Befolyásos hívekkel törnek előre a bunyevácok

Feszültségeket gerjesztett a magyarországi horvátok körében, hogy egy bajai egyesület önálló nemzetiségként szeretné bejegyeztetni a Dél-Alföldön élő bunyevácokat. A mozgalomnak befolyásos pártfogói vannak: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mellett a magát bunyevác származásúnak valló Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is támogatásáról biztosította az egyesületet.

"A nagyszüleim és a szüleim is bunyevácoknak vallották magukat, sokáig nem is tudtam róla, hogy a bunyevácokat a horvát népcsoportok közé sorolják" - mondta az [origo]-nak Vörös Szilárd, a Bajától húsz kilométerre fekvő Felsőszentiván polgármestere, miért támogatja anyagilag is a dél-magyarországi szláv közösség önálló kisebbségé nyilvánítását szorgalmazó mozgalmat.

A kezdeményezés elindítója, a mozgalmat lelkesen szervező bajai Muity Mijo, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnöke évek óta küzd a bunyevácok önálló nemzeti és etnikai kisebbként való bejegyzéséért. Muity az [origo]-nak azt mondta, a magyar többségi társadalom és a parlament súlyos hibát követett el 1993-ban, amikor a kisebbségekről szóló törvény 13 nemzetiséget tartalmazó listájára csak a horvátokat vette fel, a bunyevácokat nem.

A bajai férfi ezen szeretne változtatni, ezért indította el tavaly azt a népi kezdeményezést, amelyet azóta az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság (Ab) is hitelesített. Muity bízik benne, hogy a szükséges számú aláírás összegyűjtését követően az országgyűlés megszavazza majd a törvénymódosítást, és 14. kisebbségként nyilvántartásba veszi a bunyevácokat.

Identitásháború

Ingerülten reagáltak ugyanakkor a kezdeményezésre a magyarországi horvátok vezetői, akik szerint a mozgalom szervezői ezzel csak megosztják az egyébként is csökkenő létszámú hazai horvát kisebbséget. "Ilyen alapon a szintén horvátnak tartott sokácok, rácok, a magyarországi bosnyákok is kérhetnék, hogy nyilvánítsák őket önálló nemzetiséggé. Nyilván sokan meglepődnének, ha a palócok hirtelen bejelentenék, hogy nem tekintik magukat magyaroknak" - mondta az [origo]-nak Szolga József, az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) hivatalvezetője.

Hepp Mihály, az OHÖ elnöke - aki az [origo]-nak azt mondta, anyai ágon bunyevác származású - úgy véli, a kezdeményezést olyan emberek indították el, akik vélhetően arra utaznak, hogy újabb kisebbségi önkormányzatok kialakításával pozíciókhoz jussanak. Hepp szerint az is elképzelhető, hogy a kezdeményezés mögött Szerbia áll, mert szerinte a belgrádi kormány a horvátok megosztásában érdekelt. Az OHÖ elnöke azt mondta, erre utal az is, hogy Szerbia már 1991 óta önálló nemzetiségként tartja számon a bunyevácokat, 2003-ban pedig még a szerbiai Bunyevác Nemzeti Tanácsot is létrehozták. Hepp szerint Muity Mijo "maga sem tudja, hova tartozik", különben nem vállalta volna el 1994 és 1998 között a bajai szerb önkormányzat vezetését.

Hepp Mihály (középen)

"Azért csatlakoztam a horvát helyett a szerb önkormányzathoz, mert bunyevácként nem szerettem volna az erőszakos horvát asszimiláció áldozatává válni" - utasította vissza Hepp állításait Muity, aki szerint inkább Horvátország avatkozik be a magyarországi kisebbségi ügyekbe. Mutiy az [origo]-nak azt mondta, elgondolkodtató, hogy a legutóbbi kezdeményezését a parlamenti pártok - néhány képviselő kivételével - egységesen leszavazták 2006-ban. Muity szerint nem zárható ki, hogy ebben a zágrábi kormány lobbitevékenysége is benne volt.

Kik azok a bunyevácok?
A katolikus felekezetű bunyevácok azon dél-szláv népcsoportok közé tartoznak, amelyek ötvöződéséből "kialakult az egységes nemzeti tudattal rendelkező horvátság" - olvasható Sokcsevits Dénes történész a bunyevácok történetét összefoglaló, a Limes folyóiratban 2003-ban megjelent tanulmányában. Sokcsevits szerint minden ötödik horvát - azaz közel egymillió fő - bunyevác eredetű, többségük Horvátországban él. Az első bunyevácok a 15-16. században érkeztek Magyarországa, az első írásos említésük 1622-ből való. A 19. századi nemzetfejlődés időszakában sokáig nem volt egyértelmű, hogy melyik nagyobb nemzethez csatlakoznak, az 1848-1849-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcoltak a szerb felkelőkkel szemben. Az 1870-es években szembeszálltak a magyar és horvát beolvasztási kísérletekkel, egy ideig külön Bunyevác Párt is működött, de 1913-ban vezetőik kinyilvánították, hogy a bunyevácok a horvát nemzet egyik ágát képviselik, a második világháború utáni Jugoszláviában pedig horvátnak ismerték el őket. A Központi Statisztikai Hivatal sajtóosztályán az [origo]-nak azt mondták, a 2001-es népszámláson többen bunyevácnak vallották magukat, de számuk nem ismert, mert a hivatal csak annak a 13 kisebbségnek tartja nyílván az adatait, melyeket az 1993-as nemzetiségekről szóló törvény felsorol.

