Schmitt Pált jelöli államfőnek Orbán

2010.06.23. 10:40

Schmitt Pált, az országgyűlés elnökét jelöli államfőnek Orbán Viktor miniszterelnök. A 68 éves Schmitt volt több helyen nagykövet, jelenleg is a Magyar Olimpiai  Bizottság elnöke. Egy róla szóló könyv szerzőjének 2005-ben azt nyilatkozta, csak Orbán Viktor és a jóisten áll fölötte. Az [origo] által megkérdezett fideszesek szerint Schmitt olyan államfő lesz, aki nem tesz majd keresztbe a kormánynak, egyik kormánypárti politikus korábban úgy fogalmazott: "operett-elnök" lesz.

Schmitt Pált, az országgyűlés elnökét jelöli államfőnek Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be szerdai sajótájékoztatóján Szijjártó Péter, Orbán szóvivője. A Fidesz alapszabálya szerint a pártelnök tehet javaslatot arra, hogy a frakció kit jelöljön a közjogi méltóságnak számító posztokra - mondta Szijjártó.

Orbán Viktor miniszterelnök lefolytatta a szükséges tárgyalásokat, többek között az elnökséggel és személyesen beszélt valamennyi, komolyan számba jöhető jelölttel - mondta a szóvivő, aki szerint ezt követően döntött úgy a kormányfő, hogy Schmitt Pál jelenlegi házelnököt javasolja köztársasági elnöknek. Az erről szóló levelet már eljuttatta a Fidesz és KDNP képviselő-csoportjának tagjaihoz, ebben támogatást kér Schmittnek. 

Schmitt a parlamenti dolgozószobája előtt a bejelentés után nem sokkal azt mondta: elfogadja a felkérést és csütörtökön tájékoztatja a Fidesz frakcióját elnöki programjáról. Kérdésekre nem válaszolt, hanem visszament a szobájába.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Orbán Viktor miért nem Sólyom Lászlót jelölte újra, Szijjártó azt mondta: számos egyeztetés után jutottak a jelenlegi döntésre, Schmitt Pált tartják a legalkalmasabbnak a posztra. Szijjártó szerint azzal egyelőre még nem foglalkoztak, hogy Schmitt megválasztása esetén ki legyen a házelnök, de a kiszivárgott információk szerint Kövér László fideszes képviselő foglalja el a posztot.

Az [origo] kérdésére, miszerint kik merültek még fel államfő-jelöltként Schmitt mellett, Szijjártó azt válaszolta, hogy ezt nem árulhatja el, erre nincs felhatalmazása. Hozzátette, még a múlt hétvégén is zajlottak egyeztetések a jelölésről. Az [origo]-nak a hét elején egy, a jelölés részleteit ismerő fideszes politikus azt mondta, hogy Schmitten kívül Áder János EP-képviselő, Vizy E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, Chikán Attila, az előző Orbán-kormány gazdasági minisztere, Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró, illetve Sólyom László jelenlegi elnök neve került szóba államfőjelöltként. (Részletek a jelölési folyamatról ebben a cikkben.)

A KDNP frakcióvezetője alkalmasnak tartja

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője szerdán azt mondta: szerinte Schmitt Pál alkalmas köztársasági elnöknek, és reményei szerint ezzel a frakció is egyetért majd. Közölte, hogy megkapta Orbán Schmitt jelöléséről szóló levelét, a KDNP képviselőcsoportja a végleges álláspontját a csütörtöki közös frakcióülésen alakítja ki. 
   
Harrach szerint a köztársasági elnökkel szemben az a határozott elvárásuk, hogy a nemzet egységét képes legyen megjeleníteni, és az eddigi életútjának legyen olyan - akár politikán kívüli - teljesítménye, amely alkalmassá teszi e feladat ellátására. Harrach úgy érzi, ezeknek a szempontoknak és az elvárt személyiségjegyeknek Schmitt Pál megfelel. A KDNP frakcióvezetője Schmittet úgy jellemezte, hogy nem konfrontatív, hanem egységet teremtő személyiség, van az életében politikán kívüli teljesítmény, a sport- és a politikai diplomácia területén egyaránt tapasztalattal rendelkezik, és van vezetői gyakorlata.
   
Harrach azt mondta: az utóbbi két köztársasági elnök a tudomány világából jött, "súlyos egyéniségek" voltak, míg Schmitt Pál inkább a "gyakorlat világából" érkezik, ami egyfajta "emberközeli pozicíó". A KDNP-s politikus Schmitt dinamikus, rendelkezik  egységteremtő képességgel és kompromisszumkészséggel emelte ki.

