A félhomályt választják az állami tisztviselők a rázós ügyekben

2010.08.27. 8:40

Fajsúlyos gazdasági ügyekben egyetlen cég sem próbálja meggyőzni az állami tisztviselőket, hogy számára kedvezően alakuljon egy-egy döntés, az tisztviselők pedig jóformán sosem találkoznak a cégek érdekében lobbizó emberekkel - ez derül ki a lobbisták tevékenységét nyilvántartó hivatal tanulmányából. Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be, hogy lecserélje a 2006-ban elfogadott, hatástalan lobbitörvényt. A javaslat szerint akár börtönbe is kerülhet, aki nem átláthatóan egyeztet a lobbistákkal.

"Ha a kormánypártok valóban el vannak szánva az oligarchák elleni harcra, támogatni fogják a javaslatunkat" - mondta az [origo]-nak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki csütörtökön törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, A gazdasági érdekérvényesítés nyilvánosságáról címmel. Schiffer javaslata szerint emlékeztetőket kellene írni minden olyan esetről, amikor politikusokat gazdasági érdekérvényesítés céljából keresnek meg, annak érdekében, hogy átlátható legyen, milyen érdekek mozgatják a döntéshozókat.

A lobbizást jelenleg egy 2006-ban elfogadott törvény szabályozza, de ez még a lobbistákat nyilvántartó Igazságügyi Hivatal tanulmánya szerint sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 2006-os törvény lényege, hogy egy jegyzékben regisztrált, hivatalos lobbisták végezhetnek csak érdekérvényesítő tevékenységet és a velük folytatott találkozókról emlékeztetőket kell írni.

Schiffer az [origo]-nak azt mondta, hogy szándékosan és cinikusan szabták ilyen szűkre az érintettek körét, hiszen a problémás ügyekben nem hivatásos lobbisták járnak közben, hanem a befektetők és cégvezetők maguk keresik meg a döntéshozókat, akár a hatalmon lévő vagy a leendő miniszterelnököt. Utóbbi kijelentésével Schiffer arra utalt, hogy a sukorói kaszinóberuházás egyik befektetője, Ronald Lauder februárban találkozott Orbán Viktor Fidesz-elnökkel, mai kormányfővel is.

Az LMP törvényjavaslata nem a hivatásos lobbistákra vonatkozik, hanem a közhatalmat gyakorló emberekre: miniszterekre és kormánybiztosokra, a parlamenti és önkormányzati képviselőkre, az állami hivatalok vezetőire és a pártok tisztségviselőire. A javaslat az ő kötelességükké tenné, hogy feljegyzést készítsenek minden, "gazdasági célú befolyásolásra irányuló tevékenységről", ezeket pedig kérésre bárkinek ki kell adniuk. Az adatokat csak nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből lehetne állam- vagy szolgálati titokká minősíteni.

Nem létező lobbisták

A jelenlegi törvény alapján regisztrált lobbisták nagyon kevesen vannak: 2010. január 1-én 194-en szerepeltek a nyilvántartásban. Többségük ráadásul hivatalosan nem is fejt ki érdekérvényesítő tevékenységet. A törvény ugyan előírja, hogy a lobbistáknak negyedévente be kell számolniuk az Igazságügyi Hivatal felé a munkájukról, de legfeljebb egy-két tucatnyi lobbista számol be arról, hogy valóban végzett érdekérvényesítő tevékenységet (a beszámolókat itt nézheti meg).

A beszámolókból pedig az derül ki, hogy ezek a lobbisták nem a fajsúlyos ügyekkel, például nagy állami beszerzésekkel foglalkoznak. "A nemzetgazdasági szempontból jelentős esetek az elmúlt három évben nem jelentek meg a lobbitörvény hatáskörében" - írta a tanulmányban a hivatal szakreferense, aki szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy például a multinacionális cégek, vagy a pénzügyi szektor képviselői egyáltalán nem lobbiznak.

