Európa süllyedéséről elmélkedett Orbán Székelyföldön

Kikapcsolt mikrofonnál még a rá nehezedő nagy nyomásról beszélt Orbán Viktor a tusnádfürdői táborban, majd a román államfővel közösen tartott előadásában újabb kemény üzenetet fogalmazott meg az IMF-nek, és elemezte a globális politikai helyzetet. Szerinte az EU-nak ki kellene találnia valamit, hogy ne maradjon le a versenyben, és ehhez impulzusokat Közép-Európából kaphatna.

Szombaton délelőtt egymás után tartott előadást a székelyföldi Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor magyar kormányfő és Traian Basescu román államfő, és a régió, illetve a globális politika helyzetéről elmélkedtek. A tanácskozást megelőző percekben a magyar miniszterelnök angolul arról beszélt a román államfőnek, hogy nagy a nyomás rajta, hogy változtasson a gazdaságpolitikáján. A kikapcsolt mikrofonok mellett folytatott beszélgetésből az [origo] tudosítója csak mondatfoszlányokat hallott, de azt jól lehetett hallani, hogy Orbán többször említette az IMF (Nemzetközi Valutaalap) nevét, és tájékoztatta Basescut a Magyarországon bevezetett bankadóról is.

Másképp ítélik meg az IMF-et

"Nem kívánon a bankok Che Guevarája lenni" - mondta Orbán Viktor a találkozón, arra utalva, hogy továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a bankok a magyar parlamentben csütörtökön megszavazott adón keresztül részt vegyenek a gazdasági válság kezelésében. A magyar miniszterelnök megerősítette, Magyarország nem fog újabb szerződést kötni a Nemzetközi Valutaalappal, a kormány fontosabbnak tartja az Európai Unióval való megegyezést. Orbán úgy fogalmazott, a Magyarország és az EU közötti megállapodáshoz nincs szükség egy harmadik félre. Szerinte az IMF úgy viselkedett a múlt hét végén eredménytelenül zárut tárgyalásokon, mintha a a bankok nemzetközi szakszervezete lenne. Orbán azt mondta, Magyarországnak nincs szüksége egy újabb Amerikából érkező hitelre, mert az akadályozná az ország gazdasági szuverenitásának helyreállítását.

Traian Basescu román államfő Orbán Viktorhoz hasonlóan úgy vélekedett, nem szabad olyan hiteleket felvenni, amelyek csak a fogyasztást növelik, és eladósítják az adott országot. Basescu azt mondta, a nyugdíjak csökkentésével, és a megszorításokkal most cipeli a maga keresztjét, de nincs más út, Románia következetesen végig fogja vinni a stabilizációs programot, és betartja a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígéreteit. A román köztársasági elnök ugyanakkor arra is figyelmeztetett: fontos az érdekek regionális egyeztetése, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Európa közepe Brüsszelben van, ott kell megegyezni a 27 uniós tagállammal. Basescu szerint nem lehet szembemenni a gazdasági realitásokkal, a közép-európai zónát a pénzpiacok egy régióként kezelik, ha az egyik ország bajai könnyen áttrejedhetnek a másikra.

Nem kér az oroszokból Basescu

A magyar miniszterelnök közel fél órás előadásában a világgazdasági rendszer átalakulásából, az elmúlt években bekövetkezett "tektonikus változásaiból" vezette le, hogy miért van szükség a magyar-román viszony szorosabbra fűzésére, a közép-európai együttmőkődés új alapokra helyezésére. Orbán azt mondta, rövidesen annyira meg fog rendülni a nyugati civilizáció, hogy pár éven belül a világ össztermelésének még a felét sem fogja előállítani a rohamosan fejlődő Kínával és Indiával szemben.

Orbán és Basescu Tusnádfürdőn. További fotókért kattintson a képre!

A miniszterelnök szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy világgazdaság átalakulása katonapolitikai változásokhoz fog vezetni. Orbán úgy fogalmazott, Európának sürgősen ki kell találnia valamit a süllyedés megállítása érdekében, és szerinte ehhez EU az impulzusokat Közép-Európától kaphatná. A miniszterelnök szerint a közép-európai országoknak mindenképpen meg kell egyezni Oroszországgal, ami "veszélyes kényszer", de szükség van rá, hogy a régió ne legyen újból ütközözóna.

Basescu erre azt mondta, nincsenek könnyű helyzetben azok az államok, amelyek a Fekete Tenger térségében közvetlenül találkoznak Moszkva nagyhatalmi érdekeivel, ezért Románia az euroatlanti együttműködés híve. Előadásában a román államfő az EU elnöki tisztségét 2011 első felében betöltő Magyarország segítségét kérte a Duna-stratégia kialakításában, az Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték megépítésében és a romák integrációjának kezelésében. Basescu szóvá tette, hogy legutóbb, amikor Románia a magyar kormány segítségét kérte a Duna-stratégia továbbfejlesztésében, Budapest elutasította a kérésüket. A kelet-európai cigányság helyzetének javítását a román államfő szerint be kell emelni az európai uniós szakpolitikák közé.

Basescu némi füttyöt kiváltva kijelentette azt is, továbbra sem támogatja az etnikai alapú autonómiát, és nem hajlandó a trianoni békeszerződésről sem beszélni, mert az a múlthoz, és nem a javuló magyar-román kapcsolatok jövőjéhez tartozik.

Békeidőket ígért Orbán

A tusnádfürdői találkozón Orbán Viktor miniszterelnök a kormány terveiről azt mondta, szeretné ha az elkövetkező években a modern békeidők állapotát teremtenék meg Magyarországon. A miniszeterelnök úgy fogalmazott, a kormányzati prédikációt mindig kinevetik az emberek, ezért a változást "belülről kell elérni", annak a lelkekből kell jönnie. Orbán azt mondta, a kapitalizmus spekulációra épülő korszaka lezárult, ezért kormánya az erkölcsi értékek rehabilitációjára, az értékteremtő munkára épülő piacgazdaság megteremtésére törekszik.

Basescu mosolyog. Galériáért kattintson a képre!

A beszélgetést moderáló Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára előadásában azt mondta, a következő hetekben a magyar-román kapcsolatok előtt új lehetőségek nylínak majd, egy új közép-európai együttműködési rendszer van kialakulóban. Németh Romániát és Lengyelországot nevezte meg Magyarország két legfontosabb európai partnereként. A találkozót követően a magyar miniszterelnök és a román államfő négyszemközti beszélgetést folytatott, de ennek részleteiről nem tájékoztatták a sajtót.