Több sebből vérző diplomáciai kart próbál felrázni a kormány

2010.07.18. 14:40

Több nagykövet hazarendelésével újabb átalakítás vár a magyar diplomáciai karra, amely ugyanakkor, az [origo] által megkérdezett korábbi diplomaták szerint már így is súlyos problémákkal küszködik. A politikai ejtőernyősök rontották a tapasztaltabb emberek által felépített hírnevet, az állandó változtatások pedig ahhoz vezettek, hogy egyre több olyan ember került pozícióba, aki nem mert kritikus véleményt mondani, és akkor sem "nyomta meg a vészcsengőt", amikor szükség lett volna rá.

Nem váratlan, az előző kormányváltások után megszokott gyakorlatba illeszkedő lépés az [origo] által megkérdezett diplomaták szerint, hogy nagykövetek sorának visszahívását tervezi a Külügyminisztérium. Martonyi János külügyminiszter június végén jelentette be, hogy összesen 15 nagykövetet hívnak vissza, másnap pedig a Népszabadság arról írt, hogy értesüléseik szerint a következő hónapokban még egyszer legalább ugyanennyi nagykövetcsere várható.

Martonyi, aki neveket nem közölt, azt mondta: a visszahívottak többségének lejárt a hivatali ideje, de vannak közöttük olyanok is, akikben megingott a bizalmuk. A külügyminiszter utóbbira példaként említette: volt olyan nagykövet, aki olyan miniszterelnöki anyagot terjesztett, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét - azaz azóta miniszterelnökké választott Orbán Viktort -szélsőségesnek nevezik.

Nem muszáj előre szólni

A nagyköveteket az alkotmány értelmében a köztársasági elnök bízza meg és menti fel, de a döntés a külügyminiszter kezében van, ő tesz javaslatokat az államfőnek. A külszolgálat időtartama, az erről szóló kormányrendelet szerint legfeljebb négy év lehet, amelyet további maximum egy évvel lehet meghosszabítani. A rendes visszahívás, a megbízás lejártának naptári évén belül bármikor megtörténhet.

Az azonnali visszahívás jogszerű indoka lehet fegyelmi eljárás, alkalmatlanság, átszervezés, létszámleépítés, de akár "különösen fontos szolgálati érdek" is. A közös megegyezéses megszüntetésről vagy áthelyezésről, a vonatkozó kormányrendelet szerint a kihelyező "lehetőleg hat hónappal" korábban küld írásos értesítést az érintettnek. Ez a szabály azonban a gyakorlatban, a "lehetőleg" szó használata miatt nem garancia semmire, kötelező ereje nincs.

"Nem igazán csodálkozhatnak"

Egy, a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő, korábbi nagykövet pénteken az [origo]-nak azt mondta: a misszióvezetők külszolgálata különösebb indoklás nélkül is befejezhető, és akik egyértelműen politikai kinevezettek, azok nem igazán csodálkozhatnak azon, ha elmozdítják őket kormányváltáskor.

Az egykori nagykövet szerint az ő esetükben sokszor a leváltás szakmailag is indokolt, mivel a külügyön "kívülről beeső politikai ejtőernyősök sajnos néha a viselkedésükkel vagy egyik-másik döntésükkel nem mindig tudják a diplomata szakma hírnevét öregbíteni".

A fő probléma az, hogy Magyarország nem alakított ki egy olyan rendet, hogy kik mennek és kik maradnak kormányváltás idején, és ebben egyforma felelőssége van a különböző kormányoknak - mondta az [origo]-nak egy másik, szintén neve elhallgatását kérő egykori nagykövet, aki korábban egy vezető NATO-ország fővárosában teljesített szolgálatot. Szerinte a most jellemző esetlegesség helyett a tisztességes megoldás az lenne, ha lefektetnék: bizonyos - de nem az összes - nagyköveti helyek esetében kormányváltáskor az új kormány saját joga eldönteni, hogy új embert küldenek-e oda. "Nem lehet állandóan megtépázni egy diplomáciai kart. A nagyköveti rang a pálya csúcsa, ha a pálya csúcsán lévő pozíció presztízsét nem védik, akkor nagyon nehéz komoly eredményeket elérni" - mondta.

