Régebbi sérelmeik, és szélsőséges, rasszista nézeteik miatt követte el a romák elleni támadásokat az a négy férfi, akiket tavaly fogtak el - derült ki a nyomozás eredményeiről tartott rendőrségi sajtótájékoztatón. A nyomozók szerint az áldozataikat véletlenszerűen választották ki, a gyanúsítottaknál talált bizonyítékok alapján már további célpontokat is kinéztek. A támadásoknak hat halottja és 5 sérültje volt, de az elkövetők több mint 50 ember életét veszélyeztették közvetlenül.

Régi sérelmeik miatt, bosszúból követték el a romák elleni támadásokat, de a félelemkeltés is motiválta a támadókat - jelentette be hétfőn a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azon a sajtótájékoztatón, amelyen beszámoltak a romák elleni támadások miatt indult nyomozás eredményéről. A támadásokat kiváltó sérelmek nem az áldozatok részéről érték a gyanúsítottakat, a nyomozás során azt állapították meg, hogy a sértettek és a gyanúsítottak között semmilyen kapcsolat nem volt, "teljesen vétlen, az elkövetők számára ismeretlen emberek voltak az áldozatok".

A gyanúsítottak a nyomozás adatai alapján további támadásokra is készültek, kiszemelt célpontjuk volt többek közt Erdőkertes, Tura és Hajdúhadház. A települések kiválasztásánál közrejátszott, hogy korábbi események "a társadalom figyelmét adott településre terelték". Így például Galgagyörkön egy hónappal a támadás előtt a romák által lakott részén két család ellenségeskedése miatt - az egyik család kérésére - a később betiltott Magyar Gárda tagjai kiköltözették a faluból az egyik ház lakóit. A helyszíneken belül a biztonságos megközelítés lehetősége, a minél kevesebb kockázat alapján választották ki a konkrét célpontokat, amelyeket előre megfigyeltek, feltérképeztek.

A négy férfi közül K. Árpád volt a csoport vezére a rendőrség szerint, ő főleg a golyós fegyvert használta a támadások során. K. Árpád volt az, aki testvérét, K. Istánt és harmadik társukat, P. Zsoltot többször messzebbről biztosította a támadás során, amíg ők megközelítették célpontjaikat. A rendőrség szerint a nyomok alapján hárman, K. Áprád és K. István és P. Zsolt felváltva követték el a támadásokat.

 

 

K. Árpád a nyomozók szerint csendes, zárkózott egyéniség, aki szélsőséges nézeteit nem nagyon hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet. Testvére, K. István szintén romaellenes és antiszemita nézeteket vallott, már az iskolában is magatartászavarai voltak, és kötődött szélsőséges szervezetekhez, akárcsak P. Zsolt, aki emellett bűnözői kapcsolatokkal is rendelkezett. A rendőrség szerint mindketten a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetséghez, és a Vér és Becsület elnevezéső szélsőséges szervezethez kötődtek.

A negyedik gyanúsított, Cs. István szintén szélsőséges nézeteket vallott, romaellenes nézeteit internetes fórumokon is hangoztatta. A rendőrség ismét megerősítette azt a már korábban közzétett információit, hogy Cs. István korábban évekig szerződéses katona volt, Koszóvóban is szolgált a K-for egység tagjaként.

55 ember volt veszélyben

A gyanúsítottak 9 helyszínen 78 lövést adtak le, a támadássorozatnak hat halálos áldozata, és öt súlyos sérültje volt. A rendőrség szerint az akciók során 55 ember élete volt veszélyben. Az NNI szerint a támadássorozat szokatlan volt, mivel korábban Magyarországon gyilkosságsorozatokat mindig vagy nyereségvágyból, vagy szexuális indítékból  követtek el, soha nem fordult elő, hogy rasszista nézetek miatt gyilkoltak volna.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
K. Árpád, aki a gyanú szerint a csoport vezére volt

A nyomozás során bebizonyosodott, hogy ugyanaz az elkövetői kör áll a támadások mögött, és egyetlen támadássorozatról van szó. Bár a nyomozás során több verziót vizsgáltak, így azt is, hogy esetleg több támadássorozat fut-e egymás mellett, hiszen egyes helyszíneken fegyverrel, távolról támadtak, míg máshol Molotov-koktéllal gyilkoltak, de végül a sértetti kör, az elkövetési eszközök, és az elkövetések módja vezette végül arra a rendőrséget, hogy egy bűncselekmény-sorozatról van szó. Erre utalt az NNI szerint az is, hogy az akciók egyre brutálisabbak lettek, ez jellemző a sorozat-bűncselekményekre, az elkövetők ugyanis egyre kevésbé elégszenek meg a korábbi módszerekkel.

Azt is nehéz volt eldönteni, hogy melyik, abban az időszakban történt bűncselekmény tartozik a sorozathoz, és mi nem - mondta Csizner Zoltán, az NNI vezetője. Ezzel magyarázta azt is, hogy a tarnabodi támadás után előzetes letartóztatásba került három fiatal, akiket később elengedtek, mert "nem volt áttörő bizonyíték" ellenük.

A rendőrség szerint kőkemény bizonyítékaik vannak

A Nemzeti Nyomozó Iroda olyan zárt bizonyítékláncolatot tud felmutatni, amely egyértelműen bizonyítja az elkövetők bűnösségét - jelentette be Csizner. Dócs András, a nyomozás vezetője úgy fogalmazott, hogy "kőkemény, cáfolhatatlan bizonyítékrendszerről van szó". Végül több helyszín tekintetében a négy letartóztatott férfi beismerte a bűncselekményeket, és társaikra is terhelő vallomást tettek - tette hozzá.

A nyomozást vezető Dócs András szerint szinte pontosan egy évvel ezelőtt, augusztus 10-én volt a nyomozás fordulópontja, amikor sikerült a gyanúsítottakhoz vezető telefonhívásokat beazonosítani. A nyomozók speciális program segítségével szűrték a hívásinformációkat, és végül három készüléket, és 4 SIM-kártyát azonosítottak be. Ezeket 3 támadás helyszínéhez is tudták kötni, így a Kislétán, Tiszalökön és Galgagyörkön elkövetett akciókhoz.

Dócs elmondta, "tiszalöki kitelefonálás"-nak nevezték a nyomozás során azt a momentumot, amikor a gyanúsítottak elakadtak autójukkal, az ekkor kezdeményezett segítségkérő hívások alapján került a képbe K. István, és testvére, K. Árpád. Végül traktorosok húzták ki őket, de a rendőrség ettől kezdve már ellenük nyomozott. Az hogy testvérek, nem lepte meg a rendőröket, mert a DNS-minták alapján már tudták, hogy apai ágon rokonok. Sikerült azonosítani az általuk használt autót is, amely K. Árpád egyik rokonának a nevén volt.

Igazoltatták a sofőrjüket, de semmi nem szólt ellene

A rendőrség szerint ezt a beazonosított autót négy helyszínen használhatták, egyszer igazoltatták is Tiszalöktől nem messze, de akkor csak az egyik gyanúsított, Cs István ült a kocsiban. Újságírói kérdésre válaszolva elmondták: mivel egyedül utazott, nem volt nála fegyver, vagy más nyomra vezető dolog, így az igazoltató rendőr csak rögzítette az intézkedést, de az előállítására nem volt ok. A nyomozók szerint a tiszalöki és kislétai támadásnál egyértelmű, hogy Cs. István volt sofőr.

Mindegyik gyanúsított köthető volt a debreceni szórakozóhelyhez, ahol később egyszerre el is fogták őket tavaly augusztus 21-én. Fontos volt, hogy egyszerre csapjanak le rájuk, nehogy megsemmisíthessenek bizonyítékokat, vagy valamelyikük elmenekülhessen - tette hozzá Dócs. A rendőrök az elfogásuk után közel kettőezer bűnjelet foglaltak le, köztük vannak a gépfegyverek és térképvázlatok. A gyanúsítottak számítástechnikai eszközeikben és fényképezőgépben is megtalálták ezeket a vázlatokat, amelyek többek közt érkezési, távozási útvonalakat is tartalmaztak.

Az általuk használt autó téligumiját is megtalálták náluk, amely egyezett a helyszínen vett mintákkal, ugyanígy sikerült összekötni a megtalált cipőnyomokat a gyanúsítottaknál talált bakancsokkal.

"Szorgalmasan gyakoroltak"

A szakértői vélemények egyértelműen összekötötték egymással a felhasznált fegyvereket is, amelyek közül volt, amit két helyszínen, míg más fegyvereket négy helyszínen is használtak. A fegyvereket a 2008 márciusában elkövetett besenyszögi rablás során szerezték be: egy vadász hirdette eladásra a fegyverét, őt, illetve családját támadták meg, és vették el tőlük a fegyvereket. Összesen hét fegyvert zsákmányoltak, ezeket a szórakozóhelyen meg is találták náluk. A gyanúsítottak átalakították a fegyvereket, így az azonosítóikat eltűntették róluk.

Az elrabolt fegyverekkel ezután "szorgalmasan gyakoroltak", majd az első bevetés az volt, amikor két lövést adtak le a debreceni menekülttábor egyik világos ablakára. A fegyvereket a nyomozás során sikerült konkrétan a lövést leadó személyhez kötni a DNS-minták alapján, ezt több tanúvallomás szintén alátámasztja, így a rendőrség szerint pontosan tudni lehet, hogy a gyilkos fegyvereket melyikőjük hányszor és hol használta.

Forrás: MTI
Középen Csizner Zoltán és Dócs András a sajtótájékoztatón

Ahogy már korábban is bejelentették, az FBI viselkedéselemző egysége is besegített a magyar rendőrségnek, amely rekordösszegű nyomravezetői díj kitűzésével is próbálta segíteni az információgyűjtést. Mint mondták, rengeteg bejelentés érkezett, de a díjat végül nem fizették ki senkinek, mert a rendőrség maga jutott a gyanúsítottak nyomára.

Tavaly fogták el a gyanúsítottakat

A tetteik alapján így három gyanúsítottat - K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot - társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsítják.

K. Árpádot ezen kívül foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják a debreceni menekülttáborra leadott lövések miatt. A negyedik gyanúsítottat, Cs. Istvánt - aki két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják.

Az ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős külön egysége dolgozott, összesen kilenc súlyos bűncselekmény után nyomoztak: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves kisfia vesztette életét.

A támadássorozatról szóló összes cikkünket itt megtalálja.