Csak a gilisztafarmon várják tárt karokkal a hatalmas disznóhizlaldát

2010.07.09. 8:14

Egy eltűnt tanya, két bűztől és tárgyalétől félő falu rossz emlékei és egymásnak ellentmondó hatósági döntések bonyolítják az Újlengyel mellé tervezett hatalmas sertéshizlalda megépítését. Bár a beruházó cég mindent megpróbált, hogy meggyőzze a helyieket a telep ártalmatlanságáról, nem mentek semmire, az újlengyeliek mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az évi 50 ezer disznó kibocsátására alkalmas sertésüzem megépítését.

Különös helyzet állt elő Pest megye középső részében, egy Újhartyán és Újlengyel községek határára tervezett új sertésüzem miatt. Egy holland beruházó cég itt készül megépíteni egy húszezer férőhelyes, évente körülbelül ötvenezer sertés kibocsátására alkalmas disznóhizlaldát. Erre a cég már elnyert egy 1,3 milliárd forintos uniós támogatást is. A telek, amelyre a holland tulajdonú, Hunland Pork Kft. építkezne, Újhartyán község közigazgatási területén van, viszont a szomszédos Újlengyelhez van közelebb, így az üzem működésének hátrányait elsősorban Újlengyel, előnyeit viszont Újhartyán érezné meg.

Ennek ellenére a két település között nem feszült a viszony, a maga módján mindkét önkormányzat ellenzi a beruházást. Újhartyán nem akar komolyabb lépéseket tenni az üzem építése ellen, Újlengyel polgármestere viszont kijelentette, hogy minden törvényes eszközzel megpróbálják megakadályozni a szerintük a településre nézve káros beruházást, és ha a jog eszközével nem érnek el eredményt, akkor akár félpályás útlezárásra is készek.

A hizlalda telkének története a rendszerváltás előttre nyúlik vissza, amikor tsz-telephelyként baromfiüzem működött ott. Az 1990-es években azonban a területet privatizálták, így kikerült a helyi önkormányzat látóteréből. Jogilag még mindig állattartó területként tartják számon, a helyiek szerint több tulajdonos kezén is átment, de az önkormányzatnak erről semmilyen információja sincs, ugyanis a privát telkek adás-vétele magánügy, a tulajdonosok nem voltak kötelesek bejelenteni a hivatalba, hogy ki és milyen céllal vette meg a területet.

Lesöpörték az asztalról a kifogásokat

Az újhartyáni, és az újlengyeli önkormányzat 2007. október 3-án szerzett tudomást arról, hogy a területet megvásárolta a Hunland Pork Kft., amely a holland érdekeltségű Hunland Trade Kft. egyik partnervállalata. Az önkormányzatokat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kereste meg hivatalosan azzal, hogy a Hunland Pork beadta a kérelmét egy sertésüzem engedélyezésére. A két jegyző véleményét azért kérte ki a környezetvédelmi hatóság, mert a két település a tervezett üzem hatásterületén fekszik, és ilyenkor az engedély kiadásáért felelős szervnek a többi illetékes hatóságon kívül őket is meg kell kérdeznie.

Az újhartyáni jegyző nem kifogásolta az üzem építését, a település polgármestere, Schulcz József mégis azt mondta az [origo]-nak: megérti az újlengyeliek aggályait. Schulcz szerint mivel a telek állattartó területként van nyilvántartva, ezért jogilag nem igazán van lehetőségük fellépni a beruházás ellen. Legfeljebb annyit tehetnének, hogy átminősítik a telket, de ezért kárpótlás járna a tulajdonosnak, hiszen ő állattartó telepként vette a területet, ennek az összegnek a megfizetését azonban a község nem vállalná.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Schulcz József, Újhartyán polgármestere a tervezett üzem helyét mutatja a térképen

Újlengyel jegyzője azonban jelezte, hogy nem támogatja a cég által benyújtott tervet, és az önkormányzat nem szeretné, ha egy ekkora üzem épülne a település közelében. Svébis Mátyásné jegyző a környezetvédelmi hatóságnak megírt állásfoglalásában ezt azzal indokolta, hogy az újlengyeli önkormányzat egyik helyi rendelete szerint nem lehet a falutól 1500 méteres távolságon belül nagylétszámú állattartó üzemet létesíteni.