Kevesen merik megnyomni a vészcsengőt

Az egyértelműség azért is lenne fontos szerinte, mert a bizonytalan helyzetben nincs védettsége annak, aki adott esetben szakmai alapon adna kritikai véleményt a kormány egyes elképzeléseiről. A diplomáciában nagy árat kell fizetni azért, ha nem merik megnyomni a diplomaták a vészcsengőt, amikor komoly gond van - mondta, de konkrét esetekről nem kívánt beszélni.

A név nélkül nyilatkozó diplomata a mostani helyzetről azt mondta: "A kép nagyon vegyes, egyelőre azt látom, hogy nem mindenki fog repülni, aki a korábbi kormányt kiszolgálta". Eközben olyanoknak is menniük kell az egykori nagykövet tudomása szerint, akik igyekeztek kiszolgálni a mindig aktuális vezetést. Megjegyezte, ő maga szívesen működött együtt egyértelmű pártállású emberekkel, mert a "gumiemberekhez képest" korrektebbnek tartja őket.

Schmitt is politikai döntésre panaszkodott 2002-es visszahívásakor

Az idő előtt felmentett misszióvezetőknek van lehetősége arra, hogy jogi útra tereljék az ügyüket. Az utóbbi húsz évben nem egyszer fordult elő, hogy pereket indítottak olyanok, akiket idő előtt mentettek fel, és ezeket többnyire meg is nyerték a misszióvezetők - mondta az egyik egykori nagykövet, aki annak idején kitöltötte a kiküldetése teljes idejét. Persze volt, aki nem perelt, lenyelte a békát - tette hozzá.

2006 októberében például Váradi János korábbi bangkoki nagykövet nyert munkaügyi pert a Külügyminisztériummal szemben. Őt 2005 januárjában rendelték vissza a posztjáról, miután a 2004 decemberi, többszázezer áldozatot követelő cunami utáni helyzetben nem tartózkodott állomáshelyén. Váradi azért indított pert, mert szerinte jogellenesen, indoklás nélkül szüntették meg a megbízatását, és végül a bíróság is úgy ítélte meg, hogy jogellenes volt, amikor a Külügyminisztérium egyoldalúan úgy módosította a felperes kinevezési okiratát, hogy "referensi munkakörbe" helyezte.

Nem perelt, bár igazságtalannak érezte leváltását svájci nagyköveti posztjáról 2002-ben Schmitt Pál is, aki jelenleg az országgyűlés elnöke, augusztustól pedig köztársasági elnök lesz. Schmitt az Orbán-kormány idején, 1999-ben lett svájci nagykövet, visszahívásáról pedig Kovács László szocialista külügyminiszter rendelkezett 2002 júniusi hatállyal. Schmitt, aki ekkor a főpolgármesteri tisztségért indult független jelöltként, de a Fidesz támogatásával, szeptemberig szerette volna még folytatni nagyköveti munkáját. "Úgy érzem, a miniszter úrból elsősorban a pártelnök és nem a külügyminiszter beszélhetett, amikor a döntést meghozta" - mondta Schmitt felmentésekor.

Kovács László hétfőn a parlamentben kérte számon a külügyminisztérium államtitkárától a nagykövetek leváltását.  A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a nagykövetek számára adott visszarendelési határidő szerinte még arra sem elég, hogy végigcsinálják az ilyenkor szokásos búcsúzási procedúrákat. Kovács azt is megemlítette, hogy szerinte azért is aggályos bizonyos nagykövetek visszarendelése, mert a parlament által nemrég elfogadott új köztisztviselői törvény miatt ezek az emberek az utcára kerülhetnek. 

Németh Zsolt államtitkár viszontválaszában a volt külügyminisztert politikai terminátornak nevezte, és hosszan sorolta azokat a neveket, akiket Kovács még 2002-ben hazahívott. Németh szerint Kovácsnak ezért semmilyen erkölcsi alapja nincs számonkérni bármilyen felmentést.

KAPCSOLÓDÓ CIKK