Ősellenségeket hozott össze a Fidesz villámgyors médiareformja

2010.06.15. 9:55

Az egymással is gyakran vitatkozó ellenzéki pártok - az MSZP, a Jobbik és az LMP - mindegyike támadja a Fidesz által benyújtott médiacsomagot, mert szerintük az a kormánypárt embereinek bebetonozásáról szól. Az sem tetszik nekik, hogy a Fidesz rendkívül gyorsan, néhány nap alatt keresztülvinné a törvények egy részét. A vita váratlan helyzetet teremtett, amelyben a jobbikos Pörzse Sándor is azon csodálkozik, hogyan kerülhetett az MSZP-vel egy oldalra.

Példátlan gyorsasággal vágott bele a parlamenti többség a médiaszabályozás átalakításába: Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők múlt pénteken délután nyújtották be a három törvényjavaslatból és két határozati javaslatból álló csomagot. A 75 gépelt oldalnyi javaslatot a bizottságok hétfőn délelőtt megtárgyalták, majd a parlament késő este - az Olaszország-Paraguay világbajnoki focimeccs alatt - már meg is kezdte az általános vitát.

A fideszes képviselők egyik törvényjavaslata az alkotmányt módosítaná: a véleménynyilvánítás szabadsága helyett a szólásszabadság kifejezést helyeznék az alaptörvénybe, a sajtószabadság védelme mellett pedig rögzítenék, hogy védeni kell annak sokszínűségét is, illetve biztosítani kell az állampolgárok "megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát" is. A második törvényjavaslat a médiaszabályozást írná újra, a harmadik pedig a sajtó és a média működésének általános szabályait határozná meg.

A kormánytöbbség az utóbbi törvényjavaslatot nem tartotta annyira fontosnak, mint az alkotmánymódosítást és az intézményrendszer átszabását, csak ezt a két javaslatot (és a határozati javaslatokat) kezdték el tárgyalni hétfőn. Cser-Palkovics az [origo]-nak ezt azzal magyarázta, hogy mielőbb meg kell alkotni a médiaszabályozás intézményi kereteit, a tartalmi kérdéseket szabályozó kerettörvényt ráérnek később is elfogadni. Szándékaik szerint ez utóbbi szabná meg a kereteket, és alapot jelentene egy későbbi - már a kormány által benyújtott - új média- és sajtótörvény megalkotásához.

Rapid megoldás

"Lehet, hogy a Fidesz padsoraiban Bólogató Jánosok ülnek, akik mindent megszavaznak, amit az orruk alá tesznek, de nekünk időre van szükségünk" - bírálta a gyorsított eljárást a napirendi szavazás után Karácsony Gergely, az LMP képviselője. A jobbikos Novák Előd keményebben fogalmazott, ő a parlamenti vitában "az országgyűlés megcsúfolásának" nevezte a törvényjavaslatok benyújtásának módját. A szocialista Mandur László pedig azt mondta: annak csak az a célja, hogy ne legyen a javaslatokról nyilvános vita.

L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke az [origo]-nak még a vita megkezdése előtt azt mondta: azért kellett sietni, hogy még a jelenlegi parlamenti ülésszakon, július végéig elfogadják a törvényeket és megalakuljanak az új testületek. Cser-Palkovics szerint pedig azért sem várathat a törvények elfogadása, mert a médiaszabályozás mai rendszere működésképtelen.

Cser-Palkovics szerint megoldandó problémák sorakoznak a területen: megítélése szerint ilyen az, hogy MTV-nek, a Magyar Rádiónak és az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) sincs elnöke, hogy a köztévé hat és fél milliárdos hiánnyal küzd, miközben van egy gyanús székházszerződése, illetve hogy a közmédiumok kuratóriumai pedig olyan nagyra duzzadhatnak, ami már a működőképességüket veszélyezteti. Ez utóbbinak az az oka, hogy az SZDSZ-es és MDF-es delegáltak nem mondtak le, a testületeket azonban a törvény szerint ki kell egészíteni új kormánypárti, LMP-s és jobbikos delegáltakkal.

"Ez a javaslat nem a ködből került elő, vannak előzményei, hiszen korábban évekig folytak az egyeztetések egy új médiatörvény megalkotásáról" - mondta az éjszakába nyúló parlamenti vitában a kulturális és sajtóbizottság előadójaként Pálffy István, a korábban tévés műsorvezetőként dolgozó KDNP-s képviselő. Cser-Palkovics szerint is a korábbi vitákban megjelent már a mostani törvényjavaslatok sok eleme.

Bebetonozva

A javaslat értelmében összeolvadna a ma a frekvenciák használatát felügyelő Nemzeti Hírközlési Hatóság és a rádiók és televíziók működését elsősorban tartalmi szempontból felügyelő - ugyanakkor a frekvenciahasználat felett is rendelkező - ORTT. Az új hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nevet kapná. Az ORTT utódja a hivatal egy autonóm szerve, a Médiatanács lenne, amelynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, kilenc évre választaná. A Médiatanács tagjaira egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, de ők a frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, vagyis a kétharmados többségű Fidesz-KDNP fölénye érvényesülne.

