"Az emberek nem egy második Orbán-kormányra szavaztak" - interjú Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel

2010.07.19. 10:43

Az általa vezetett önkormányzatban még nem került ki a falra az Orbán-féle nyilatkozat, szerinte téved az, aki Schmitt Pált strómannak tartja, és ígéri, hogy a Fideszt támogató üzleti körökkel is vállalnak konfliktusokat. Interjú a fideszes Lázár Jánossal, a rendszerváltás utáni legnagyobb parlamenti frakció vezetőjével, aki állítja, hogy a miniszterelnökkel kölcsönösen szokták kritizálni egymást.

- Nem kellene most már felvenni valakit a Fidesz-frakcióba, aki odafigyel arra, hogy az önök által benyújtott törvényjavaslatok ne sértsék a saját politikusaik vagy barátaik érdekeit?
- Mire gondol? Inkább azzal szoktak bennünket vádolni, hogy a barátainknak gyártjuk a törvényeket.

- Voltak mostanában olyan esetek, például a Borkai-ügy...
- ...na, az egy kicsit bonyolultabb ennél.

- Miért?
- Mert célunk, a fegyveres szervek depolitizálása, érint jó néhány politikai szervezetet, köztük a Fideszt is. Miénk ma a legnagyobb párt, és sok helyi szervezet akart olyan jelölteket indítani, akik korábban a hivatásos állomány tagjai voltak, és így most sok helyen újra le kell folytatni a jelölési folyamatot. Van olyan polgármester- és képviselőjelölt, akiket érinteni fog ez a fajta összeférhetetlenség, és a frakcióban ez váltott ki némi turbulenciát.

- De a korlátozás ötről három évre csökkentése nem kifejezetten Borkai Zsolt győri polgármester miatt történt?
- Nem, ez a frakció nyomására alakult így. Több képviselőtársam jelezte, hogy túlzónak, igazságtalannak tartja az öt évre szóló korlátozást. Borkai Zsolt azt mondta a frakcióülésen, ha ez a döntés, akkor ő ezt vállalja.

- Erre az esetre rímelt ugyanakkor az is, amikor a bankadós javaslathoz nyújtottak be olyan módosítást, amely kedvezőbb helyzetbe hozott mások mellett egy olyan gazdasági társaságot is, amely több szálon önökhöz kötődik.
- Van köztük olyan is, amelyik nem éppen hozzánk kötődik. Most, amikor több európai országban napirendre kerülnek a különadók, a bankrendszer, az energiaszektor vagy éppen a telekommunikációs ágazat megadóztatása, akkor számos példa van arra, hogy a nemzeti vállalatokat megpróbálják előnyösebb helyzetbe hozni. Ez ugyanaz, mint a lex Mol. Ha az országgyűlésben el lehetett fogadni azt a törvényt, akkor ilyen szabályozásokra van lehetőség más esetben is.

- Viszont az indok ebben az esetben nem a nemzeti vállalatok megsegítése volt. Hanem az, hogy kedvezni kell azokkal a biztosítókkal, amelyek még nincsenek olyan régóta a piacon. A módosítókban pedig az szerepelt, hogy a 2007. június elseje után alakult cégek tartoznak ebbe a körbe, és csodák csodájára a többek között Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia Biztosító épp 2007 októberében alakult.
- Azt azért mindig hozzá kell tenni, hogy más biztosítókkal együtt tartozik ebbe a körbe, és olyan cégekről van szó, amelyek hazai vagy nemzeti érdekkörben vannak. A lex Molt a teljes parlament elfogadta, így szerintem ezután a magyar politikusoknak kellő megfontoltságot kellene tanúsítaniuk, mielőtt kritikával illetnek egy ilyen lépést.

- Igen, de a hivatalos indok itt nem a nemzeti érdekek védelme volt, hanem az, hogy ezek a cégek még újak.
- Tudomásom szerint három érintett cég van, és ezek mindegyike magyar tulajdonban van. Inkább ezt hangsúlyoznám, mint azt, hogy ezek új szereplők. Bár hozzáteszem, a kettő összefügg egymással: a multinacionális cégek korábban ki tudták alakítani a piacaikat, és a hazai gazdasági világban csak az utóbbi években indult be a biztosítási piac.

- Az interjú előtt említette, hogy a beszélgetés után Orbán Viktorral van találkozója. Ő szóba szokta hozni önnek ezeket a törvényhozási döccenőket?
- Kölcsönösen szóba hozzuk egymásnak a tapasztalt problémákat. És a mérleg inkább a frakció javára billen, mint a kormányéra (nevet).

- És miket mondott eddig?
- Egy kormányfő és egy frakcióvezető nyilván megbeszéli azokat a problémákat, amelyeket a kormány tapasztal a frakció részéről. Például ha disszonancia van a törvényhozásban. De ha én azt tapasztalom, hogy a kormány részéről valami nem jól működik, és ezt a képviselőtársaim is megerősítik, akkor azt elég határozottan fogom képviselni a miniszterelnök úrnál. Ez azonban mindig így van, a miniszterelnök és a frakcióvezető munkakapcsolatában a kritikának is helye van.

- A kérdésem arra vonatkozott, hogy ön kapott-e kritikát a törvényhozási döccenők miatt.
- Ez kölcsönös.

- Tehát akkor volt ilyen.
- Igen, de volt olyan is, amikor én fogalmaztam meg kritikát.

- De azt nem mondja meg, hogy mik voltak ezek?
- Nézze, egy kormányzáson belül szakmai viták zajlanak. Vannak szakpolitikai érdekek, vannak pénzügyi érdekek. Miközben például egy államtitkári posztot betöltő képviselő támogatja a közbeszerzési törvénynek azt a módosítását, hogy a szociális intézmények élelmiszerbeszerzése kikerüljön a közbeszerzési kötelezettség alól, addig a pénzügyi szempontokat képviselő államtitkár azt mondja, hogy ez nem lehetséges. Szerencsés, ha ezek a viták már a kormányzaton belül rendeződnek és nem kerülnek a frakció elé.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Ezeknek a problémáknak az egyik forrása nem az, hogy dömpingszerűen nyomják a törvényeket?
- Az interjúra készülve megnéztem, és '98-ban hat törvényt hozott a parlament a rendkívüli ülésszakában, tizenegynéhányat 2002-ben és 2006-ban, most pedig a július 22-ig tartó ülésszakon 57 törvény, törvénymódosítás vagy országgyűlési határozat születik. Ilyenre még nem volt példa. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között becsúszhatnak hibák. Soha nem fogom azt állítani, hogy amit mi itt a parlamentben csinálunk, az hibátlan. Nincs nálunk a bölcsek köve. Mi egyfajta utat próbálunk járni, amellyel próbálunk a célhoz eljutni. Nincs kizárólagos megoldás!

- Nem lehetett volna ezt úgy kivédeni, hogy jobban előkészítik a törvényjavaslataikat, és például nem képviselői indítványokkal bombázzák a parlamentet?
- A parlament jóval hamarabb mint a kormány, már május 14-én felállt. Egy kormányzati struktúra beindításához sok időre van szükség, van olyan része, amely még most is átalakítás alatt áll. Ehhez képest nem volt idő a várakozásra, egy gazdasági és társadalmi értelemben csődben lévő ország esetében a törvényhozásnak lépéseket kell tennie.

- Ezt a csőd meghatározást fenntartja? Korábban voltak ebből problémák, amikor Kósa Lajos és Szijjártó Péter mondott hasonlókat.
- Nem vagyok közgazdász, a társadalmi és gazdasági csőd alatt azt értem, amit mindenki érez. Azért kapott a Fidesz kétharmadot, mert az emberek úgy találták, hogy az ország zsákutcába került. Ilyen helyzetben nem várhat a parlament, és nem ülhetünk a babérjainkon. Egyébként régen volt már olyan az országgyűlésben, hogy a képviselők maguk írták a törvényeket. Ez a kilencvenes évek elejére jellemző hangulat, ahogy az is, hogy hajnalig tartó ülések vannak.

- Lehet, de az [origo]-nak van olyan információja, hogy ezeknek a törvényeknek a nagy részét nem maguk a képviselők írták, hanem különböző ügyvédi irodák.
- Nem hiszem. Ami a frakcióból került ki, azoknál nem ez történt. Ha a médiatörvényre gondol...

- ...igen, arról lehet tudni, hogy Szalai Annamária ORTT-tag környezetében dolgozták ki.
- Nyolc éve vagyunk ellenzékben, ennek elégnek kellett lennie arra, hogy megoldásokon gondolkodjunk. Nagy baj lett volna, ha nem lettek volna kész javaslataink.

- Ehhez képest aztán, amikor benyújtották a médiatörvényeket, akkor azokból több dolgot visszavontak, átírtak.
- Egy részét elfogadta a parlament, és a köztársasági elnök aláírta, egy másik részének a vitáját ősszel folytatjuk, és vannak olyan elemek, amelyekről még ebben az ülésszakban szavazunk. Mivel képviselői indítványként jelent meg a javaslat, ezért később fontos volt az a vita, amelyet a parlament sajtóbizottságában folytattunk le, illetve fontosak voltak az ellenzéki javaslatok.

- Ön is azt mondja, hogy lépéskényszer van, és sürgősen megoldandó feladataik vannak, viszont közben mégis jut idő olyan határozat elfogadására, hogy egy politikai nyilatkozatot hol, milyen méretben, milyen nyomtatásban kell kifüggeszteni különböző intézményekben. Mennyi időt töltöttek ezzel?
- Ez egy kormányhatározat volt. Az országgyűlés arról döntött, hogy megpróbálja értelmezni azt, ami az áprilisi választáson történt, hiszen a rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy az emberek kétharmados felhatalmazást adtak egy pártnak, annak biztos tudatában, hogy ez a párt élni fog ezzel a felhatalmazással. Aki Orbán Viktorra szavazott, az a kétharmadra szavazott.

- Úgy emlékszem, hogy Orbán Viktor a kampányban végig azt mondta, hogy a kétharmaddal nem kell foglalkozni.
- Ő azt mondta, hogy kis győzelem, kis változás, nagy győzelem, nagy változás. Az emberek pedig a nagy változás mellett tették le a voksukat.

- Arra viszont nem emlékszem, hogy nagyon emlegették volna azt, hogy itt forradalom, és új rendszer lesz.
- Az többször elhangzott, hogy nagy bizalom, nagy változás. Egyértelmű volt, hogy csak akkor lehet igazi változást végrehajtani az országban, ha ilyen volumenű felhatalmazást adnak az emberek. Hogy indulásként az országgyűlés elfogad egy nyilatkozatot, amely megjelöl alapértékeket, azt teljesen normális dolognak tartom. Ezzel szerintem semmi probléma nincs, a kifüggesztés már lehet ízlés kérdése.

- Hódmezővásárhelyen kinn van már?
- Még nincs, mert a képviselőtestület fog ebben állást foglalni. Szeretném a képviselőtársaimmal együtt eldönteni, hogy kitesszük vagy sem.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- A nyilatkozatot olvasva egyébként úgy tűnik, mintha a saját korábbi kormányzásukról is nagyon lesújtó véleményük lenne.
- Az is benne van a húsz évben.

- Tehát akkor amit eddig mondtak arról, hogy 1998 és 2002 között sikeres kormányzás folyt, az sztornó?
- Nem gondolom azt, hogy a Fidesz akkori kormányzása hiba nélküli lett volna. Ahhoz, hogy az emberek olyan kiábrándultságba süllyedjenek, mint a rendszerváltás előtt, kellett az egész húsz év, és ebben benne van a Fidesz kormányzása is. De sokakkal együtt az a véleményem, hogy gazdasági értelemben az a négy év volt a legsikeresebb, és egy lehetőséget, egy esélyt hordozott magában.

- És ön szerint ezt a hatalmas változást végre lehet hajtani nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel, akik akkor is kormányoztak?
- Szerintem az emberek nem egy második Orbán-kormányra szavaztak, hanem egy új Orbán-kormányra.

- Ha már változásokról van szó, önök megharagudtak Sólyom Lászlóra?
- Nem, nem haragudtunk meg rá, sőt, azt gondolom, történelmi érdemei vannak Sólyom Lászlónak.

- Akkor nem gondolják, kijárt volna neki az, hogy ne az utolsó pillanatban közöljék vele, mik a szándékaik az államfői poszttal?
- Mit ért az utolsó pillanat alatt? A jelölés előtt az emberi tisztességnek megfelelően Orbán Viktor tájékoztatta őt a döntésről.

- Ön szerint korrekt, hogy másfél hónappal a hivatali idejének lejárta, illetve pár nappal az államfőválasztás előtt közlik vele a hírt?
- Ez sokak nézeteivel vagy információival ellentétben nem volt egy lefutott kérdés. A Fidesz-elnökségen belül is folyt erről a vita, és félreértés ne essék, ez nem személyekről szólt, hanem eszményekről. Az volt a kérdés, milyen köztársasági elnökre van szükség 2010-ben, Magyarországon. Nagyra becsülöm a köztársasági elnök munkáját, amelyet fontos társadalmi kérdések - környezetvédelem, fenntartható fejlődés vagy határon túli magyarok - felvetése kapcsán végzett, de azt gondolom, hogy most egy olyan államfő kell, aki az emberek embere.

- És Sólyom László nem volt ilyen?
- Sólyom elnök úr az elmúlt húsz év legkeményebb politikai időszakában nyújtott történelmi teljesítményt, de ennek egy megosztott társadalomban rezsije is van. Sokat elárul az a felmérés, amely szerint Schmitt Pál még meg sem volt választva, de már népszerűbb volt, mint Sólyom László. Ez nem a mostani elnök érdemeiből von le, viszont az emberek kiábrándultak a politikából, és kell végre egy olyan ember, akit a magukénak érezhetnek. Akire büszkék lehetünk, aki olimpiai bajnokként egy eszményt testesít meg. A köztársasági elnök intézményének alkotmányos meghatározása is kettős: egyrészt a nemzet egységének megtestesítése, másrészt a demokratikus berendezkedés feletti őrködés. Sólyom László láthatóan az utóbbira helyezte a hangsúlyt, azért, mert a korszak is ezt kívánta meg. Most viszont úgy ítéltük meg, hogy egy olyan ember kell, aki visszaadja a hitet az országban.

- Nem visz félre az a logika, hogy a közvélemény-kutatásokra hivatkoznak? Jellemzően azok az emberek tudnak tartósan népszerűek lenni, akik nem képviselnek valamilyen karakán véleményt, nem igazán önállóak, függetlenek.
- Tévedés azt gondolni, hogy a köztársasági elnök nem független. Maga az intézmény független, és nem személytől függ az önállósága. Mádl Ferenc is küldött vissza törvényeket, és Schmitt Pál is azzal kezdte a Fidesz-frakció előtt, hogy nem kell megsértődni, ha ő visszadob jogszabályokat vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Aki azt gondolja, hogy Schmitt Pál a Fidesz strómanja lesz, óriásit fog tévedni.

- Az mennyire passzol az önök által is emlegetett történelmi párhuzamokhoz, hogy azt az elnököt, aki a nyolcvanas években küzdött a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, és az Ellenzéki Kerekasztal tagja volt, lecserélik egy olyasvalakire, aki miniszterhelyettesi rangban szolgálta az akkori rendszert?
- És kétszeres olimpiai bajnok.