Tóth Ágnes, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének történész-igazgatója az [origo]-nak azt mondta, nemcsak szociológia és nyelvi, hanem politikai kérdés is, hogy az állam kiket tekint kisebbségnek. Tóth szerint sok függ attól, hogy "milyen az államhatalmi elit nemzetiség-felfogása", és hogyan viszonyul a magyar kormány az adott etnikum anyaországához. A történész azt mondta, a bunyevácok elismerése nyilván hatással lenne Horvátország és Magyarország kapcsolatára is, ami Jugoszlávia felbomlása óta kifejezetten jónak mondható, kiegyensúlyozottabb, mint a szerb-magyar viszony.

Változó akadémiai álláspont

A bunyevácok elismertetésért több mint tíz éve küzdő Muity négy évvel ezelőtt már közel járt a sikerhez. A bunyevác egyesület elnöke azt mondta: több mint 2600 támogató aláírást gyűjtött össze, de az országgyűlés mégis elutasította a bunyevácok felvételét a magyarországi kisebbségeket tartalmazó listára.

A 2006-os parlamenti vitában a frakciók arra hivatkoztak, hogy a történészek, néprajzkutatók véleményét kikérő Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) akkori elnöke sem támogatta a dél-magyarországi szláv csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését, mert ezt Vizi szerint sem a történeti, sem a nyelvi "különfejlődésük nem indokolja".

Bunyevác asszonyok

Muity Mijo bízik benne, hogy most is ugyanolyan súlya lesz az akadémiai álláspontnak, mint 2006-ban volt. Vizi E. Szilveszter utódja, Pálinkás József ugyanis tavaly májusban támogatásáról biztosította a mozgalmat. Az MTA 2008-ban megválasztott új elnöke a Muitynak címzett 2009 májusi levelében azt írta: "az önálló nemzeti kisebbségé válás igénye kultúrtörténetileg és bizonyos mértékben nyelvileg is megokolható".

Befolyásos támogatók

A Bunyevác Túlélők Egyesülete most befolyásos politikusokat is a mozgalom mellé állított. A kezdeményezést népszerűsítő, Muity által indított blog szerint Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, Baja fideszes polgármester-jelöltje és Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is támogatja a mozgalmat. Kubatov az [origo]-nak azt nyilatkozta, gyerekkorában számtalan kellemes nyarat töltött Baján, és apai ágon ő is bunyevác, ezért sorsközösséget vállal az elismeréséért küzdő közösséggel.

A hunok is megpróbálták
A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993-as törvény szerint Magyarországon minden olyan közösség kisebbségnek számít, amely legalább száz éve az ország területén él, az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van és tagjait a lakosság többi részétől nyelvük, kultúrájuk és hagyományai különbözteti meg. A törvény ezek alapján 13 kisebbséget tart nyilván: a bolgárokat, a cigányokat, a görögöket, a horvátokat, a lengyeleket, a németeket, az örményeket, a románokat, a ruszinokat, a szerbeket, a szlovákokat, a szlovéneket és az ukránokat. Az 1993-as törvény szerint, ha valaki egy újabb nemzetiséget szeretne nyilvántartásba venni, akkor az OVB által hitelesített népi kezdeményezés során ezer aláírást kell gyűjtenie és ki kell kérnie az MTA elnökének állásfoglalását. Az elmúlt 18 évben többen is szorgalmazták a lista kibővítésére - így önálló kisebbségé akarták már nyilvánítani a zsidókat, a hunokat és a kínaiakat -, de egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.

Hiába szerezte meg a Muity Mijo egyesülete az MTA elnökének támogató levelét, az Országos Horvát Önkormányzat mégis megtámadta az Alkotmánybíróságon 2010. január 11-én született OVB-határozatot, amely hitelesítette a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Kérdésünkre, hogy miért nem bízzák a parlamentre a döntést, és miért fordultak az Alkotmánybírósághoz, Hepp Mihály azt mondta, az íven szereplő kérdés félrevezető, tartani lehet attól, hogy a megtévesztik majd az aláírókat. "Sok magyarországi horvát fog igennel válaszolni arra a kérdésre, hogy bunyevácnak vallja-e magát, ahogy sok palóc és székely is büszke a hagyományaira. Az a gond, hogy a népi kezdeményezés nem tisztázza, hogy a bunyevácok nemzetiségi státuszának elismerése a horvát kisebbség rovására történne meg" - mondta az [origo]-nak az OHÖ elnöke.

Az Ab július 13-án viszont elutasította az Országos Horvát Önkrományzat kifogásait, és zöld utat adott a kezdeményezésnek, így Muity Mijo egyesület megkezdhette az aláírások gyűjtését, a végső döntést a parlament hozza majd meg.