Csak egy részletkérdésben változtatta meg a kormány azt a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot, amelyet Sólyom László köztársasági elnök azért küldött vissza a parlamentnek, mert nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel kormányzati dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és a szavazásra bocsátott törvényben is szerepel az indoklás nélküli kirúgás lehetősége.

Újra napirendjére tűzi hétfőn a Sólyom László köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt az országgyűlés. A tervek szerint a parlament hétfőn már szavazni is fog a törvényjavaslatról, amelynek benyújtói nem változtattak a Sólyom által leginkább kritizált rendelkezésen, a tisztviselők indoklás nélkül elbocsátásának lehetőségén.

A törvény kiemelné a köztisztviselők közül a minisztériumokban és a központi állami szerveknél dolgozókat, őket neveznék kormánytisztviselőnek. A javaslat lehetővé tenné, hogy az kormánytisztviselőket bármikor, indoklás nélkül kirúgják. Ezt a rendelkezést kifogásolta Sólyom, mert szerinte ez ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely tiltja az indokolatlan elbocsátást. Az államfő kifogásolta azt is, hogy a törvény rendelkezései nem terjednek ki a közigazgatási és helyettes államtitkárokra.

A lényeg nem változna

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára már a múlt héten azt mondta az [origo]-nak, hogy az államtitkárok esetében megfontolják a köztársasági elnök érveit, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi közigazgatásból el lehessen távolítani az alkalmatlannak minősített tisztviselőket. Ezt valósítaná meg Répássy Róbert, a KIM másik államtitkára, aki egy úgynevezett zárószavazás előtti, módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz.

Répássy módosító indítványa egy külön, a közigazgatási- és a helyettes államtitkárokra vonatkozó fejezetet illesztene a törvénybe, de nem változtatna a kormánytisztviselők felmentésének szabályain.

Vita a jogász szaktekintéllyel

Az államtitkár a módosító indítvány indoklásában írja le, hogy szerinte miért nem megalapozott Sólyom kritikája. Az államtitkár szerint az EU munkajogi irányelvei csak a versenyszférára vonatkoznak, nem terjednek ki a közigazgatásra. "Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy" - írja Répássy. Szerinte az elbocsátott kormánytisztviselők továbbra is pert indíthatnak, ha úgy érzik, diszkrimináció érte őket. Ebben az esetben pedig a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az eljárás megfelelt az egyenlő bánásmód követelményének - áll a módosító javaslat indoklásban.

A kormány ezzel gyakorlatilag elutasította az alkotmánybírósági elnöki múltja és szakmai munkássága miatt jogi szaktekintélyként számon tartott Sólyom érvelését. A Répássy által benyújtott módosítás csak egy részkérdésben engedett, a köztársasági elnök kifogásának lényegi elemeit visszautasította.

Első eset

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény volt az első, amelyet Sólyom László visszaküldött az áprilisban megválasztott új országgyűlésnek. Ezzel azt is jelezte, hogy bár alapvetően konzervatív politikusként tartják számon, nem bánik engedékenyebben a Fidesz által vezetett kormánnyal sem. Sólyom döntése érzékeny időszakban született, a fideszes többségű parlament ugyanis épp a hónap végén készül arra, hogy államfőt válasszon.

Sólyom mandátuma augusztus 5-én jár le, az új köztársasági elnök megválasztását Schmitt Pál házelnök június 29-re tűzte ki. A Fidesz a tervek szerint csak négy nappal a választás előtt, június 25-én nevezi meg hivatalosan a jelöltjét. A kormánypárt még mindig lebegteti, hogy kit jelöl, de az [origo]-nak korábban nyilatkozó fideszes képviselők biztosra veszik, hogy Schmitt kerül a legmagasabb közjogi pozícióba. Ezzel, fideszes források szerint Orbán Viktor miniszterelnök kizárná azt a lehetőséget, hogy az államfő fontos ügyekben keresztbe tegyen a kormánynak.

Korábban örültek az elnöki vétónak

Sólyom az előző parlamenti ciklusban több törvényt is visszaküldött az országgyűlésnek, illetve az alkotmánybíróságtól is több esetben kért normakontrollt. Tavaly ősszel például az államfő visszaküldte a parlamentnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, mert az alapján nem gyűjtöttek volna a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot. A vallás kimaradását korábban a Fidesz és a KDNP képviselői is kifogásolták, de a kormánytöbbség leszavazta a fideszes Balog Zolán módosító indítványát.

Balog akkor azt mondta: örül a köztársasági elnök döntésének, Sólyom kifogásai pedig "mind jogosak". A képviselő bírálta a szocialistákat, akik szerinte "monomániás ragaszkodással" ellenezték a vallási kérdés feltételét. Az akkori kormánytöbbség végül kisebb változtatásokkal újra elfogadta a törvényt. A fogyatékosságra vonatkozó törvény bekerült a szövegbe, a vallás azonban nem. Azt csak az új, immár fideszes többségű parlament illesztette be a jogszabályba június elején.