A Fővárosi Bíróság szerint 15 napon belül ki kell adni azoknak a cégeknek a listáját, amelyeken keresztül a nemzetbiztonsági beszerzéseket bonyolítják le. A Transparency International korrupcióellenes szervezet indított pert, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal nem akarta elárulni, hogy mely cégeket, beszállítókat mentettek fel nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a közbeszerzések alól. Az ítélet még nem jogerős.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak tizenöt napon belül át kell adnia a Transparency International Magyarország számára azon cégek listáját, amelyeken keresztül a nemzetbiztonsági beszerzéseket bonyolítják le - mondta ki szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság (FB). Kardos László, az Alkotmányvédelmi Hivatal ügyvédje a tárgyalás után az mondta, a hivatal később dönt arról, hogy fellebbez-e.

A korrupcióellenes szervezet májusban indított pert, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem árulta el, hogy mely cégeket, beszállítókat mentettek fel nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a közbeszerzések alól. A Transparency azzal érvelt, hogy azoknak a társaságoknak a listájában, amelyek egyáltalán részt vehetnek nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzésekben, semmi olyan adat nincs, amelyet titokban kellene tartani, ez közérdekű adatnak számít, hiszen közpénzt használnak fel a cégek megbízásaihoz. (Minderről bővebben itt olvashat.)

A szerdai tárgyaláson a bíró azt mondta, a lista, amely csak a cégek nevét tartalmazza - a beszerzés tárgyát, illetve folyamatát nem - nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent. A jegyzék közérdekű adatnak tekinthető, azért is, mert közpénzek felhasználásáról van szó - fogadta el a civil szervezet érveit a bíró.

A szerdai tárgyaláson az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Nemzetbiztonsági Hivatal utódja - ügyvédje azzal érvelt, hogy törvény ad nekik lehetőséget arra, hogy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva indoklás nélkül megtagadják az adatközlést. A civil szervezet jogi képviselője, Németh L. Zsolt szerint viszont az általuk kért adatok nem esnek a "nemzetbiztonsági érdek" kategóriájába. Szerintük a nemzetbiztonsági érdekek a honvédelmi érdekekhez hasonlóak, márpedig a minősített NATO-beszállításra alkalmas cégek listája is nyilvános.

A tárgyalás után Földes Ádám, a Transparency jogi tanácsadója azt mondta: a nemzetbiztonsági típusú beszerzések esetén nem biztosított a tiszta verseny, a rendszer nem biztosít a visszaélések ellen átláthatósági kontrollt. "Rendkívül szűk piacról van szó, ahol nagy pénzekről döntenek, így a korrupció kockázata is nagy" - fogalmazott.

A listán, amelyről a per szólt, feltehetően szerepel az Eclipse Zrt. is, amely körül márciusban tört ki a botrány: több vezetőjét őrizetbe vették az áfacsalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomozó pénzügyőrök. A cég korábban sorra nyerte a nemzetbiztonsági okokból titkosított és nyílt verseny nélkül meghirdetett milliárdos állami megbízásokat. Arra, hogy az Eclipse a nemzetbiztonságnak szállító, a közbeszerzés alól mentesülő cégek listáján szerepel, jelenleg még csak következtetni lehet - kapott ugyanis olyan megbízást, amelyet nemzetbiztonsági okokból mentesítettek a nyílt közbeszerzés alól.

Az Eclipse-ről cikksorozatot közlő Figyelő szerint a cég egyik, ötmilliárdos szerződésének projektvezetője Pintér Sándor belügyminiszter lánya volt. A cég Pintér cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. irodaházában is bérelt irodahelyiségeket. (Az Eclipse-ügyről bővebben itt olvashat.)