Néhány gyors döntés után csendes évek várnak Schmittre

A saját maga által is megszavazott törvények aláírásával kezdi hivatali idejét Schmitt Pál köztársasági elnök, majd év végén új legfőbb ügyészt kell jelölnie. Ez után azonban több mint két és fél évig csak a napi rutin marad, hiszen 2013 nyaráig nem kell semmilyen posztra jelölnie, és választást is leghamarabb 2014-ben kell kiírni.

Augusztus 6-án, pénteken foglalja el a köztársasági elnök posztot Schmitt Pál, akinek első feladata azoknak a törvényeknek az aláírása lesz, amelyeket július 22-én, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó ülésnapján fogadott el a parlament. Ezek között van két alkotmánymódosítás, a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény és az egyebek mellett a bankadót bevezető és a végkielégítések visszamenőleges megadóztatását is lehetővé tevő gazdasági törvénycsomag is.

Ezeket a törvényeket a házszabályban előírt 15 napos határidő lejártának - és Schmitt hivatalba lépésének - napján írja alá a házelnököt helyettesítő Lezsák Sándor alelnök. Schmitt az alkotmány szerint három dolgot tehet velük: aláírja és kihirdeti, visszaküldi megfontolásra a parlamentnek, illetve előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az utóbbi kettőnek azonban kicsi a valószínűsége: egyrészt már korábban jelezte, hogy "nem gátja, hanem motorja" akar lenni a törvényhozásnak, másrészt képviselőként ő maga is megszavazta a törvényeket.

Mivel az önkormányzati választást már a leköszönő államfő, Sólyom László kiírta (október 3-ra), a törvények aláírása után Schmittnek legközelebb decemberben lesz fontos munkája, amikor új személyt kell jelölnie a legfőbb ügyész megüresedő posztjára. A 2006 októberében megválasztott Kovács Tamás legfőbb ügyész idén december 13-án betölti a 70. életévét, amikor nyugdíjba kell vonulnia. A lehetséges utódok között több magas beosztású ügyész neve felmerült sajtóhírekben, de hivatalos döntésről még nem tudni.

Schmitt már korábban bejelentette, hogy visszatér a Sólyom előtti államfői gyakorlathoz, és a jelölés előtt egyeztetni fog a parlamenti frakciókkal (Sólyom mindig önállóan jelölt, amiből több konfliktus is származott: első legfőbbügyész-jelöltjét, Horányi Miklós szegedi fellebbviteli főügyészt a parlamenti többség 2006 júliusában leszavazta). Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára, egyszerű többséggel az Országgyűlés választja meg.

Az új legfőbb ügyész megválasztása után Schmittnek hosszú ideig nem lesz komolyabb közjogi feladata (az országgyűlés által elfogadott törvények aláírásán kívül). Leghamarabb, 2013 nyarán Kállai Ernőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jár le a mandátuma, az ő posztjára kell valakit jelölnie. A Sólyom által jelölt biztosok mindegyikének lejár a mandátuma még Schmitt hivatali idejében: Szabó Mátéé, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáé 2013 szeptemberében, Fülöp Sándor zöldombudsmané és Jóri András adatvédelmi biztosé 2014 májusában.

Választásokat Schmittnek 2014-ig nem kell kiírnia, akkor azonban három általános választás is lesz: tavasszal országgyűlési, nyáron európai parlamenti, ősszel pedig önkormányzati. Sólyom László korábban ebben az ügyben sem egyeztetett a pártokkal, és az volt a szokása, hogy mindig a törvény szerint lehetséges legkorábbi időpontra írta ki a választásokat. Csak 2014 elején fog kiderülni, hogy Schmitt ebben követi-e elődje példáját.