Ugyancsak kilenc évig maradna hivatalban az NMHH elnöke, akit nem a parlament választana, hanem a miniszterelnök nevezne ki. Az elnök egyben a Médiatanács első embere is lenne, bár csak akkor lenne szavazati joga, ha a parlament egy kétharmados többséget igénylő szavazással megválasztaná a testület elnökének is (ennek hiányában még vezethetné a hivatalt). Az elnököt felmenteni csak különleges esetben lehetne, például ha bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítélik.

A kilenc éves mandátum nagyon hosszúnak számít, csak az alkotmánybírókat választják ilyen hosszú időre. Ennél hosszabb hivatali idő pedig csak egy létezik: az Állami Számvevőszék elnökét tizenkét évre választják. Karácsony szerint ezzel a Fidesz bebetonozza a saját embereit, L. Simon azonban azt mondta: ez a stabilitást és kiszámíthatóságot szolgálja. Szerinte korábban épp az volt a baj, hogy mire kialakult egy rendszer, jött a politikai váltás, és felborították az egészet.

Egységes közszolgálat

A fideszes képviselők javaslata értelmében megszűnnének a közmédiumokat ma felügyelő kuratóriumok, mindössze egyetlen közalapítvány - a Közszolgálati Közalapítvány - gyakorolná az önálló részvénytársaságokként működő Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda (MTI) tulajdonosi jogait. A kuratórium elnökségének négy tagját - szintén kilenc évre - az országgyűlés választaná, kétharmados többséggel, de egyenként, nem egyetlen listán.

A kuratóriumi tagokat szintén egy külön bizottság jelölné, a javaslat szerint két-két tagot kellene delegálnia a korányoldalnak és az ellenzéknek. Ez Mandur László szerint cinikus ajánlat, hiszen a jelenlegi parlamentben három, egymással sok mindenben egyet nem értő ellenzéki frakció (MSZP, Jobbik és LMP) van. Ha pedig ők nem tudnak megegyezni a tagokról, a törvény engedélyezi azt is, hogy "csonka kuratórium" működjön, csak kormánypárti tagokkal, illetve a Médiatanács által delegált elnökkel.

A kuratórium joga lenne kinevezni a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, de bármikor fel is menthetnék a cégvezetőket. A kuratórium választaná a négy cég közös felügyelőbizottságának három tagját is (a negyediket az alkalmazottak érdekképviseletei delegálnák), és bízná meg a részvénytársaságok könyvvizsgálóit. A kuratórium kezelné a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot is, amelybe a közszolgálati médiumok vagyona és a nekik járó bevételek kerülnének, vagyis a cégek gazdálkodását is ez a testület határozná meg.

A mai civil kuratóriumok szerepét a Közszolgálati Testület venné át, amely tizenkét, civil delegáltakból sorsolt tagból állna. A törvényjavaslat melléklete szerint egy-egy tagot delegálhatnának a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus és izraelita) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, illetve a kereskedelmi és iparkamara. Sorsolással kellene kiválasztani egy-egy tagot az önkormányzati szövetségek, a kisebbségi önkormányzatok, a határon túli magyar kulturális szervezetek és a családokat képviselő civil szervezetek jelöltjei közül. Cser-Palkovics szerint ezzel a valódi társadalmi támogatottsággal rendelkező szervezetek kerülnének helyzetbe.

Ellenzéki egység

"Ez nem más, mint a közmédiumok kormánypárti elfoglalása és a fideszes káderek bebetonozása kilenc évre" - bírálta a javaslatokat Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. "Ha valaki három hónappal ezelőtt azt mondja, egyet fogok érteni az MSZP-vel és Pálffy Istvánnal fogok vitatkozni, azt kiröhögöm" - mondta Pörzse Sándor, aki szintén tévés műsorvezetőből lett jobbikos képviselő. A szocialista Tóbiás József és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás pedig egymást támogatva támadták a fideszes képviselőket, amiért azok a focimeccset nézték laptopjaikon a vita követése helyett.

Karácsony Gergely szerint pártja azért nem tudja támogatni a javaslatokat, mert azok "a gombhoz varrják a kabátot", vagyis az előtt hozzák létre az intézményrendszert, hogy a parlamentben egyáltalán beszéltek volna arról, mit is jelent a közszolgálati média. Szerinte nem is az okozza a legnagyobb gondot, hogy kormánypárti többség lenne a médiát felügyelő testületekben, hanem az, hogy általában a politika túlsúlyát erősítik meg a civil kontroll ellenében.

Minden ellenzéki felszólaló bírálta a testületek kilencéves mandátumát. "Vannak emberek, akik nősülni szoktak kilenc évre" - mondta Karácsony. A jobbikos Pősze Lajos pedig azt vetette fel, hogy ma még senkinek fogalma sincs arról, milyen médiaviszonyok lesznek akár csak öt év múlva. "Értem én, hogy be kell betonozni az embereket, de elég lenne hat évre is" - mondta Pősze, és Karácsony is úgy fogalmazott: bízik benne, hogy ezt csak azért tették a javaslatba, hogy legyen mihez módosító indítványokat benyújtani.

A kormánypárti többség az ellenzéki kritikák ellenére, a focimeccs lefújása után (Olaszország 1-1-es döntetlent ért el Paraguay ellen) úgy döntött, részletes vitára bocsátja a két törvényjavaslatot, és a hozzájuk tartozó két törvényjavaslatot. A benyújtott módosító indítványokat kedden tárgyalja a parlament, a szavazás valószínűleg a jövő héten lesz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK