Saját bambuszerdejében élvezi a "kreatív felhőket" egy gyulai tanár

Szamurájos filmből kapott ihletést egy gyulai történelem-néprajz szakos középiskolai tanár több mint két évtiezeddel ezelőtt, azóta nevelget bambuszokat az ország keleti csücskében. Házi bambuszerdejében több mint száz faj nő, az egyik éppen 120 évente egyszer esedékes virágzását éli. A hobbikertész alkotását japánok is megdicsérték, bár szerinte ez csak afféle udvariasság: mintha mi egy krumpliföldről mondanánk azt, milyen szép ültetvény.

Olyan, mintha egy botanikus kertben járnánk: Gyulán vagyunk, alig két kilométerre a magyar-román határtól különleges színű és formájú bambuszok között. Európa tíz legnagyobb bambuszgyűjteményének egyike egy külvárosi kertben található, a végében egy csatorna, amely a Körös vizét vezeti el. Ide - és a kert végében épített jurtájába - szokott visszavonulni Nagy László történelem-néprajz szakos középiskolai tanár, bambuszkertész.

"Amikor itt járkálunk, azt szoktuk mondani, hogy utána sokkal fáradtabbak vagyunk, mert Japánt-Kínát bejártuk" - mutat körbe büszkén a főleg ázsiai fajtákat tartalmazó házi bambuszerdőn. A 2000 négyzetméteres területet bő húsz perc alatt körbe lehet járni, a végében piros fatáblára festett felirat jelzi, hogy a Nagy Bambuszkertben vagyunk. A névadó Nagy László éppen egy román házaspárnak ás ki néhány tövet, akik egy magyar tolmáccsal érkeztek, hogy kertjükbe néhány szép szál bambuszt vegyenek.

A kertjében lótusz, pálmák és banánfa is nő, de a bambuszokra a legbüszkébb: lendületesen lépked a kis erdő határán, lelkesen mutogat, és a latin neveket sorolja. Minden fajtáról mond valami érdekeset: az egyik bivalyhajtó bambusz, amivel a szürke marhát is jól lehet ösztökélni, a kőbambusz olyan kemény, hogy szikrázik rajta a balta, egy másik viszont annyira erős és ruganyos, hogy horgászbotnak is tökéletes. Van olyan is, amely levelének tapintása bársonyos, egy másiknak a szára csíkos, és olyan is van, amelyik megőrzi a gyöngyharmatot.

Egy szamurájos film téli jelenete adta az ihletet

A középiskolai tanár 1982 óta foglalkozik a fűfélék közé tartozó, de néha a fákat is túlnövő bambusszal, saját bevallása szerint "eléggé mániákus" módon. "Az inspirációt a Szamurájok és banditák című film adta, amelynek egyik jelenetében a szamurájok egy behavazott bambuszerdő mellett nyargalnak. Gondoltam, ha ott megmarad télen a bambusz, akkor nálunk is meg fog. Akkor vettem a fejembe, bár a biológia szakosok folyamatosan próbáltak lebeszélni" - mondja. (Az itt látható jelenetben rizsföldön elvérző harcosokat lehet megnézni.)

Búvóhelynek is alkalmas dzsungel

Nagy László úgy tudja, hogy Kelet-Európában ő az első bambusztermesztő. A szamurájos film megtekintése után négy évvel már franciaországi bambuszkonferencián vett részt - az utat egy német bambuszrajongó milliomos állta -, 85-től első kelet-európaiként az Amerikai Bambusztársaság tagja. Kétszeri átköltöztetés után 2001 óta nőnek a jelenlegi kertben a bambuszok, az ültetvény nagy része hatéves. "A bambusz 6-10 év alatt növi ki magát, ezért nyugdíjaskorban is érdemes nekilátni, mert jó eséllyel még megéri az ember" - mondja. Néhány tővel kezdte, jelenleg 102 faj alkotja a kertet.

Gyakran jár ki egyedül, amikor már elege van a középiskolai zsongásból, olyankor néha itt is alszik. "Itt töltődöm fel. A kínaiak szerint kreatív energiafelhők lengik körül a bambuszt" - mondja. Néhány éve elvált, barátnőjével is szokott a bambuszok között barangolni, olykor a kert végében horgászik.

