A médiaszabályozás átalakítását ért külföldi kritikák mögött "szervezett offenzíva" van - közölte bemutatkozó sajtótájékoztatóján az újonnan megalakult médiahatóság vezetője, Szalai Annamária, bár konkrétumokat nem közölt. Szalai szerint a médiafelügyelet átalakítására részben azért van szükség, mert az előző rendszer nem működött, másrészt azért, mert elmosódtak a határok a tartalom és a terjesztés között.

"Gyerekkoromban sokat telefonáltam vezetékes telefonon" - így reagált Szalai Annamária, a szerdától működő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy miként lehet úgy az intézmény vezetője, hogy nincs távközlési múltja. Szalainak ez volt a bemutatkozó sajtótájékoztatója, és közölte, hogy a hatóságnak van egy kifejezetten hírközléssel foglalkozó elnök-helyettese, Mátrai Gábor, így lesz a távközlési területnek is szakértője. Mátrai korábban többek között a UPC-nél dolgozott kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóként.

Szalai több kérdést is kapott az új kormány által megkezdett médiaszabályozási átalakításokat ért kritikákról. A részben megvalósult terveket a hazai ellenzéki pártok mellett bírálta többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaügyekkel foglalkozó felelőse, és mint arról az [origo] beszámolt, az Európai Unió egyik legfontosabb szerve, az Európai Bizottság is szoros figyelemmel követi a változtatásokat. "Van egy erőteljes offenzíva" - fogalmazott a külföldről érkező kritikákról Szalai, aki szerint "szervezett mozgás" zajlik. Nem részletezte, hogy konkrétan mit ért ez alatt, de jelezte, hogy szerinte senki nem fog találni olyan elemet, amely akár a magyar jogrenddel, akár az európai uniós irányelvekkel szembemenne.

Az elmúlt hetekben elhangzott kritikák egy része arra vonatkozott, hogy a miniszterelnöknek és a mindenkori kormánytöbbségnek a korábbinál jelentősebb befolyása van a hatóság vezetőinek és a médiumokat felügyelő egyéb testület tagjainak kiválasztásában. Szalai szerint a médiafelügyelet átalakítását részben az indokolta, hogy az előző rendszer nem működött hatékonyan, illetve sok pazarlással járt, szerinte azonban ennél is fontosabb volt az, hogy megváltozott a környezet, és ma már a média által nyújtott tartalom és a terjesztés közötti határok elmosódtak. Szerinte ezért van szükség arra, hogy a média és a hírközlés felügyelete egy hatósághoz kerüljön.

A kritikák része volt az is, hogy kétségek merültek fel arról, hogy az új médiaszabályozás mennyire tartja tiszteletben a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot. Erről csak érintőlegesen beszélt Szalai, utalva arra, a parlament csak ősszel fog dönteni a médiára vonatkozó részletes szabályokról. Ekkor dől majd el, hogyan alakulnak pontosan például a helyreigazítás szabályai, de elvileg ekkor derül ki az is, hogy lesz-e valamilyen új szabályozás a blogokra.

Ősszel várható döntés arról is, hogy kik lesznek a közmédiumok - az MTV, Duna Tv, Magyar Rádió és MTI - vezetői. Ehhez előbb a parlamentnek meg kell választani az úgynevezett Médiatanács tagjait, amelynek elnöke szintén Szalai lesz. Ő így két fizetésre is jogosult lesz, amivel elvileg túllépné a kormány által megszabott havi kétmilliós bérplafont, Szalai azonban a sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, a korlátozás rá is vonatkozni fog, így fizetése biztosan nem lesz több kétmilliónál.