Előző kormányának kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt és az MSZP-vel látványosan összekülönböző korábbi alkotmánybírót, Bihari Mihályt javasolja az Alkotmánybíróság két betöltetlen bírói posztjára Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke. A parlament elé egy kormánypárti többséggel működő országgyűlési bizottság terjeszti be a hivatalos jelölteket, de a Fidesz szabályzata szerint a pártelnöknek javaslattételi joga van.

Stumpf Istvánt, az előző Fidesz-kormány kancelláriaminiszterét és Bihari Mihály jogászt, korábbi alkotmánybírót javasolja alkotmánybírónak Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be pénteken Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Az alkotmánybírókat az országgyűlés választja egy parlamenti bizottság javaslata alapján, a bizottság jelöltjei akkor lesznek alkotmánybírók, ha a képviselők kétharmada rájuk szavaz. A jelölteket állító bizottságban a kormánypártoknak van többsége, a Fidesz-frakció szabályzata szerint a pártelnök, Orbán tehet javaslatot arra, kit jelöljenek alkotmánybírónak.

Szijjártó azt is bejelentette, hogy Orbán Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét javasolja az országgyűlés elnöki posztjára. Az országgyűlés elnöke jelenleg Schmitt Pál, aki augusztus 5-étől köztársasági elnök lesz.

A saját képére szabta a jelölést a Fidesz

Az országgyűlés hétfőn szavazta meg azt a fideszes javaslatot, hogy egy kormánypárti többségű bizottság jelölje az alkotmánybírákat. A testületben a Fidesznek 8, a KDNP-nek, az MSZP-nek és a Jobbiknak 2-2, az LMP pedig 1 tagja lesz. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását megkapja. A parlament 257 igen, 62 nem szavazat és 44 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, nemmel szavaztak a jobbikos és az LMP-s politikusok. A szocialista frakció tagjai - négy nemmel szavazó politikus kivételével - tartózkodtak.

A bizottság felállítását megalapozó alkotmány- és törvénymódosítást Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére fogadta el a parlament. Az alkotmánybírákat ugyanis korábban egy olyan bizottság jelölte, amelybe minden parlamenti párt egy-egy tagot delegált. Sólyom azért küldte vissza megfontolásra az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását átalakító törvényeket, mert az lehetővé teszi, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza azokat (az elképzelés előnyeiről és hátrányairól itt olvashat).

A törvényi előírás szerint 11 tagú Alkotmánybíróság 2008 óta kilenc taggal működik. A Fidesz már június közepén bejelentette, hogy az egyik üres posztra Bihari Mihályt jelölik, akkor azt mondták, másik jelöltjüket azután fogják megnevezni, hogy feláll a jelölő bizottság. Az országgyűlés a tervek szerint jövő héten csütörtökön, utolsó ülésnapján szavaz az új alkotmánybírákról, akiknek a megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata kell.

Stumpf volt Orbán kancelláriaminisztere

Az első Orbán-kormányban a kancelláriát irányító Stumpf István karrierje még az állampárti rendszerben kezdődött. Az 1982-ben az ELTE jogtudományi karán végzett, majd 1985-ben szociológiából másoddiplomát szerzett politológus 1989 és 1990 között az előző rendszer hivatalos társadalmi szervezeteit összefogó Hazafias Népfront utolsó alelnöke volt. Stumpf 1988-tól a szervezet megszűnéséig vezette az ifjúsági szervezeteket tömörítő országos szervezetet. Az állampárti politikai elithez családi kapcsolatok is fűzik: felesége az 1989-es megfigyelési botrányba belebukott MSZMP-s belügyminiszter, Horváth István lánya.

Stumpf a nyolcvanas években került kapcsolatba a Fideszt ma is irányító politikusokkal: 1983-ban alapító igazgatója volt annak az egyetemi szakkollégiumnak, melynek tagja volt többek között Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, valamint Simicska Lajos, az APEH 1998 és 1999 közötti elnöke, Kövér László, a Fidesz országos választmányának jelenlegi vezetője. A szakkollégium 1989 után vette fel Bibó István jogfilozófus nevét.

Stumpf István az 1980-as években felelős kiadója és szerkesztője volt a Századvég folyóiratnak, majd 1991-ben alapította meg a Politikai Századvég Iskolát, amelyből később kinőtt a Századvég Kutatóintézet, amely gazdasági, társadalmi és politikai kutatásokat végez. Ma ő az intézet mellett működő alapítvány elnöke. A rendszerváltást követően három évig az első köztársasági elnök, Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója, 1994 és 2002 között pedig a Soros Alapítvány kuratóriumi tagja volt. Az 1998-as választások után 2002-ig az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett.

Stumpf volt az első, aki nem államtitkárként, hanem miniszterként irányította a kormányfő hivatalát. Ő alakította ki a tükörreferatúra rendszert a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH): az Orbán-kabinet idején minden egyes tárcának és kormányzati szakterületnek volt egy külön felelőse a MeH-ben is, továbbá miniszterként ő kezdte el az elektronikus kormányzati rendszer kiépítését.