Az MSZP-frakció a bejelentés után közölte, hogy hétfői ülésére meghívják Schmitt Pált, mert szeretnék, ha beszámolna köztársasági elnöki terveiről. Mesterházy Attila frakcióvezető közölte: komikusnak tartja, hogy Orbán Viktor a bolgár tengerpartról küld egy levelet a saját frakciójának arról, kit szeretne köztársasági elnöknek jelölni. Szerinte ez mutatja Orbán  hozzáállását a köztársasági elnöki intézményhez, és felveti a kérdést, hogy Schmitt Pál mennyire lesz képes ellenállni a pártpolitikai érdeknek, és a miniszterelnök kéréseinek. A frakcióvezető közölte: a Fidesz nem adott még választ arra a kérdésre, hogy Sólyom László mivel veszítette el a párt bizalmát, hiszen öt évvel ezelőtt még támogatták, sőt az elmúlt években számtalan alkalommal elismerően nyilatkoztak a munkaságáról.

Az LMP Schmitt jelölése után bejelentette, a párt választmánya és frakciója egyhangúlag támogatná Sólyom László újraválasztását. Mivel az LMP frakciójának nincs a jelöléshez szükséges ötven képviselője, más pártoktól is várnak támogatókat a jelöléshez. Az LMP azt szeretné, hogy nyílt versenyben dőlhessen el a köztársasági elnöki poszt sorsa Sólyom László és Schmitt Pál között, és azt is szeretnék, ha a kormánypárti képviselők is lelkiismeretük alapján szavazhatnának.

A Jobbik viszont továbbra is Morvai Krisztinát, a párt EP-képviselőjét szeretné államfővé választani - közölte szerda délután Vona Gábor pártelnök. A politikus közleménye szerint Morvai államfői jelölését Molnár Oszkár független képviselő is támogatja, de ahhoz, hogy hivatalosan is államfő-jelöltté váljon, további képviselők jelölésére van szükség. A Jobbik péntek délelőtt 10 óráig várja az Országgyűlés többi frakciójától a további képviselői támogatásokat, akikhez a párt levélben fordult az ügyben - írta Vona.

Mikor lehet államfő Schmitt?

Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök mandátuma augusztus 4-én jár le. Az új államfő megválasztásáról június 29-én szavaz a parlament. Schmitt megválasztásának várhatóan nem lesz akadálya, mivel a jelölt megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata kell, amit biztosítani tud a Fidesz és a KDNP frakciója.

Fideszes képviselők múlt héten azt mondták az [origo]-nak, hogy Schmitt jelölésének az az előnye a kormány számára, hogy a jelenlegi házelnök még véletlenül sem tesz majd keresztbe saját pártjának, és szerepe valószínűleg csak protokolláris lesz. "Schmitt Pál egy operett-elnök lesz" - fogalmazott a párt szűkebb vezetésének egyik tagja, aki szerint a lényeg most az, hogy ha a Fidesznek a kétharmados felhatalmazás birtokában lehetősége van elnököt választani, akkor élni is kell vele. Egy másik képviselő azt mondta, Orbánnak az is fontos lehet, hogy ne legyen rajta kívül más erős ember, akivel konfliktusok alakulhatnak ki.

Ki az a Schmitt Pál?

Schmitt 1942-ben született, közéleti pályafutása a rendszerváltás előtt kezdődött: az 1968-as és az 1972 olimpiák aranyérmes párbajtőrvívója 1983-ban lett miniszterhelyettesi rangban a sportot irányító Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. A posztot 1986-ig töltötte be. Sportirányítói tevékenységének ezen időszakára esett a Los Angeles-i olimpia politikai bojkottja: a pártállami vezetés, Moszkva nyomására úgy döntött, nem engedi ki a magyar sportolókat az amerikai játékokra. Schmitt azóta többször hangsúlyozta, a döntés meghozatalában nem vett részt.

A közgazdász végzettségű Schmitt a rendszerváltás után diplomataként dolgozott, 1993 és 1997 között madridi nagykövet volt, majd a Horn Gyula vezetett kormány Svájcba akkreditálta. 2002-ben függetlenként, a Fidesz és az MDF támogatásával Demszky Gábor kihívója  volt a főpolgármesteri választásokon, de nem tudott nyerni. 2003-ban belépett a Fideszbe, majd még ugyanebben az évben a párt alelnökévé választották. 2004-ben a párt listavezetője lett az európai parlamenti választásokon, tavaly ismét mandátumot szerzett, majd 2009 júliusában az Európai Parlament alelnökévé választották. 2010-ben felkerült a Fidesz-KDNP országos választási listájára, és miután bekerült az országgyűlésbe, lemondott európai parlamenti mandátumáról. Május 14-én a parlament elnökévé választották.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Schmitt Pál 2004-ben főpolgármester-jelöltként. Kattintson a képre és nézzen fotókat Schmitt politikai pályafutásáról!