Cserna Ferenc polgármester az [origo]-nak azt állította, a hatástanulmány, amelyet a cég az engedélyeztetésre készíttetett nem tüntette fel a település utolsó utcáját, és egy, az üzem közelében lévő lakott tanyát sem. Szerinte ez azért is változtat a körülményeken, mert a hatályos kormányrendelet szerint egy ilyen üzem köré védőzónát kell húzni. Ez azt jelenti, hogy a sertéstelepnek 500-1000 méter távolságra kell lennie a lakott területektől. Az utca és a tanya elhagyásával ez a távolság 1000 méter lenne, és a polgármester szerint a hatástanulmányban is ez a távolság szerepelt. De a település legszélső utcája, az Arany János utca valójában csak 600 méterre van az üzem tervezett helyétől, a tanya pedig még közelebb, 413 méterre.

"Miért tesznek úgy, mintha nem élnénk itt?" - fakadt ki az [origo]-nak Németh József, aki családjával már 18 éve él az eldugott kis tanyán, nem messze a kérdéses területtől. Némethék nem akarják, hogy megépüljön a tervezett üzem, szerintük akkor is elviselhetetlenül büdös volt, amikor ott még baromfikat neveltek. Ráadásul azért sem szeretnének ilyen közel élni az állattartó telephez, mert a baromfitelepről állandóan melléjük hordták a szemetet.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Némethék tanyája nem szerepel a hatástanulmányokban

Megpróbáltak egyezkedni

Cserna szerint az önkormányzat közvetetten már többször megpróbált tenni az üzem építése ellen. A polgármester azt mondta, hogy a fellebbezéseket nem ők, hanem egy helyi civil szervezet, az úgynevezett Újlengyeli Diáksport Egyesület intézi, de az önkormányzat támogatásával. A polgármester szerint ennek anyagi természetű oka van: egy civil szervezetnél olcsóbbak az eljárási díjak. A Diáksport ügyvédje, Lukács György, aki korábban már egy helyi vállalkozó kérésére is bekapcsolódott az ügybe, megfellebbezte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kezdeményezett engedélyezési eljárást. Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy a beadott hatástanulmányban kámforrá vált a falu utolsó utcája és a tanya is. Ezzel az eljárás másodfokon folytatódott, de még mindig nem a bíróságon, hanem az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen (OKTVF).

Ezt azonban a cég sem hagyta annyiban. Felfüggesztette az engedélyezési eljárást arra hivatkozva, hogy egyezkedni kívánnak az újlengyeli önkormányzattal. A polgármester szerint a cég képviselői arra is hajlandóak lettek volna, hogy az egész képviselőtestületet kiutaztassák Hollandiába, hogy megtekintsenek egy hasonló jellegű, már régóta működő üzemet. Azonban az önkormányzat erre nemet mondott, és jelezték, hogy továbbra sem akarják, hogy Újlengyel mellé ekkora sertéshizlalda épüljön. Miután nem született egyezség a felek között a cég újraindította az engedélyezési eljárást és készíttetett egy másik hatástanulmányt is, amiben már szerepelt az Arany János utca, de a tanyának az önkormányzat szerint még mindig hűlt helye volt. A másodfokon jogerős engedélyt kibocsátó OKTVF már ezt vette alapul, amikor engedélyezte a beruházást.

Ellentmondásos nyilatkozatok a trágyáról

A helyi önkormányzat szerint azonban továbbra is kérdéses maradt a tervezett sertéshizlalda egyik legellentmondásosabb pontja, a hígtrágya elhelyezése. A cégnek az önkormányzat szerint közölnie kellett, hogy pontosan mennyi trágyát, és hová szeretne majd vinni, a talajvédelmi hatóságnak pedig ellenőriznie kell, hogy az adott terület alkalmas-e a trágya befogadására. Mivel Újlengyel térsége nitrátérzékeny területnek számít ezért a hígtrágya szétszórása a földeken hatással lehet a község ivóvíz bázisára is, amelynek tisztítására nem rég nyert el a település egy 158 millió forintos uniós pályázatot. Ráadásul Újhartyán kezdeményezésére a környező önkormányzatok megtiltották a trágya szétterítését a földjeiken.

A Hunland Pork Kft. a beadott hatástanulmányokhoz információink szerint két szándéknyilatkozatot is csatolt, amelyek helyi földtulajdonosoktól származtak, akik kijelentették, hogy az ő általuk kezelt földterületen szétterítheti a cég a trágyát. Az egyik nyilatkozatot a szomszédos településen, Dánszentmiklóson bejegyzett Agrodem Kft. tette. A cég vezetője, Kis Károly az [origo]-nak azt mondta, hogy 2 éve megkereste a Hunland Pork, és valóban kért tőle egy szándéknyilatkozatot, méghozzá azért, hogy legyen esélye megpályázni a 1,3 milliárdos támogatást. Kis Károly szerint ez a nyilatkozat részéről csupán egy gesztus volt, komolyabban nem is vetődött fel, hogy a földjeire a cég hígtrágyát hordjon. Kis szerint nem is engedné ezt, mert nem szeretne konfrontálódni Újlengyellel, a  cég pedig azóta nem is kereste ez ügyben. A másik nyilatkozat az újlengyeli önkormányzat szerint már érvényét vesztette.

