A zavartalanságot biztosítaná magának Orbán Schmitt államfőségével

2010.06.17. 9:20

Bár a Fidesz még mindig lebegteti, hogy kit jelöl államfőnek, fideszes képviselők biztosra veszik, hogy Schmitt Pál házelnök kerül az elnöki székbe, amivel Orbán Viktor miniszterelnök egy kormánya számára lehetséges veszélyforrást iktatna ki. Egy törvény visszaküldésével Sólyom már bizonyította, hogy a Fidesz-kormánnyal sem simulékony, míg Schmittnél fideszes képviselők szerint ilyenre nem kellene számítani.

Szokatlan dolog történt 2005. május 30-án, a Fidesz parlamenti frakciójának ülésén, ahol a képviselők hivatalosan is köztársasági elnöknek jelölték Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét. Az ülésen ugyanis - egy, a pártban vezető posztot betöltő fideszes képviselő elmondása szerint - szót kért Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, aki két cikluson keresztül a Fidesz képviselője volt, de a párt fórumain csak nagyon ritkán szólalt meg.

A névtelenséget kérő fideszes politikus szerint Tölgyessy arra hívta fel az akkor ellenzékben politizáló képviselők figyelmét, hogy Sólyom ugyan alapvetően konzervatív, de államfőként nem lesz a Fidesz embere. Tölgyessy érvelésének lényege az volt, hogy ha a párt hatalomra kerül - akkor még úgy számoltak, megnyerik a 2006-os választásokat - egy erős, autonóm személyiséggel kell majd együttműködniük, aki a jobboldali kormány kedvéért sem adja fel elveit. Sólyom öt évvel később, most hétfőn be is bizonyította ezt, amikor visszaküldte az országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, a frissen megalakult Fidesz-kormány egyik első kezdeményezését.

Újraválasztani?

Az akkor a fideszes képviselőket a jelölt önállóságára figyelmeztető Tölgyessy 2010 május elején egyike volt annak a 11 értelmiséginek, akik nyílt levélben szólították fel az országgyűlési képviselőket, hogy támogassák Sólyom újraválasztását. "Nem gondolom, hogy minden idők legjobb köztársasági elnöke lenne Sólyom László, de az ország mai helyzetében ő a legalkalmasabb" - érvelt Sólyom mellett Tölgyessy, aki szerint az államfő megválasztása óta következetesen képviselte az új magyar demokrácia alapértékeit.

A Sólyom for president! mozgalom azután indult újra (2005-ben egy hasonló kezdeményezés indította el az egykori alkotmánybírósági elnök jelölését), hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke április végén egy tévéinterjúban arról beszélt, szerinte Sólyom nem marad köztársasági elnök. Később Orbán Viktor pártelnök azt közölte, hogy erről a kérdésről még nem született döntés, de a Fidesz azóta is halogatja az új köztársasági elnök megnevezését. Kósa Lajos ügyvezető alelnök legutóbb kedden azt mondta: az elnökség június 25-én tesz javaslatot a frakciónak.

Lázár János frakcióvezető hétfőn a Parlamentben az [origo]-nak azt mondta: az elnökség még csak az alapelvek meghatározásáig jutott, nevekről nem volt szó. Kósa viszont kedden már azt mondta: "hatnál is több" személy jöhet szóba államfőjelöltként. Egy másik, kormányzati posztot is betöltő képviselő szerint két-három név merült fel a párt elnökségének keddi ülésén. Schmitt Pál házelnök a toronymagas esélyes - mondták egybehangzóan fideszes képviselők, akik a belső ügyekről csak azzal a feltétellel beszéltek, ha nem közöljük a nevüket. Volt, aki megemlítette még lehetőségként Sólyom újraválasztását és Áder János európai parlamenti képviselő jelölését is, de nekik nem jósoltak sok esélyt.

A mi elnökünk

E forgatókönyv szerint Schmitt Pált a házelnöki poszton Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke váltaná. Fideszes források szerint a párt vezetése csak azért lebegteti Schmitt jelölésének bejelentését, hogy minél rövidebb idő alatt le lehessen vezényelni a köztársaságielnök-választást. Ha június 25-én, pénteken jelentik be a jelölést, akkor a választás napjáig, június 29-ig már csak három nap marad, abból is csak egy hétköznap.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A lebegtetés miatt ugyanakkor még az is előfordulhat, hogy Orbán Viktor egy váratlan húzással mégis valaki mást jelöljön, például mégis Sólyom László újraválasztása mellett döntsön. Ennek azonban egyik forrásunk sem adott sok esélyt. "Sólyom egy kompromisszumos elnök volt, most viszont megvan a felhatalmazásunk, hogy magunk válasszunk köztársasági elnököt" - mondta egy fideszes képviselő, utalva arra, hogy 2005-ben az SZDSZ távolmaradása is kellett a megválasztásához.

Fideszes politikusok szerint a jelölésről nincs igazi vita, a döntést pedig Orbán Viktor maga fogja meghozni. Egy képviselő úgy fogalmazott: a kormányzati és a parlamenti munka mellett csak keveseket foglalkoztat a kérdés, már "mindenki készpénznek veszi", hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök, a helyét a parlament élén pedig Kövér László foglalja el. "Orbán ezt okosan csinálja. Kövér nagyon népszerű a mi köreinkben" - fogalmazott egy fideszes képviselő.

"Operett-elnök"

Ha az a forgatókönyv valósul meg, hogy Sólyom helyét Schmitt foglalja el, annak fideszes képviselők szerint az az előnye a kormány számára, hogy a jelenlegi házelnök még véletlenül sem tesz majd keresztbe saját pártjának, és szerepe valószínűleg csak protokolláris lesz. "Schmitt Pál egy operett-elnök lesz" - fogalmazott a párt szűkebb vezetésének egyik tagja, aki szerint a lényeg most az, hogy ha a Fidesznek a kétharmados felhatalmazás birtokában lehetősége van elnököt választani, akkor élni is kell vele. Egy másik képviselő azt mondta, Orbánnak az is fontos lehet, hogy ne legyen rajta kívül más erős ember, akivel konfliktusok alakulhatnak ki.

Schmittel nem lenne ilyen probléma már csak eddigi közéleti pályafutása alapján sem. Bár számos különböző posztot töltött be - volt például madridi, majd berni nagykövet, az Európai Parlamentben és a Fideszben pedig alelnök -, ezek egyike sem olyan volt, ahol fontos politikai döntéseket kellett hozni. Az EP-ben az első ciklusban például a kulturális és oktatási bizottság alelnöke, illetve az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság elnöke volt.

Orbán szempontjából Schmitt mellett szólhat az is, hogy bár a Fidesz tagja (egy ideig a párt alelnöke, illetve EP-lista vezetője is volt), nem tartozik azok közé, akiket zsigerből elutasítanának a baloldalon. Egyrészt már a rendszerváltás előtt is vezető posztokat töltött be, másrészt nem konfrontatív személyiség, az őt ismerők korábban az [origo]-nak kifejezetten megnyerő emberként jellemezték. Május elején egy fideszes képviselő azt mondta: már Schmitt beemelésének a párt vezérkarába is az volt az egyik célja, hogy megnyerjék a középen hezitáló szavazókat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK