Egy apró pontosítás kivételével a médiatörvényekhez benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt leszavazták a kormánypárti képviselők a parlamenti bizottságokban. A fideszes és KDNP-s képviselők nem mentek bele, hogy 9-ről 5 évre rövidítsék a médiát felügyelő testületek mandátumát, és hogy nyugdíjas szervezeteket is beengedjenek a közmédiát felügyelő testületbe.

Csak apróbb módosításokat támogatott a kormánytöbbség a parlament kulturális és sajtóbizottságában, illetve az alkotmányügyi bizottságban a médiatörvényekhez benyújtott módosító indítványok közül. A legtöbb módosító indítványt Novák Előd és Pörzse Sándor, a Jobbik képviselői nyújtották be, de csak az egyetlen, a szóhasználatot pontosító módosító, egy igét feltételes módba helyező javaslatot fogadott el a fideszes többség.

A másik kettő, a kulturális bizottság által elfogadott módosító javaslatot a fideszes Koszorús László nyújtotta be. Az első szerint a kormánynak média- és hírközlési ügyekben tanácsokat adó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) nem "véleményezhet" az infokommunikáció területén, hanem "javaslatot tesz". A második javaslatában Koszorús László szintén az NHIT működéséről szóló egyik passzust pontosította.

Rogán Antal és Cser-Palkovics András fideszes képviselők pénteken nyújtották be a három törvény- és két határozati javaslatból álló médiacsomagjukat. A parlament - egy kivételével - már hétfőn megkezdte a javaslatok általános vitáját, majd kedden a részletes vitát is lebonyolították. A fideszes képviselők szerint azért van szükség a sietségre, hogy mielőbb rendezni lehessen a médiaszabályozás szerintük működésképtelen rendszerét. Az ellenzék szerint csak a valódi vitát akarják elkerülni (a javaslatokról és a hétfői vitáról itt olvashat).

Rövidebb hivatali időt szerettek volna

Az LMP-s Karácsony Gergely módosító javaslata szerint a médiát felügyelő hatóság, és az annak keretében működő testület, a Médiatanács (a mai ORTT utódja) elnökét nem a miniszterelnök nevezné ki, hanem a kormányfő és a köztársasági elnök közös javaslata alapján a parlament választaná meg, kétharmados többséggel. Karácsony lerövidítené az elnök mandátumát is, aki az eredeti tervezetben szereplő 9 helyett csak 5 évig maradna a hivatalában, és nem lehetne újraválasztani.

Az indítványt a bizottságok leszavazták, de a fideszes Révész Máriusz és Kővári János benyújtottak hozzá egy úgynevezett kapcsolódó módosító indítványt. Ebben annyi engedményt tesznek, hogy a miniszterelnök javaslatára az országgyűlésnek kell kétharmados többséggel megválasztani a médiahatóság elnökét, de a hivatali időn nem változtatnának, az továbbra is 9 év lenne.

Karácsony egy másik javaslata négyről hat főre emelné a Médiatanács létszámát, és szintén 5 évben korlátozná az eredetileg 9 éves hivatali idejüket. A hat tag közül a módosító indítvány szerint hármat a kormánypártok, hármat az ellenzék jelölne, vagyis az elnökkel együtt még mindig biztosított lenne a kormánypárti többség a testületben. Novák Előd és Pörzse Sándor is benyújtott egy hasonló, a Médiatanács tagjainak hivatali idejét 5 évre csökkentő javaslatot, egy másik indítványban pedig azt javasolták, hogy a Médiatanács tagjának megbízatása is szűnjön meg akkor, ha az őt jelölő párt parlamenti frakciója megszűnik. Ha azonban időközben új frakció alakulna, az jogosult lenne új tagot jelölni a testületbe.

Szólás- vagy véleményszabadság

Több módosító indítvány is kiegészítené a civilekből álló Közszolgálati Testületet. Jobbikos képviselők azt javasolják, hogy abban kapjanak egy helyet az újságírók szakmai, érdekképviseleti szervezetei is. A szocialista Lendvai Ildikó a munkavállalói, nyugdíjas szervezetek és "a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmével foglalkozó" szervezeteknek is lehetőséget adna egy-egy tag delegálására.

A médiacsomagban benyújtott alkotmánymódosításhoz Schiffer András, az LMP frakcióvezetője adott be több módosító indítványt. Ezek egyikében Schiffer azt javasolja, hogy az alaptörvényben ne a "szólásszabadság" kitétel szerepeljen, hanem továbbra is a "vélemény szabad kinyilvánítását" biztosítsa az alkotmány. Indoklásában a frakcióvezető azt írja, hogy a magyar közjogi hagyományoknak inkább megfelel a véleménynyilvánítás szabadsága, mert ez szerepelt már a második köztársaság 1946-os alaptörvényének preambulumában is szerepelt.

Az ellenzéknek a házszabály szerint van rá lehetősége, hogy a plenáris ülésen akkor is szavazásra tegyen fel módosító indítványokat, ha azok a bizottságokban egyharmadnyi támogatást sem kaptak. A frakcióvezetők minden törvényjavaslat esetében három módosító indítványról kérhetnek szavazást, vagyis a három ellenzéki frakció összesen kilenc szavazást kényszeríthet ki.