Több mint húsz éve irányítja a Magyar Olimpiai Bizottságot, 1983-tól pedig tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) is. 1995-ben a NOB alelnöke, 1999-ben protokollfőnöke lett. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, de nem választották meg, a negyedik helyen végzett.

Schmitt 2005-ben, a róla szóló könyv szerzőjének azt mondta: "Hatvanéves koromban három dolgot megfogadtam. Mostantól kezdve csak és kizárólag jó bort fogok inni, kerül amiben kerül; csak és kizárólag egyetlen főnököm lesz az életben: Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökét elismerem vezetőnek, de az elnökhelyettesi munkámat fizetség nélkül végzem; igyekszem magamat, amennyire lehet, függetleníteni mindenkitől, tehát nem lesz fölöttem senki, csak a jóisten; és lehetőleg mindig igazat fogok mondani".

Schmittet munkatársai profi kapcsolattartónak ismerik, állítólag kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezik és simulékony tárgyalópartner. A vele Brüsszelben dolgozó magyar képviselők azt mondták róla, ő az egyik legsikeresebb magyar diplomata, komoly nemzetközi kapcsolatrendszerrel. A hangos botrányok elkerülték, bár munkatársai szerint egyszer úgy tűnt, megbicsaklik a karrierje. Ő építette fel a Magyar Olimpiai Bizottságot, de politikai elköteleződése rányomta bélyegét a testület munkájára. (Schmitt Pálról bővebben itt olvashat.)

Göncz, Mádl, Sólyom - az elődök

A rendszerváltás utáni első államfő, Göncz Árpád volt eddig az egyetlen, aki parlamenti képviselőből lett köztársasági elnök. A Bibó-perben az 1950-es években életfogytiglani börtönre ítélt író és műfordító Göncz 1988-ban csatlakozott a Szabad Kezdeményezések Hálózatához, majd az 1990-es választásokon az SZDSZ jelöltjeként jutott be a parlamentbe. Előbb az országgyűlés elnöke volt, majd augusztusban az MDF és az SZDSZ megegyezésének értelmében megválasztották köztársasági elnöknek. Ötéves mandátuma után 1995-ben az MSZP-SZDSZ többségű országgyűlés újabb öt évre megválasztotta.

A jogász Mádl Ferenc 2000-ben lett köztársasági elnök. A Fidesz és a Független Kisgazdapárt 1998-as koalíciós szerződésében rögzítették, hogy a két évvel később esedékes köztársasági elnökválasztáson közös elnökjelöltet indítanak, a jelölt kiválasztásában az FKGP-nek javaslattételi, a Fidesznek egyetértési joga lesz. Az FKGP Torgyán Józsefet szánta a posztra, de 2000-ben sokáig lebegtették, hogy kit fognak jelölni. Az MDF Sólyom Lászlót javasolta, felmerült Martonyi János és Dávid Ibolya neve is, Boross Péter korábbi miniszterelnök pedig már akkor Mádl Ferencet javasolta. Az FKGP május elején, két hónappal a választás előtt jelentette be, hogy a Fidesz egyetértésével Mádl Ferencet jelölik a posztra.

Bár jelölése után minden párt alkalmasnak tartotta a köztársasági elnöknek, Mádl Ferenc az első két fordulóban nem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását, így végül a harmadik körben, 243 igen és 96 nem szavazattal választották meg 2000. június 6-án.

Mádl Ferenc még hivatali idejének vége előtt bejelentette, hogy nem vállal még egy ciklust köztársasági elnökként. A Védegylet Sólyom for president! néven Schiffer András jelenlegi LMP-s politikus vezetésével szerveződött munkacsoportja és az őket támogató értelmiségiek ekkor nyílt levélben ajánlották az országgyűlés pártjainak figyelmébe Sólyom Lászlót, akit később a Fidesz és az MDF is jelöltként nevezett meg. Az MSZP Szili Katalint jelölte a posztra. Az elnökválasztást 2005. június 5-én és 6-án tartották, az első két fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását. Sólyom László a harmadik fordulóban három szavazattal többet kapott, mint Szili Katalin, így az ellenzék jelöltje lett a köztársasági elnök. Az SZDSZ egyik fordulóban sem szavazott.

Először Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke beszélt arról, még április végén, hogy szerinte Sólyom nem marad köztársasági elnök, igaz, később Orbán Viktor pártelnök közölte, hogy erről a kérdésről még nem született döntés.

KAPCSOLÓDÓ CIKK