Az államapparátus jelentős lefaragását, a bürokrácia elleni kemény fellépést ígértek a Fidesz vezetői a választások után, de egy múlt héten hatályba lépett jogszabályból az derül ki, hogy mindössze pár tucattal csökkent a minisztériumi dolgozók létszáma a szocialista kormányok idejéhez képest. A Bajnai-kormány által meghirdetett, a kisebbségi ombudsman által is bírált romaprogram keretének viszont csak az ötödét tudták kitölteni.

"Az államigazgatásnak versenyképesnek kell lennie, valamint ésszerűbbnek, áttekinthetőbbnek, egyszerűbbnek" - mondta áprilisban, néhány nappal a Fidesz választási győzelme után Navracsics Tibor kormányfőhelyettes. A sajtótájékoztatóján ugyancsak jelen lévő Orbán Viktor kormányfő azt mondta: saját hivatali szervezete, a Miniszterelnökség például feleakkora létszámmal fog működni, mint a korábbi Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Orbán hozzátette: hogy ha nem is ugyanekkora arányú, de hasonló karcsúsítás várható a többi minisztériumban is.

Orbán az elmúlt hónapokban többször beszélt arról, hogy a kormány az állami bürokrácia lefaragását tervezi. A választások első fordulója után a bürokrácia elleni átfogó támadásról beszélt, a második forduló után azt mondta: a bürokrácia leépítése érdekében néhány állami intézményt jelentős mértékben és gyorsan fognak megszüntetni vagy csökkenteni. A kérdés szóba került a kormányprogram parlamenti vitáján is, Orbán úgy fogalmazott, hogy a nemzeti együttműködés akkor valósul meg, ha a politika vállalja, hogy meghozza a bátor és határozott intézkedéseket a bürokrácia radikális csökkentéséről.

23 emberrel kevesebb

Bár az Orbán-kormány a korábbi kormányoknál jóval kevesebb, mindössze nyolc minisztériummal kezdte meg a működését, a minisztériumoknál dolgozó belsős kormánytisztviselők száma nem csökkent ekkora mértékben - derül ki abból a kormányhatározatból, amely a múlt héten lépett hatályba. Az Orbán Viktor által aláírt jogszabály 5764 főben határozta meg a minisztériumi belső munkatársak számát, míg a Gyurcsány-kormány által 2008 májusában meghatározott keret 5787 fő volt, vagyis mindössze 23-mal többen dolgoztak akkor közvetlenül a kormánynak, mint jelenleg. Ez a szám a Bajnai-kormány idején sem volt sokkal magasabb, akkor 12 emberrel duzzadt a minisztériumokban dolgozók létszáma a Gyurcsány-kormányéhoz képest.

Amíg a Gyurcsány-kormány 2008-ban 733 főben szabta meg MeH-ben dolgozók számát, addig a kancellária jogutódjaként létrejövő, Navracsics Tibor kormányfő-helyettes vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban 1086 ember dolgozhat. A Miniszterelnökség, amely ugyancsak az egykori kancelláriából szakadt le, 94 embert foglalkoztathat, az egykori MeH feladatait ellátó két szervezetben tehát összesen 1180 ember dolgozik. Az összehasonlítást azonban nehezíti, hogy a Navracsics-féle csúcstárca - az egykori MeH-hel szemben - az igazságügyi területet is felügyeli. A Gyurcsány-kormány idején az igazságügyi és a rendészeti tárcánál összesen 487 ember dolgozott, a Bajnai-kormány ezt a számot 494-re növelte. Az Orbán-kormány azonban visszaállította az önálló Belügyminisztériumot 346 alkalmazottal, bár ennek a feladatait az előző két ciklusban szintén az igazságügyi minisztérium látta el.

A Külügyminisztériumban dolgozók száma az Orbán-kormány alatt nőtt: amíg a Gyurcsány-kormány alatt 654 tisztviselő dolgozott itt, jelenleg 673-en dolgoznak a Külügyben. Igaz, a tárca feladatai bővültek, a titkosszolgálatok feldarabolásával ide került az Információs Hivatal. A honvédelmi tárca létszáma a korábbi ciklusokhoz képest 499-ről 490-re, vagyis 9 fővel csökkent. A többi tárcát meglehetősen nehéz összehasonlítani, az Orbán-kormány ugyanis a minisztériumok számát úgy csökkentette, hogy több, korábban önállónak számító minisztériumot összevont.