Egy-egy újabb fajta meghonosítására három kísérletet tesz, ha ennyi idő után sem marad meg a növény, feladja. Jelenleg három kontinensről - Ázsia, Afrika és Észak-Amerika - származó bambuszai vannak, egy holland barátja nemrég meghozta neki az első latin-amerikai tövet. Teknőspáncél bambuszra vágyik még nagyon, próbált is venni egyet, amikor Japánban járt egy iskolai programmal, de mindenütt hiánycikk volt. Mint mondja, ez a legritkább, Európában csak Angliában és Franciaországban akadnak belőle példányok.

Legtöbben tövekért jönnek

Százhúsz évente egy virágzás

A legmagasabb növény 15 méteres, a kisebbek bokor nagyságúak. Néhány helyen be lehet sétálni a fák közé, de sok az áthatolhatatlan, dzsungeles rész is. Az egyik fajta éppen most kezd virágozni, még csak a bimbói láthatók, de különleges, szénára és gumicukorra emlékeztető illatát közelről már lehet érezni. Ez a faj 120 évente szokott virágokat hozni, így érthető, hogy Nagy László most nagyon izgatott.

"Leginkább mégis India himalájai bambuszaira vagyok a legbüszkébb. Nem tetszik nekik ez a hőség, de megmaradnak. Mostanában inkább a nyárállóság a gond, egyébként már mindegyik fajta télálló" - mondja. Az idei kemény telet elég jól bírta az állomány, a gyulai kertben télen mínusz 18 fok is volt, de mint mondja, a növények többségének ez meg sem kottyant, főleg, mert 60 százalékuk örökzöld. A nyár eleji özönvízszerű esőzéseket nagyon szerették a bambuszok, a 30 fokos melegben viszont - különösen a hegyi fajtákat - locsolni kell.

Bambuszból készített fúvőcsövet

A bambusz nemcsak a hideget és az esőt bírja, gyorsan alkalmazkodik és markánsan terjeszkedik: hiába rakott le a fasor határán földbe nyúló palánkokat, a gyökerek átnőnek a palánk alatt, és a szomszédos akácos felé indulnak. Nagy László az elkalandozó szárakat hasonló vehemenciával igyekszik eltüntetni a területről, mint a kertet összetúró vakondokat. A nálunk honos vadállatok nem idegenkednek az ázsiai vendégnövénytől: a bambuszok között madarak, sünök laknak, télen őzek járnak rá és rágcsálják. A rügyek emberi fogyasztásra is alkalmasak, Nagy László például örömmel készít belőlük ebédet: 5-10 percig kell főzni, nagyjából úgy, mint a spárgát. "Finom és egészséges, harsogó íze van, szoktuk fogyasztani a barátnőmmel" - mondja.

Horgászbot készítésére is alkalmas

Nagy szerint a bambusz felhasználási lehetőségei szinte végtelenek: papíripari alapanyagnak is jó, de szennyvíztisztításra is alkalmas. Hozzá rendszerint élő tövekért szoktak beállítani - a bambuszra is őstermelői engedély kell -, amelyeket tavak mellé ültetnek, illetve a kendósok is rendszeresen visznek tőle növényeket botkészítési céllal. Íjakat, nyilakat is lehet belőle faragni, ő például egy eredeti alapján díszes japán íjat, piros nyilakat, fúvócsövet készített, most éppen egy kétméteres japán íjon dolgozik. Míg beszélgetünk, pillanatok alatt kifarag egy rizs-szedő kanalat egy félbevágott bambuszrúdból, amit azzal nyújt át, hogy majd még kapargassam ki a belsejét fedő hártyás réteget, mielőtt használni kezdem.

Vannak példányok, amelyek 15 méter magasra is megnőnek

Nem minden bambusz alkalmas az emberi hasznosításra, az egyik például csalánkiütést okoz: "A kínaiak leírták, hogy némelyiknek bántó, gyilkos hatása van. Régen embereket kínoztak vele. Nem tudtam, hogy nekem is van ilyen, aztán egy idő után rájöttem" - mondja nevetve. A kertet egyszer meglátogatták japán ismerősei is: "A maguk udvarias módján azt mondták, hogy nagyon szép. De ez olyan, mintha mi egy krumpliföldre mondanánk Japánban, hogy milyen szép ültetvény."