Ragaszkodott Orbán az esendő Schmitthez

2010.06.29. 8:15

A Fidesz egyik márciusi elnökségi ülésén már felmerült Schmitt Pál neve lehetséges államfőjelöltként - mondta az [origo]-nak a párt egyik meghatározó politikusa, aki szerint Orbán Viktor kormányfő végig kitartott Schmitt mellett. A Fidesz esendő, szerethető elnököt akart és szempont volt, hogy ne legyen alkotmányjogász sem. Az egyik fideszes szerint Schmitt egyhónapos parlamenti elnöksége fricska volt az MSZP-nek.

Már hónapokkal ezelőtt, az áprilisi parlamenti választások előtt felvetődött a Fidesz vezetésének egyik ülésén, hogy Schmitt Pált jelöljék köztársasági elnöknek - mondta az [origo]-nak a párt több meghatározó politikusa. Az egyik befolyásos fideszes politikus szerint Schmitt neve már az egyik márciusi elnökségi ülésén szóba került, a végleges döntés azonban június közepén, azelőtt született meg, hogy Orbán Viktor kormányfő megkezdte volna bulgáriai nyaralását.

Orbán ragaszkodott hozzá

Bár Szijjártó Péter, Orbán szóvivője csak múlt szerdán közölte, hogy a Fidesz Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek, a bejelentés mégsem volt meglepetés. A választások óta több sajtóhír is megjelent arról, hogy Schmitt a legesélyesebb jelölt, de ezt valószínűsítették a bejelentés előtt az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikusok is. Többek között az is utalt erre, hogy a kérdés nem az utolsó hetekben dőlt el, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a választások második fordulója után, egy tévéinterjúban azt mondta: szerinte a következő években nem Sólyom László lesz a köztársasági elnök, igaz, Orbán később azt mondta, még nem született végleges döntés.

Orbánon végig érezhető volt, hogy ő Schmitt Pált szeretné - mondta a többhónapos jelölési folyamatról a Fidesz egyik megatározó politikusa. Hozzátette, a pártelnök általában több kérdésben is meggyőzhető, ebben azonban nem akart engedni. A Fidesz elnökségében ennek ellenére több név is felmerült lehetséges jelöltként. Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke korábban azt mondta: hat jelölt került szóba, konkrét neveket azonban arra hivatkozva nem akar mondani, hogy erre a jelöltektől nem kapott felhatalmazást.  

A jelöltek közül Schmitt mellett komolyabban az MTA korábbi elnökeit, Vizy E. Szilvesztert és Pálinkás Józsefet fontolgatta az elnökség - mondta az [origo]-nak nyilatkozó politikus. Szerinte Áder János, a Fidesz EP-képviselőjének neve azután került komolyabban szóba, amikor azt mérlegelték, hogy egy, a párthoz jobban kötődő embert jelöljenek-e. A politikus szerint Schmittről végül nem szavazott az elnökség, a jelöléséről addig beszéltek, amíg kompromisszum nem alakult ki a Fidesz vezetésében. Ennek részeként végigbeszélték többek között Schmitt erényeit, illetve azt is, hogy milyen kockázatokat rejthet a jelölése.

Szerethető, esendő

Több fideszes politikus is azt mondta az [origo]-nak, hogy a párt mindenképpen más típusú jelöltet szeretett volna, mint amilyen a jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László. Többek között az volt a cél, hogy olyan jelöltet találjanak, aki jóval közvetlenebb, aki nem tart távolságot az emberektől, aki esendő, és aki szerethető - fogalmazott az egyik kormányzati pozíciót is betöltő fideszes politikus, aki szerint a nagy motoros hírében álló Schmitt ilyen ember. "Sólyom László annyira igyekezett távolságot tartani a pártoktól, hogy végül mindentől egy lépés távolságot tartott" - mondta a fideszes politikus, aki hozzátette azt is, hogy Sólyom László jó elnök volt.

Sólyom távolságtartására utalt Schmitt is, amikor múlt csütörtökön meghallgatta a Fidesz parlamenti frakciója. Bár nem mondta ki, de nyilvánvaló volt, hogy Sólyom Lászlóra utalt, amikor azt mondta: a két elnöki felfogás közül az egyik a távolságtartó, az arisztokratikus elnök képe. Hozzátette: őhozzá közelebb áll az a felfogás, amely szerint az elnök az emberek képviselője. Esendőségéből a hétfői MSZP-frakció előtti meghallgatásán adott ízelítőt, amikor elfeledkezett arról, hogy az egyik fontosabb, a köztisztviselők jogállásától szóló törvényjavaslatot már elfogadta a parlament, egy latin közmondást pedig hibásan idézett.

Kiválasztásánál szempont volt az is, hogy Orbán nem akart alkotmányjogászt köztáraság elnöknek - mondta a Fidesz befolyásos képviselője. A politikus arra utalt, hogy ha Sólyom maradt volna a köztársasági elnök, elképzelhetőek lettek volna a konfliktusok a kormányfő és az államfő között. Erre utalt korábban az [origo]-nak nyilatkozó több fideszes politikus is, akik szerint a jelenlegi házelnök még véletlenül sem tesz majd keresztbe saját pártjának, és szerepe valószínűleg csak protokolláris lesz. "Schmitt Pál egy operett-elnök lesz" - fogalmazott korábban a párt szűkebb vezetésének egyik tagja.

Fricska az MSZP-nek

Arról viszont megoszlott az általunk megkérdezett fideszesek véleménye, hogy ha nagyjából hónapokkal korábban eldőlt Schmitt államfői jelöltsége, miért választották meg egy hónapra házelnöknek. A kormányzati posztot betöltő egyik fideszes szerint Schmittnek könnyebb elfoglalnia az államfői széket egyhónapos házelnökség után, az elmúlt néhány hét jó tanulóidőszak volt a számára. A Fidesz befolyásos politikusa szerint azonban Schmitt már az Európai Parlament alelnökeként készülhetett a közjogi méltósági szerepre. Szerinte a parlamenti elnökség inkább fricska volt az MSZP felé, 2005-ben - amikor végül Sólyom Lászlót választották meg - a szocialista párt Szili Katalin személyében szintén a házelnököt ajánlotta köztárasági elnöknek.

Schmitt Páltól szerettük volna megkérdezni, hogy jelöltsége mikor merült fel először a Fideszben, mikor beszélt erről először személyesen Orbán Viktorral, illetve a pártelnök milyen érveket hozott fel mellette. A házelnök hétfőn a parlamentben kérdéseinkre mindössze annyit mondott, hogy egy nappal az államfőről szóló szavazás előtt nem szeretne újságírói kérdésekre válaszolni, amit el akart mondani, azt elmondta a frakciók előtti meghallgatásain. Schmitt jelölésének bejelentésekor sem kívánt újságírói kérdésekre válaszolni.

Sólyom László elnöki mandátuma augusztus 4-én jár le. Kedden a parlament Schmitt Pál a Fidesz, illetve Balogh András az MSZP jelöltje közül választhat államfőt. A köztársasági elnök első fordulóban történő megválasztásához kétharmados parlamenti többségre van szükség, ezt pedig könnyen biztosítani tudja a Fidesz. Amennyiben Schmitt lesz az államfő, a házelnöki poszton - az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek szerint - valószínűleg Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke váltja. Erre utal, hogy Kövér annak ellenére, hogy a Fidesz egyik legbefolyásosabb embere, egyelőre semmilyen kormányzati, illetve más bizottsági elnöki posztot sem kapott 

KAPCSOLÓDÓ CIKK