Varsóban megtalálta politikai féltestvérét Orbán

Csak néhány év korkülönbség van köztük, mindketten szeretnek focizni, egy leharcolt baloldallal néznek szembe, és vállalkozásbarát politikát hirdetnek. Orbán Viktor első útja Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz vezetett Varsóba, ami az eddig is barátságos magyar-lengyel viszony szorosabbra fűzését jelzi. Van is mit tanulni a lengyelektől, akik a válságban bezzegországgá váltak, ráadásul több fontos ügyben egymásra van utalva a két ország.

Bár Orbán Viktor szerdán és csütörtökön sorra találkozott az európai politikai színtér fontosabbnál fontosabb szereplőivel - köztük az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével, valamint a NATO főtitkárával - hivatalos honlapján péntek reggel a vezető hír még mindig egy keddi esemény volt. A beszámoló az új magyar miniszterelnök varsói látogatásáról szól, és egy méretes fotó kíséri, amelyen együtt mosolyog lengyel kollégájával, Donald Tusk kormányfővel. Lehet ugyan, hogy ez az anyag csak honlapszerkesztői figyelmetlenség miatt maradt az oldal tetején, de akár finom jelzése is lehet annak, hogy ezt a találkozót még a többinél is fontosabbnak tartja a miniszterelnök stábja.

Orbánnak ez volt az első külföldi útja újabb miniszterelnöki megbízatásának kezdete óta, és ezt láthatóan értékelték a lengyelek. Közös sajtótájékoztatójukon Tusk személyesen közölte, hálásan fogadták a gesztust, hogy Orbán Varsót kereste fel először, pártjának egyik EP-képviselője, Pawel Zalewski pedig egy nyilatkozatban úgy fogalmazott: "Orbán világos jelzéseket küld, hogy szeretné, ha Lengyelország Magyarország első számú partnere lenne a régióban. Látogatása Varsóban csak egy ezen jelzések közül."

Kísérteties hasonlóság

A magyar és a lengyel kormányfő számára szinte adott a szoros szövetség, sok bennük a közös politikailag és személyesen is. Nagyjából egy idősek - Orbán 47, Tusk 53 éves -, mindketten sportos alkatúak és szeretnek focizni, politikai tevékenységük indulásához pedig az alapot ugyanúgy az antikommunizmus adta. Míg Orbán egyetemistaként kezdett el politizálni, és Nagy Imre újratemetésén követelte a szovjet katonák távozását, Tusk a legendás szakszervezeti mozgalomban, a Szolidaritásban vállalt aktív szerepet, és kitűnt azzal is, hogy már a szocializmusban egy festéssel foglalkozó magáncéget vezetett. Nemcsak a politikai gyökerek mutattak hasonlóságot, a párhuzam jelenleg is él, ugyanis mindketten jobbközép párt élén állnak, bár Tusk liberálisabb irányzatot képvisel. "A személyes kapcsolat is jó köztük, mindketten olyan pártot vezetnek, amelyek az Európai Néppárt tagjai" - mondta pénteken az MTV reggeli műsorában Szijjártó Péter, Orbán szóvivője.

A hasonlóságok ráadásul még ezzel sem érnek véget, vannak ugyanis közös pontok kettejük aktuális belpolitikai helyzetében is. Míg Magyarországon a mostani választáson gyengült meg látványosan a baloldal, addig Lengyelországban már régóta nem tudnak labdába rúgni a szocialista utódpártok. Így a Tusk által vezetett Polgári Platform számára a legkomolyabb riválisnak a szintén jobboldali, de konzervatívabb nézeteket képviselő Jog és Igazságosság nevű párt számít, és most valami hasonlóval szembesül a magyar parlamentben a Fidesz is a Jobbik megjelenésével. Közös pont az is, hogy a Fidesz és a Polgári Platform is vállalkozásbarát politikát hirdet, és Tuskék is a bürokrácia felszámolásával kezdték a kormányzást, csakúgy, ahogy Orbánék ígérik.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A közös sajtótájékoztató

Abban is van némi hasonlóság a két politikus között, hogy mindketten kemény tárgyalópartner hírében állnak. Tusk sokkal simulékonyabb stílusban tárgyal ugyan a nyugat-európai politikusok által otrombának tartott elődjéhez képest, de azért hallatja a hangját az uniós csúcsokon, és nem adta magát könnyen az Egyesült Államokkal katonai kérdésekben folytatott egyeztetéseken sem. Orbán szintén valami hasonlót ígér: egyrészt elkötelezettséget az unió és a nyugati szövetségesek mellett, másrészt a magyar érdekek határozott - ha kell, konfliktusokat is felvállaló - érvényesítését.

Kizárásos alapon

Orbán a varsói sajtótájékoztatón hangsúlyozta ugyan, hogy erősítené szeretné a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közötti együttműködést, a magyar és a szlovák kormány elmérgesedett viszonya miatt ennek megvalósíthatósága egyelőre kérdésesnek tűnik. Az éppen választások után lévő Csehország pedig a kormányalakítással van elfoglalva, így rövid távon a legkézenfekvőbb szövetséges Magyarország számára Lengyelország marad a térségben. A szorosabb kapcsolatokat indokolja emellett az is, hogy a lengyeleket most mindenki pozitív példaként emlegeti, miután tavaly a válság eddigi legmélyebb időszakában egyedül nekik sikerült gazdasági növekedést elérniük az EU-ban. Erre Orbán is utalt, amikor a varsói sajtótájékoztatón megjegyezte, a lengyel gazdaság teljesítménye nélkül egész Európa gazdasága lehangolóbb képet mutatna. Szerinte ez biztatást jelent Magyarország számára is, mert azt mutatja, hogy ebben a térségben is lehet olyan politikát folytatni, amely a költségvetést kordában tartja, de gazdasági növekedést is produkál.

Most tehát szinte minden tényező abba az irányba mutat, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a két ország között, és már közhelyként szokás emlegetni a lengyel-magyar barátságot is, nem volt ez mindig ennyire egyértelmű. "A lengyelek részéről mindig volt egy ajánlkozás a szorosabb együttműködésre, de az eddigi kormányok ezt mindig visszautasították" - mondta az [origo]-nak Katona Tamás történész, aki az Orbán-kormány alatt, 2000 és 2002 között Magyarország varsói nagykövete volt. Az egykori MDF-es politikus hozzátette, ennek az elutasításnak az a szerinte rossz beidegződés volt az oka, amely abból indult ki, hogy a lengyeleknek túlzott középhatalmi allűrjeik vannak. Katona szerint ez igaz volt az Orbán-kormányra is, még annak ellenére is, hogy a miniszterelnök többször ellátogatott Varsóba. Az egykori nagykövet azt mondta, ő úgy érzékelte, hogy Orbán személyesen hajlott volna a szorosabb kapcsolatok kialakítására a lengyelekkel, de a külügyi apparátus fékezte ebben a kormányt.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Tusk gólt lő Bajnainak - Közös foci a lengyel kormányfő márciusi látogatásán

Ha volt is valamiféle idegenkedés a lengyelekhez való közeledéstől, Orbán mostani gesztusa ezt látványosan felülírja. "Végre felfedezte egy kormány, hogy Lengyelország valóban egy középhatalom, amelynek szüksége van szövetségesekre" - fogalmazott Katona, aki szerint egy sor kérdés van, amelyben együtt tud működni a két ország. A legnyilvánvalóbbról Orbán és Tusk is beszélt a közös sajtótájékoztatón: jövőre az első félévben Magyarország, azt követően pedig Lengyelország fogja betölteni az EU soros elnökségét, és a két ország össze akarja hangolni tevékenységét. "Azt szeretnénk, hogy amikor Magyarország az EU-elnökséget Lengyelországnak átadja, az ne felületesen történjen, bizonyos ügyek a lengyel EU-elnökség napirendjén is szerepeljenek, és így az egész évben kiemelt szerepet kapjanak" - fogalmazott Orbán.

Közösek lehetnek az érdekeik a két országnak az új, 2013-tól érvényes uniós költségvetés előkészítésekor is, miután Magyarországnak és Lengyelországnak is fontos, hogy továbbra is jelentős fejlesztési forrásokhoz jusson hozzá a közös kasszából. Emellett a varsói tárgyalásokon szó volt olyan nagyszabású beruházásokról is, mint egy észak-déli energia-összekötő folyosó létrehozása (ez a tervek szerint a Balti-tenger és az Adria partjain lévő gázterminálokat kapcsolná egymáshoz), valamint autópályák összekapcsolása is. Ezek nem új témák, és Tusk már tárgyalt róluk Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnökkel is márciusi budapesti látogatásán is. Az akkori találkozó is nagyon barátságos légkörben zajlott, még egy focimeccs is volt a két delegáció között, ami azt mutatja, hogy már Orbán gesztusértékű látogatása előtt is megvolt az alap a szorosabb együttműködéshez. Katona Tamás szerint ez igazából soha nem is volt kérdés: "Lengyelország az egyetlen ország a térségben, ahol szeretnek bennünket."

KAPCSOLÓDÓ CIKK