Leszavazta a fővárosi nagyberuházásokat figyelő eseti bizottság azt az összefoglaló jelentést, amely többek között a Margit híd felújításának, a Kossuth téri mélygarázs megépítésének és a négyes metrónak a megvalósításáról szólt. A vizsgálat szerint rosszul készítették elő a nagyprojekteket, amelyeknek nem volt kijelölt vezetőjük, és amelyek a hibák miatt végül jóval többe kerültek a tervezettnél.

Nem fogadta el a Fővárosi Közgyűlés nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottságának összefoglaló jelentését a bizottság szerdai ülésén. A tagok 3 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett utasították el a jelentés összegzését. A szocialista Andó Sándor nemmel szavazott, a szintén szocialista Tüttő Kata, valamint az SZDSZ-es Szabadai Viktor és Várhegyi László tartózkodott a szavazáson. Tüttő Kata azt mondta, azért tartózkodik, mert az általános megállapítások már nem érvényesek feltétlenül a beruházásokra.

A fővárosi nagyberuházásokról szóló, elutasított vizsgálat szerint időről időre - a szakmai megfontolásokat figyelmen kívül hagyva - "politikai ráhatások jelentek meg" a Margit híd felújításánál, a 4-es metró építésénél, illetve a Kossuth téri mélygarázs beruházásánál is.

A projekteket a dokumentum szerint nem készítették elő megfelelően, nem volt irányításra alkalmas szervezetük, nem volt felelős vezető sem, és nem teremtették meg a projektek célkitűzései és hatásai közötti összhangot sem. Ezek miatt - olvasható a jelentés tervezetében - megjósolható a határidők túllépése, a költségek növekedése és a belső finanszírozás hiánya. Személyi felelőst nem talált a jelentés, az ugyanis a szöveg szerint "személyre szólóan nem bontható le".

Az összesített jelentésben szerepelt a 4-es metró beruházás vizsgálata is, az erről szóló, külön elkészített beszámolót sem fogadta el a bizottság. A jelentés szerint a mtróprojektet nem elég jól készítették elő, hiányosságok voltak az irányításban, és nem kellően tisztázottak a hatáskörök. A dokumentum jogi anomáliákra is felhívja a figyelmet, és megállapítja, hogy az uniós versenyjog miatt az EU csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet adott támogatásként a pályázatra, ezért a költségvetés 36,3, a főváros pedig 7,1 milliárd forintos többletkiadásra kényszerül. Budapest helyzetét azonban tovább rontja, hogy a pénzügyi támogatás felső korlátjának elérése után minden költség a fővárost terhel.

Korábbi ülésein tárgyalta a bizottság a Margit híd felújítását, illetve a Kossuth téri mélygarázs ügyét is. A Margit híd felújításával kapcsolatban született és elfogadott jelentés szerint a felújítás szervezeti irányítása alapvetően elhibázott volt, és nem volt vezetője sem. Az ideiglenes forgalomba helyezés dátumát feltehetően politikai nyomásra hozták meg, és nem volt külön tervezői költségbecslés. A politikai behatás és a rossz előkészítés miatt az eredeti tervhez képest jóval többe kerül és több idő alatt valósul majd meg a projekt.

A Kossuth téri mélygarázzsal kapcsolatban május 13-án a bizottság megállapította, hogy a tér felszíni rendezésétől eltávolodva a szereplők úgy akarták befolyásolni a projektet, hogy abban helyet kapjon egy mélygarázs is. Nem készült gazdasági, műszaki elemzés, sérült a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség is.