénzügyi okokra hivatkozva négy nagykövetséget - Luxemburgban, Malajziában, Chilében és Venezuelában - és nyolc főkonzulátust záratott be világszerte.

Balázs még kinevezése előtt azt mondta, három kört határoz meg a külképviseleti hálózaton belül. Eszerint Magyarországnak a világ minden részén lennének konzuljai, hogy segíthessenek a bajba jutott magyarokon. Ennél szűkebb körbe tartoznának azok az országok, ahol "tudnunk kell, hogy mi történik". Az ezekben az országokban dolgozó diplomaták információkat, elemzéseket küldenének. A legszűkebb körben, ahol "hatni akarunk az eseményekre", jól felszerelt nagykövetségeket kell működtetni, ebbe a körbe Balázs szerint az EU- és NATO-tagállamok, a szomszéd országok és a feltörekvő országok tartoznak.

Bhután e felosztás szerint olyan ország lehet, amelyről "tudnunk kell, hogy mi történik", nagykövetséget ugyanis nem nyit Magyarország Bhutánban, csak az újdelhi nagykövetet, Dr. Pálmai Gézát akkreditálják az országba. Pálmai India mellett "pénzügyi okokból" már eddig is több országban: Nepálban, Bangladesben, Sri-Lankán és Maldív-szigeteken is ellátja a nagyköveti feladatokat. Ezekbe az országokba, a költségvetés függvényében körülbelül évente egyszer tud elutazni, de a tiszteletbeli konzuli hálózaton és a közös üzleti tanácsokon keresztül az év többi részében is tartja a kapcsolatot a nagykövet az országgal - mondta el Pálmai Géza az [origo]-nak.

Elzárkóznak a világtól

Hogy Bhutánnal milyen kapcsolata lesz a nagykövetnek, attól is függ, hogy a királyság mit válaszol a magyar megkeresésre. A New York-i ENSZ-képviseleten keresztül Magyarország már kezdeményezte is a kapcsolatfelvételt - közölte a Külügyminisztérium szóvivője, de egyelőre se a Külügyminisztériumnak, se Pálmai Gézának nincs információja arról, hogy Bhutánnak milyen tervei vannak. Megpróbáltuk elérni Ugyen Tsheringet, aki a bhutáni kormány honlapja szerint az ország külügyminisztere, de sem a megadott telefonszáma, sem az email címe nem működik. Bhután látszólag nem töri magát a magyar kapcsolatért, sem az ország hivatalos lapján, sem a legnagyobb napilap online kiadásában, sem a Kuensel Online hírportálon nem írtak soha Magyarországról vagy a két ország közötti kapcsolatról.

Forrás: EPA
Megnézik, kinek nyitnak ajtót. Kattintson a képre, és nézze meg bhutáni galériánkat!

Bár az utóbbi években óvatos demokratizálódási és nyitási politikát kezdett, a fél magyarországnyi Bhutáni Királyság máig a világ egyik legelzártabb országa. A Himalája hétezer méteres csúcsai között, Tibet és India határán fekvő buddhista országban 2008-ban vezették be a demokráciát, de a tévét és az internetet is csak 1999-ben engedélyezték. A korábbi évszázadokban is elszigetelt ország a 20. században tudatosan választotta a bezárkózást. Bár az ország már 1971 óta tagja az ENSZ-nek, külügyeit egészen 2007-ig India intézte.

Bhutánnak még ma sincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal sem, bár az Egyesült Államok újdelhi követségén keresztül informális kapcsolatot tart az országgal

Legfeljebb ötezren léphetnek be

A nyitást és a politikai reformokat a most 30 éves Dzsigme Keszar Namgyel király apja indította el óvatos lépésekkel több évtizede. Amikor az ország gazdasági teljesítménye miatt kritizálták, azt válaszolta, a gazdaságnál sokkal fontosabb a boldogság, ennek mérésére új mutatót is kitalált: a bruttó nemzeti boldogságot (GNH).

Bhután évente ötezer főben maximalizálta a turisták számát, egyénileg nem, csak hivatalos utazási irodákon keresztül, borsos napidíj fejében lehet bejutni, és ezért kevesen láthatnak be az országba. Bhutánt ennek ellenére a BuisnessWeek című lap 2006-ban a világ hatodik legboldogabb országának választotta.

A boldogság mellett a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és a kultúra megőrzése a bhutáni kormányzás legfontosabb célja, az ország úgy kíván a középkorból átlépni az információs korba, hogy közben nem zsákmányolja ki a természetet és megóvja kultúráját a globalizációtól. (A Bhutáni Királyság múltjáról és jelenéről, valamint a 2008-as demokratikus választások eredményéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Az országban körülbelül 700 ezren élnek, megélhetésüket többnyire a mezőgazdaság - fűszernövények és jaktenyésztés - az erdők és a vízenergia, kisebb részben a turizmus biztosítja. Bhután máig erősen függ  gazdaságilag és kereskedelmileg is Indiától. Az országban egy reptér van, nincs vasúti hálózat, és a nagy hegyek miatt nagyon nehéz és drága utakat építeni. 2002-ben a nyitás politikájának szellemében hosszas viták után engedélyezték a külföldi befektetéseket, de csak bizonyos iparágakban és maximalizált tulajdoni hányadban jelenhettek meg a külföldi cégek a vállalkozásokban. Az elmúlt hónapban tovább enyhítették a szabályozást, már 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cégek is befektethetnek az országban, sőt földet is vásárolhatnak, de továbbra sem léphetnek be a média, a nagy- és kiskereskedelem, a bányászat, a vendéglátás és az egészségügy területére.

Eltanulhatjuk a fenntartható fejlődést

Szerettük volna  megkérdezni Balázs Pétert, mi indokolta a kapcsolatfelvételt, de a korábbi külügyminiszter azzal hárította el kérdéseinket, hogy már nem illetékes a minisztérium ügyeiben. Bhután ENSZ-tag, a dél-ázsiai térségben az egyetlen ország, amellyel Magyarország még nem létesített diplomáciai kapcsolatokat, és modernizációja modellként szolgálhat a térség más országainak is - indokolta az [origo]-nak a diplomáciai kapcsolatfelvételt Mátrai Zsuzsanna, a Külügyminisztérium szóvivője. A Külügyminisztérium szerint Bhután gazdaságpolitikája is változik, így a magyar képviselet azt is megkönnyíthetné, hogy a magyar vállatok gazdasági együttműködéseket keressenek, elsősorban az infrastruktúra, az energetikai szektor, a mezőgazdaság, illetve az erdőgazdálkodás területén. Magyarország tanulhatna is a fejlődő Bhutántól, "a környezettudatos fenntartható fejlődés biztosítására tett bhutáni kísérlet értékes tapasztalatokkal szolgálhat más országok, így hazánk számára is".

Ezekre a lehetőségekre hivatkozott Pálmai Géza is, aki úgy gondolja, Bhutánt érdeklhetik a Magyarországon már meglévő, angol nyelvű oktatási programok, például az orvosi, egészségügyi képzések is. Pálmai még soha nem járt Bhutánban, és egyelőre hivatalosan még nem is kapott felkérést a Külügyminisztériumból a nagyköveti tisztségre, ezért nem is kívánt bővebben beszélni a két ország lehetséges kapcsolatairól.

Nem csak Magyarországot érdekli az elzárt ország: a Bhutan Times internetes kiadása szerint múlt pénteken hatnapos hivatalos látogatásra Bhutánba érkezett Franciaország indiai nagykövete, Jerome Bonnafont is, hogy a két ország közötti kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaljon. A hír szerint a franciákat elsősorban a befektetési lehetőségek érdeklik most, hogy Bhután megnyitotta gazdaságát a külföldi befektetők előtt, de a nagykövet a klímaváltozásról, a demokráciáról és a turizmusról is tárgyal az ország vezetőivel, mert szerinte Franciaország milliós buddhista lakossága szívesen turistáskodna a himalájai országban.