Kihagyott hivatalok

A két évvel korábbi jogszabályhoz képest jelentősen, 1326 fővel csökkent viszont a különböző állami hivataloknál dolgozók száma. A két táblázat összehasonlításából az derült ki, hogy az Orbán-kormány egyes hivatalok - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az ÁNTSZ - alkalmazottainak számát csökkentette, másokét - például Nemzeti Hírközlési Hatóság, Mezőgazdasági Szakigaztási Hivatal - viszont növelte. A teljes létszám csökkenését nem létszámleépítések okozzák, hanem az, hogy néhány hivatalt az új kormány levett a listáról. Ilyen például a több mint 800 embert foglalkoztató Igazságügyi Hivatal. 

Az Igazságügyi Hivatalnál az [origo]-nak azt mondták: azért maradtak le a listáról, mert a dolgozóik nem tartoznak az új kormány által megalkotott kormánytisztviselői kategóriába. Dolgozóik igazságügyi alkalmazottak, hasonlóan például a korábban az igazságügyi tárca alá tartozó Szakértői Intézetek dolgozóihoz, akik szintén nem szerepelnek az új kormányhatározatban. Az ügyben hétfő délelőtt megkerestük a kormányzati kommunikációs államtitkárságot is, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A cigánykeretet nem töltötték fel

A múlt héten hatályba lépett jogszabály szerint a "Romák foglalkoztatása a közigazgatásban" program keretében 40-en dolgozhatnak a minisztériumokban. A programot tavaly szeptemberben a Bajnai-kormány hirdette meg azzal a céllal, hogy 200 romát vegyenek fel a közigazgatásba. Arra a kérdésünkre, hogy az Orbán-kormány ezt a számot miért csökkentette, a kommunikációs államtitkárság múlt héten azt válaszolta: a programra 427-en jelentkeztek, 167-en tettek sikeres vizsgát, közülük végül azonban csak 66-ot alkalmaztak. A programot május eleji jelentésében bírálta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is, többek között azt kifogásolta, hogy a program során nem volt fontos annak tisztázása, hogy a pályázó roma-e vagy sem.

Az államtitkárság az [origo]-nak írt válaszában ehhez annyit tett hozzá, hogy a program többek között az elvárt és valódi képzettségek közti különbségek, valamint finanszírozási problémák miatt nem sikerült. A programot ugyanis úgy hirdették meg, hogy 12 hónapig uniós forrásból fedezték a roma dolgozók járulékait, a 12 hónap lejárta után ennek a költsége az egyes minisztériumokat terheli. A meghatározott keret természetesen nem jelenti azt, hogy csak ennyi roma dolgozhat a kormányzatban - tette hozzá az államtitkárság, amely szerint a program keretében romák dolgoznak jelenleg a Vidékfejlesztési, a Külügy-, a Nemzetgazdasági, a Közigazgatási és Igazságügyi, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban.

A bürokrácia leépítésére tett ígéreteinek teljesítésére jogszabállyal is felkészült az Orbán-kormány. A közigazgatásban dolgozók könnyebb elbocsátását törvény tette lehetővé, amelyet a parlament június közepén fogadott el. A törvény a köztisztviselők közül kiemelte a minisztériumokban és a központi állami szerveknél dolgozókat, és kormánytisztviselőnek nevezte el őket. A jogszabály lehetővé tette, hogy a kormánytisztviselőket bármikor, indoklás nélkül kirúgják. Sólyom László korábbi köztársasági elnök ezt kifogásolva nem volt hajlandó aláírni a jogszabályt, így visszaküldte azt az országgyűlésnek. Az újra elfogadott tervezet csak részkérdésben engedett Sólyomnak, a korábbi államfő lényegi kifogásait visszautasította.