A bíró társadalmi érdekre hivatkozva adta áldását a telepre

Miután a jogerős engedélyt kiadta a hatóság, Lukács György a Diáksport egyesület nevében a Pest Megyei Bíróságra vitte az ügyet, ahol a bíró elsőfokon kimondta, hogy felfüggeszti a cég környezethasználati engedélyét: a Hunland Pork nem tudta megkezdeni az építkezést, mert környezetvédelmi engedély hiányában nem kaphat építési engedélyt. A cég megfellebbezte az ítéletet azzal az indokkal, hogy a bíróság nem értesítette a perről (a per elsősorban a civil egyesület és a környezetvédelmi hatóság között zajlott, de abba, a törvény szerint beavatkozhatott volna a cég is saját engedélyének védelmében). Ezért a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Pest Megyei Bíróság döntését, tehát az egészet újra elölről kellett kezdeni.

A második tárgyalás végén ugyanaz a bíró, aki korábban felfüggesztette a cég engedélyét, a civil egyesület, a környezetvédelmi hatóság és a cég érdekeit ütköztetve másképpen ítélt. A bíró ítéletének indoklásában azt írja, hogy tulajdonképpen a civil egyület magánérdekeit ütköztette a beruházás társadalmi érdekeivel, konkrétan az uniós támogatásra való tekintettel, és arra jutott, hogy az engedély megadása nem jár súlyosabb következményekkel, mintha nem adnák ki. Ezzel tulajdonképpen áldását adta a beruházásra. Ezt a döntést az újlengyeli önkormányzatnál értetlenkedve fogadták. A polgármester azt mondta, hogy a társadalmi érdek éppen az, hogy ne épüljön fel az üzem, hiszen az egész falu ellenzi. Ráadásul a polgármester szerint az üzem körülbelül 6 új munkahelyet teremtene.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Svébis Mátyásné jegyző és Cserna Ferenc polgármester Újlengyel községházában

A helyiek nem akarják

Az üzemet még a jóval távolabb fekvő Újhartyán lakosai sem látnák szívesen. Az [origo]-nak több újhartyáni is azt mondta, hogy kiállnak az újlengyeliek mellett, bár Újhartyánon nem központi téma az üzem létesítése, ottjártunkkor mégis szinte mindenki a sertéstelep ellen érvelt, egyetlen kivétel volt csupán: a tervezett üzem szomszédságában lévő gilisztafarm tulajdonosai, akiket állításuk szerint nem zavarna a szinte közvetlen közelükben épülő sertéshizlalda, pedig a farmon élnek. A kérdéseinkre válaszoló hölgy azonban elmondta, hogy furcsa is lenne ha zavarná őket, hiszen ők adták el a telket a Hunland Pork Kft.-nek.

Komjáti Jakab helyi vállalkozó, aki először támadta meg a bíróságon a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyt, szintén a szagok miatt szeretné, ha az üzem nem épülne meg. Komjáti az [origo]-nak azt mondta, hogy még mielőtt megszüntették volna, a körülbelül 18 kilométerre lévő pilisi sertésüzem szaga is érezhető volt, pedig ott sokkal kevesebb disznót tartottak. Szerinte megoldás lehetne, ha a cég máshová helyezné át az üzemet, ehhez pedig akár egyik saját területét is hajlandó lenne felajánlani.

Szintén a területcsere lehetősége mellett érvelt Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő is, aki a pest megyei közgyűlésnek is az elnöke. A képviselő az [origo]-nak azt mondta, hogy minden törvényes eszközt meg kell ragadni a beruházás megakadályozására. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a céget sem kell gonosznak látni. Szerinte probléma azokkal a jogszabályokkal van, amelyek kimondják, hogy egy településnek nem kell tudnia arról, ha egy ilyen beruházás készül a közvetlen környezetében, és érdemben meg sem akadályozhatja azt.

A cég nemrég kapta meg az építési engedélyt a területre, bár az még nem jogerős, mert a Diáksport egyesület a bírói ítéletet, és az építési engedélyt is megfellebbezte. A Hunland Pork Kft. képviselője, Zsíros Róbert az [origo]-nak azt mondta, hogy nem kívánnak nyilatkozni az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK