Hétfőn várhatóan ismét megszavazza az országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak választását átalakító törvényeket, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök a múlt héten küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. Az alkotmányt, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosító csomag lehetővé tenné, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza azokat (az elképzelés előnyeiről és hátrányairól itt olvashat).
A javaslathoz az előterjesztő, Mátrai Márta képviselő nyújtott be úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat, de ezek csak egy részletkérdésben változtatnának a törvényen: az eredeti jogszabály azt írta elő, hogy az alkotmánybírókat jelölő bizottság nyolctagú legyen, és abban a frakciók mandátumarányuknak megfelelő számú helyet kapjanak. A köztársasági elnök többek közt azt kifogásolta, hogy így egyes frakcióknak egyáltalán nem is jutna hely a testületben. A módosítás változó létszámú, 9-15 fős bizottságot ír elő, ami a mindenkori parlamenti erőviszonyokhoz igazítható.
Az országgyűlés hétfőn megválasztja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új elnökét és alelnökét is. A közpénzek felhasználását ellenőrző szerv élére a Fidesz saját képviselőjét, Domokos Lászlót jelölte, az alelnök Warvasovszky Tihamér, korábbi szocialista képviselő, Székesfehérvár polgármestere lehet. Az ÁSZ-elnöké és helyetteséé a leghosszabb mandátum a magyar közjogi rendszerben: 12 évre választják őket.
A parlament hétfőn létrehozza az új alkotmányt előkészítő eseti bizottságot is. A 45 tagú testület nem paritásos alapon működne, hanem a parlamenti frakciók mandátumarányuknak megfelelően delegálhatnának bele képviselőket: a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP pedig 2 tagot ajánlhat. A bizottságnak 2010. december 31-ig kellene az országgyűlés elő terjeszteni az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatot.
Zárószavazás lesz a médiát felügyelő testületek és hivatalok átalakításáról szóló törvényről, illetve a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról is. Ennek legfontosabb eleme, hogy egységes hírközlési- és médiafelügyelet jön létre, amely élén egy, a miniszterelnök által 9 évre kinevezett, gyakorlatilag leválthatatlan elnök kerül. A közszolgálati médiumokat és az MTI-t egyetlen kuratórium felügyeli majd, ennek tagjait is 9 évre választják (a javaslat részleteiről itt olvashat).
A média tartalmi kérdéseit szabályozó jogszabály-tervezetet a benyújtó fideszes képviselők nem erőltették olyan tempóban, mint az intézményekről szólót, ennek vitáját csak most hétfőn kezdi meg a parlament. A javaslatot már így is számos támadás érte az abban szereplő bizonytalan fogalmak, illetve a vélemény-helyreigazítás bevezetése miatt. Időközben azonban a kulturális bizottság fideszes elnöke módosító javaslatokat nyújtott be, amelyek több ponton is tompítanák a törvénytervezetet (erről itt olvashat).