- Igen.
- Schmitt Pál megkapta ezt a kérdést több frakcióban is, és világosan elmondta, hogy betöltött magas tisztségeket, ami döntően azzal volt összefüggésben, hogy nyelveket beszélt. Kellett egy olyan ember a sporthivatalba a sportolók közül, aki képviselni tudja Magyarországot külföldön is. Nem gondolom tehát azt, hogy kompromittálta magát, de van egy másik válaszom is. 1990 előtt is volt élet ebben az országban. Abban, hogy azt az időszakot normális emberi gerinccel és ésszel túl lehessen élni, a sportsikerek rengeteget segítettek. Az akkori nemzeti összetartozás, a büszkeség érzésében a hatvanas-hetvenes évek olimpiai bajnokainak nagyon komoly szerepe volt. Furcsa, hogy míg a világ más részein az olimpiai bajnok sportolók nemzeti szimbólumok, addig itt az államfőjelölésről szóló vitában ez elő sem került, miközben Schmitt Pálnak ez az egyik legfontosabb értéke.

- Az alkotmányban viszont az van, hogy a köztársasági elnöknek az államszervezet demokratikus működése felett kell őrködnie. Nincs benne szó sporttapasztalatról.
- Göncz Árpád pedig író volt és SZDSZ-es ügyvivő, és mégis tudott őrködni az alkotmányosság felett. Inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy a mi üzenetünk az: egy sikeres embert jelöltünk, aki képes volt győzni.

- Még a választások előtt jelentették be, hogy megalakult az előző nyolc év gyanúsnak ítélt ügyeit vizsgáló bizottság, amelynek élére önt nevezték ki. Ezzel most mi a helyzet?
- Papcsák Ferenc képviselő átvette a teljes ügynek a koordinálását, és úgy látom, elég intenzíven dolgozik azon, hogy megválaszolásra kerüljön, miként kerülhetett az ország ilyen helyzetbe, és mi történt az adófizetők pénzével.

- Már sok ügy terítékre került, és a többségük olyan emberekhez kötődik, akik az előző nyolc évben tisztségeket töltöttek be. Viszont nem látni köztük olyan, szintén nagy horderejű ügyeket, mint amilyen például a sávolyi motorpálya, a pátyi golfpálya vagy az MVM offshore-ügyletei.
- Az MVM ott van, már én is külön kiemeltem korábban az offshore-ügyleteken belül. Nézze, ellenzékből, pontos információk híján nehéz megmondani, hogy hány csontváz van a szekrényben. Mi olyan ügyeket emeltünk ki, amelyekről feltételeztük, hogy hozzájárultak a társadalmi bizalom elveszítéséhez. Azért kaptunk kétharmados támogatást, mert az emberek azt mondták, hogy nem mehet tovább ez a korrupciósorozat, nem lehet az, hogy szétlopják az országot. Ha ez következmények nélkül marad, az a Fidesz számára is komoly problémákat vet fel.

- A sávolyi történetre visszatérve, azt annak ellenére is hajlandók lennének elővenni, hogy az abban érintett befektető cég vezéralakja, Kovács Bence János ismeretségben van Orbán Viktorral?
- Ez hitelességi kérdés. Világosan látni kell, hogy ha a Fidesz hatalomgyakorlása bármilyen formában is a szocialistákét követi, akkor bukásra vagyunk ítélve. Ha nem tudjuk kizökkenteni az állam működtetését abból a szocialista gyakorlatból, hogy a közérdeket felülírja a magánérdek, akkor nem tudjuk megváltoztatni az országot, és el fogjuk veszíteni a választók bizalmát. Mi azt akarjuk, hogy a köz érdeke érvényesüljön, és lehet, hogy ez olyan konfliktusokhoz fog vezetni, amelyek nem fognak tetszeni azoknak az üzleti köröknek, akik egyébként a Fideszt támogatták.

Az interjút péntek délelőtt, az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások összeomlása előtt készítettük.

KAPCSOLÓDÓ CIKK