Különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség az UD Zrt.-ügyben Tóth Károlyt, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori MSZP-s alelnökét, korábbi MSZP-s képviselőt. Tóth megtagadta a vallomástételt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Azt mondta: meggyőződése, hogy képviselői munkát végzett, bizottsági döntéseket hajtott végre.

Gyanúsítottként hallgatta ki Tóth Károlyt, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori MSZP-s alelnökét, korábbi képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az UD Zrt. ügyében. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője megerősítette a Hír Tv információját, miszerint Tóthot hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsítják. A szóvivő hozzátette: a gyanúsított megtagadta a vallomástételt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A nyomozás érdekeire hivatkozva arról nem beszélt a szóvivő, hogy a gyanú szerint konkrétan mit követett el Tóth.

"Meggyőződésem, hogy képviselői munkát végeztem, bizottsági döntéseket hajtottam végre" - jelentette ki kedden Tóth Károly, de ennél többet nem akart mondani az ügyről, arra hivatkozva, hogy csak a gyanúsítás ellen benyújtott panasza elbírálása után nyilatkozik majd.
   
Június végén az MTI arról számolt be, hogy ismét egy eljárásban vizsgálja Szilvásy György, Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség az UD Zrt.-üggyel összefüggésben, ám a nyomozásnak továbbra is csak Szilvásy György korábbi titokminiszter a gyanúsítottja. A főügyészség korábban is egy eljárásban vizsgálódott, de mivel az országgyűlés a legfőbb ügyész indítványával szemben tavaly októberben nem függesztette fel Dávid Ibolya és Herényi Károly akkori MDF-es parlamenti képviselők mentelmi jogát, az ő ügyüket a Szilvásy György ellen folyamatban levő büntetőeljárástól elkülönítették és megszüntették.

Mivel sem Herényi Károly, sem Dávid Ibolya nem jutott be az áprilisi választásokon a parlamentbe, a Legfőbb Ügyészség június 10-én a nyomozás folytatása mellett döntött. A Központi Nyomozó Főügyészség határozata "az eljárások tárgyára, valamint az ügyekben szükséges bizonyításra, illetve az ezekben mutatkozó szoros összefüggésekre tekintettel" az alapügy és a folytatni rendelt nyomozás egyesítését tartotta indokoltnak.