Stumpf az áprilisi választások második fordulója óta Magyarország egyik legnagyobb médiavállalkozásának részese. Fellegi Tamás ugyanis, aki azóta nemzeti fejlesztési miniszter lett, a választások második fordulója előtt néhány nappal megvált az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.-ben lévő 52 százalékos tulajdonrészétől. Bár az [origo] információi szerint a tulajdonrész nagy része Nyerges Zsolt ügyvédé lett, Stumpf is szerzett részesedést. A cégnek a Class FM kereskedelmi rádiót működtető Advenio Zrt.-ben, a Heti Válasz hetilapban, és a Lánchíd Rádióban is van részesedése. A cég ráadásul még tovább növekedett, mert a tulajdonosváltás után egy nappal bevásárolta magát az RTL Klubba. (Minderről bővebben itt olvashat.)

Bihari megpróbálta az MSZMP-ben is

Bihari 1943-ban született, eredetileg kárpitos szakmunkásnak tanult, munka és katonai szolgálat mellett érettségizett le, majd felvették az ELTE jogi karára. 1970-től kezdve különböző beosztásokban az egyetemen dolgozott, majd 1981-től a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője volt. Kutatóként főként politikaelmélettel foglalkozott, ő hozta létre a jogi karon a politikatudományi csoportot, amely később tanszékké vált.

A rendszerváltás előtt Bihari az MSZMP tagja volt, de 1988-ban egyike volt annak a négy személynek (rajta kívül Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László), akiket reformer elképzeléseik miatt kizárt a párt. Alapításától kezdve tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak, de amikor a szervezet párttá alakult, távozott. 1994 és 1998 közt parlamenti képviselő volt, függetlenként, de az MSZP támogatásával szerzett mandátumot Budapest XI. kerületében.

Alkotmánybíróvá 1999-ban választották, 2005-től a testület elnöke is volt. Bihari és a szocialisták viszonya akkor romlott meg, amikor 2007-ben a testület szabad utat adott a Fidesz népszavazási kezdeményezéseinek. A 2008 márciusában rendezett - a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló - referendum eredménye végül az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához vezetett. 2008 május végén az MSZP megakadályozta, hogy újra jelöljék Biharit és Kukorelli Istvánt, akinek szintén lejárt a kilencéves alkotmánybírói mandátuma.

Minden pártnak vannak saját alkotmánybíró-jelöltjei

Három alkotmánybíró-jelöltet az LMP is megnevezett pénteken. Schiffer András frakcióvezető közölte, pártja Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni. Hozzátette, a jelölésről szerettek volna tárgyalni az ezzel foglalkozó eseti bizottságban, de "úgy látszik, erre nem lesz lehetőség". Bándi Gyula a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének vezetője, Tóth Mihály pedig büntetőjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőeljárás-jogi és Kriminalisztikai Tanszékének és a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője.

Az LMP szerint bár Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, nem felel meg a vonatkozó törvény követelményeinek, a jogszabály ugyanis legalább 20 éves szakmai gyakorlatot vagy pedig kiemelkedő elméleti tudást és meghatározott tudományos fokozatokat ír elő az alkotmánybíró-jelölteknek.

Az MSZP Mészár Rózsát, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bíráját javasolja alkotmánybíró-jelöltnek - jelentette be Simon Gábor, a párt képviselője, az Ab tagjait jelölő eseti bizottság szocialista tagja. Simon úgy jellemezte a jelöltjüket, mint évtizedek óta elismert bírót, aki felül áll pártokon és politikán. A politikus szerint a kormánypártok színházat csináltak a jelölési procedúrából azzal, hogy megváltoztatták a jelölőbizottság összetételét. Hozzátette, az Orbán által megnevezett jelöltekről az MSZP képviselőcsoportja frakcióülésen fogja kialakítani az álláspontját.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter közölte, pártja elfogadja Orbán jelöltjeit az alkotmánybírói posztra. A KDNP-nek volt saját jelöltje, Dienes-Oehm Egon személyében, de a Fidesszel történt egyeztetés során végül arra jutottak, hogy a frakciószövetség tagjai részéről nagyobb támogatást élvező két jelölt mögé állnak majd. Dienes-Oehm az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.

Pénteken délután a Jobbik is bejelentette saját jelöltjét: a párt Zétényi Zsolt ügyvédet jelöli az Alkotmánybíróság tagjának. Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselői, az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság tagjai pénteki állásfoglalásukban jelöltjüket úgy mutatták be, mint a szabadságjogokért és a történeti alkotmányosságért évek óta eredményesen küzdő Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat, illetve a Magyar Konzervatív Alapítvány elnökét. A párt azért ajánlott csak egy jelöltet a két helyre, mert szerintük az új jelölési szabályokkal a kormánypártok érdemben kizárták az ellenzéki pártokat  a jelölésből.

Az LMP-hez hasonlóan a Jobbik is alkalmatlannak tartja Stumpf Istvánt a posztra, mert szerintük nem felel meg a követelményeknek.