Diplomáciai nyomulással, újságírókkal folytatott beszélgetésekkel és olvasói levelekkel próbálja a kormány megelőzni, hogy a külföldi sajtóban elszaporodjanak az Orbán Viktort és kormányát negatív színben beállító cikkek. Hasonló problémával szembesültek az első Orbán-kormány idején is, amelynek egyik tisztviselője szerint már akkor is ezekhez az eszközökhöz folyamodtak.

A választások után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóin Orbán Viktor több kérdésre is angolul válaszolt, szóvivője, Szijjártó Péter pedig keresztnevükön szólított több külföldi tudósítót, ami arra utalt, hogy a miniszterelnök és környezete szívélyes viszonyt alakított ki a külföldi sajtóval. Ehhez képest azonban az utóbbi hetekben befolyásos nemzetközi lapokban ismét megjelentek azok, a már az első Fidesz-kormány idejéről is ismerős hangok, amelyek élesen kritizálják a szerintük tekintélyelvű Orbánt.

Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap, a magyarországi eseményekkel meglehetősen ritkán foglalkozó Washington Post például külön szerkesztőségi cikkben foglalkozott az új kormánnyal és személyesen Orbán Viktorral. A kormányfőről azt írták, hogy ha a gazdasági reformok végrehajtása helyett a demokratikus intézményeket gyengíti, azzal csak azt éri el, hogy újra nemkívánatos személlyé válik a nyugati fővárosokban.

Egy másik patinás amerikai lap, a Wall Street Journal gazdasági napilap június elején Orbánt populista vezetőnek nevezte, míg a Le Monde francia napilap szerkesztőségi cikkében a héten az IMF-tárgyalások megszakadása miatt kritizálta a kormányfőt. Többek között azt írták róla, hogy leplezetlenül sértő nemtörődömséggel viselkedik az ország hitelezőivel szemben.

Olvasói levelek

A Washington Post cikke miatt már hivatalosan is tiltakozott a kormány, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár levelet küldött a szerkesztőségnek. Kovács az [origo]-nak azt mondta, a kormányt bíráló írásokkal kiemelten foglalkoztak, többek között azért is, mert azok szerinte több ténybeli tévedést is tartalmaztak. A Washington Post cikkében például azt nehezményezték, hogy a lap Schmitt Pálra utalva azt írta: Orbán nacionalista szövetségesének egyikét választották meg köztársasági elnöknek. Ez a jellemzés szerintük nem felel meg a valóságnak.

A levelet elküldték a budapesti amerikai nagykövetnek is, ami nem meglepő, a külföldi sajtóban megjelent vádak ellen ugyanis már az első Fidesz-kormány idején is megpróbáltak diplomáciai eszközöket is bevetni. "Hálózatot kell kiépítenie a kormányzatnak a külföldön élő, a kormányzattal azonos értékrendet képviselő értelmiségiekből, szakértőkből, akiket lehet futtatni a külföldi sajtóban" - mondta az [origo]-nak az első Orbán-kormányzatban kommunikációval foglalkozó, névtelenséget kérő tisztviselő. Szerinte ilyen értelmiségiek segítségével lehet olyan csatornákat kiépíteni, amelyeken keresztül a kormány információkat tud eljuttatni a külföldi újságokhoz.

Az első Orbán-kormány élt ezzel a módszerrel az egykori tisztviselő szerint, aki hozzátette, hogy a sajtóban megjelenő vélemények közvetlenül nem befolyásolják a diplomáciát, de ennek ellenére "nem lehet hagyni, hogy a lapokban megjelenő negatív vélemények gyökeret verjenek, mert akkor már nehéz lesz megszabadulni tőlük".

Változó amerikai viszony

Hasonló eszközökkel próbálkozik most a második Orbán-kormány is. Az utólagos levél a legkevésbé hatékony, a cél az, hogy a kormány üzenete még a cikkek megszületése előtt eljusson a külföldi lapokhoz - mondta Kovács Zoltán államtitkár. Szerinte ennek érdekében a magyar diplomáciai hálózatnak kell aktívabb háttérmunkát folytatnia, többek között a sajtóattaséknak, szakdiplomatáknak. Az államtitkár szerint a magyar kulturális intézetek hálózatát is be kell vonni abba, hogy a külföldi tévék, újságok tudjanak tájékozódni a magyar kormány terveiről. Kovács hozzátette: a kormány megalakulása után ő maga is több alkalommal találkozott a Magyarországról tudósító újságírókkal.

Az persze majd csak később derül ki, hogy az új Orbán-kormány mennyivel hatékonyabban tudja meggyőzni a külföldi tudósítókat arról, hogy téves a kép, amelyet a miniszterelnökről sugalltak, a diplomáciai fronton - legalábbis az angolszász területen - most előnyösebb helyzetben vannak, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. Míg 2002 előtt hűvös volt a viszony a szélsőjobboldali megnyilvánulások miatt aggódó Egyesült Államokkal, most az új amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis kifejezetten barátságos viszonyt ápol Orbánékkal. Korábban fideszes politikusok pozitívan nyilatkoztak az [origo]-nak, úgy írták le a nagykövetet, mint akinek komolyabb politikai ambíciói vannak, ami szerintük hasznos lehet Magyarország számára. A diplomata pedig a HVG-nek adott interjújában nagyon elismerően a fiatal Bill Clintonhoz hasonlította Orbán Viktort.