Stadler szerint mások miatt vádolják adócsalással

Vágólapra másolva!
Stadler József szerint kivédhetetlen, hogy hibás számlák kerüljenek a cégeihez más vállalkozásoktól, de azt állítja, megalapozatlanul vádolják újra adócsalással. A vállalkozó az adóhátralékát viszont azzal magyarázza: nem tud arról, hogy tartozna az adóhatóságnak.
Vágólapra másolva!

Nem tartja megalapozottnak az ellene felhozott vádakat, és bírósági tárgyalások helyett inkább munkával töltené az idejét - erről beszélt szerdán Stadler József, miután a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádat emelt ellene többek között különös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett adócsalás miatt.

Stadlert 2003-ban négy és fél év fogházbüntetésre ítélték különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A jelenleg Solton élő vállalkozó 2005-ben feltételesen szabadult. Ha az ellene most felhozott vádak beigazolódnak, ismét évekre rács mögé kerülhet.

Az üzletember azt mondta: váratlanul érte az ellene benyújtott újabb vádirat, amely szerinte nem megalapozott. A cégénél talált hamis számlákkal kapcsolatban kijelentette: az ő vállalkozásával kapcsolatos dokumentációk rendben vannak, a maga részéről megtett és kifizetett mindent, amit a jogszabályok és előírások megkövetelnek.

"Tudtommal ne tartozom"

"Nem vagyok hatóság, nem nyomozhatok minden egyes papír után. Azért ne engem vonjanak felelősségre, ha a másoktól kapott bizonylatok között akad olyan, amelyikkel probléma van" - mondta Stadler, hozzátéve: nem vitatja, hogy előfordulhattak a partnercégeitől befogadott számlák között hibásak, de a vállalkozásához évente több ezer ilyen dokumentum fut be, ezért ez kivédhetetlen.

"Egyetlen fillérrel sem károsítottam meg a költségvetést. Amióta szabadultam, egy forint áfát sem kaptam vissza. Ami pedig az ügyészség által említett adóhátralékaimat illeti: csak azért nem fizettem be a szóban forgó összegeket, mert azokkal én tudtommal nem tartozom" - mondta. A jelenleg elsősorban ruházati és élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó üzletember hozzátette: ahelyett, hogy bíróságon vagy börtönben üljön, ő inkább dolgozni szeretne. Most is ezt teszem napi két műszakban, és ezzel mindenki jobban jár, hiszen munkahelyeket teremt, és évről-évre jelentős összegeket fizet be az államkasszába - tette hozzá.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata szerint Stadler szabadulása után ruhaáruházat nyitott Solton. Mivel gazdasági társaságban a közügyektől való eltiltás miatt vezető tisztségviselő hivatalosan nem lehetett, két ismerősét kérte meg arra, hogy adják a nevüket egy korábbi és egy új cégéhez. Szintén gyanúsított társai beleegyeztek ebbe, de a munkát Stadler szervezte és irányította. A vádirat szerint négy vállalkozástól bruttó 151 millió forint értékben szerzett be és használt fel 35 fiktív számlát 2007-ben annak érdekében, hogy betéti társasága áfát tudjon visszaigényelni és adóbevallást nyújthasson be.

Különös visszaesőnek minősülhet

Egy rétessütéssel foglalkozó kft. pedig állítólag 22 millió forint értékben szállított árut Stadler Józsefnek, de a számlákat kiállító társaságok a vádirat szerint nem adtak el árut a vádlott cégének, nem is álltak azzal üzleti kapcsolatban, a számlákon szereplő bélyegző hamis, ráadásul az egyik kft. a cégnyilvántartás adatai szerint nem is létezik. Az ügyészség szerint Stadler József a fiktív számlákat felhasználva 25 millió forint áfát igényelt vissza 2007 első és második negyedévére, de azt az adóhatóság nem fizette ki neki. A cég tényleges tevékenysége után a vállalkozónak 8 millió forint forgalmi adót kellett volna befizetnie, ám ez ugyancsak elmaradt. Stadler József nem fizette be cége 2007-re vonatkozó, 67 millió forint összegű társasági adóját sem, és nem gondoskodott az áruház pénzkészletének megfelelő nyilvántartásáról, a pénzmozgások dokumentálásáról.

A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala által feltárt ügyek miatt a vádhatóság a vállalkozót mint különös visszaesőt egyebek mellett jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás kísérletével, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagos adócsalással, magánokirat- és közokirat-hamisítással, valamint a számvitel rendjének megsértésével vádolja.