A jelenlegi törvény elvileg mind a lobbistát, mint a megkeresett állami szervet kötelezi arra, hogy beszámoljon a megkeresésekről. A számok alapján azonban bizonyítják, hogy ennek nem mindig tettek eleget, hiszen a lobbisták beszámolói nem esnek egybe az állami szervek jelentéseivel. A hivatal tapasztalatai szerint az állami szervek, amelyeket a lobbisták beszámolói alapján felszólítanak a kötelezettség teljesítésére, rendszeresen nem válaszolnak, vagy azzal érvelnek, hogy szerintük a találkozó nem minősült lobbitevékenységnek.

Mi az a lobbizás?
A lobbizás kifejezés az angol lobby szóból származik, ami előteret, hallt jelent. Az Egyesült Államokban széles körben elterjedt legenda szerint a kifejezést Ulysses Grant elnökségének idejéből származik: a történet szerint az elnök szívesen múlatta idejét a washingtoni Willard Hotel halljában, ahol szivarozás és brandy ivás közben meg lehetett környékezni. Jesse Sheidlower, az Oxford English Dictionary szerkesztője szerint azonban a kifejezés már az előtt is létezett, hogy Grantet 1869-ben elnökké választották. Igeként először az 1830-as években, Ohióban írták le, de már a 19. század elejétől úgy hivatkoztak a lobbyra, mint ahol befolyásolni lehet a politikusokat.


Letagadott lobbi

A tanulmány - a nevek említése nélkül - leír egy konkrét esetet is: egy multicég lobbistái egy minisztérium képviselőivel folytatott tárgyalások sorozatáról számoltak be. A lobbisták a munkahelymegőrző támogatási pályázatok feltételeinek meghatározásáról, illetve a rugalmas munkaidőkeretekkel kapcsolatos jogszabályokról voltak javaslataik a tárca vezetőinek. A minisztérium erről nem küldött beszámolót, ezért a hivatal felszólította, hogy ezt pótolja. Ezután a lobbista jelentkezett, szerette volna visszavonni a beszámolót, és azt mondta, a minisztériumból hívták fel és kérték erre.

A minisztérium hivatalos válasza azon alapult, hogy a tárgyalások során nem történt lobbitevékenység. Bár a miniszter és a szakállamtitkár fél év alatt összesen öt alkalommal fogadták a lobbistákat, a minisztérium szerint ezek csak bemutatkozó látogatások voltak, amelyeken csak tájékoztatást adtak a cég gazdasági helyzetéről. A tárca arra is hivatkozott, hogy a cég képviselői nem lobbistaként mutatkoztak be. A vállalat lobbistái azóta nem jelentettek be hasonló lobbitevékenységet.

Elzárással a betartatásért

A most hatályban lévő lobbitörvény szerint ugyan a hivatalnak joga van pénzbüntetést kiszabni, illetve törölni a nyilvántartásból a szabályokat megszegő lobbistákat, de ezt a szankciót még soha nem alkalmazták. A szabályszegő állami szervekkel szemben pedig egyáltalán nincs eszköz az Igazságügyi Hivatal kezében. Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet ügyvezetője szerint a legnagyobb baj épp az, hogy nincsenek olyan eszközök, amelyekkel ellenőrizni lehetne a végrehajtását, és szankcionálni a megsértését.

Schiffer javaslata szerint a lobbi-megkeresésekről az országgyűlésnek, az önkormányzatoknak, a minisztériumoknak és az állami szerveknek nyilvántartást kellene vezetniük, amit közzé kell tenni az interneten is. A frakcióvezető szerint az ő törvényjavaslata a betartatás kérdésében is előrelépést jelentene, hiszen bevezetne egy új bűncselekményt a büntető törvénykönyvbe. Ennek alapján pénzbüntetéssel, vagy akár egyévi szabadságvesztéssel lehetne büntetni azt, aki elmulasztja elkészíteni az emlékeztetőket, vagy közzétenni a megkeresésekről szóló nyilvántartást.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke kérdésünkre annyit mondott, hogy még nem ismeri az LMP javaslatának részleteit, így egyelőre nem kívánt nyilatkozni róla. Tukacs István, a költségvetési bizottság szocialista tagja azt közölte: egyetértenek azzal, hogy szigorúbban kellene szabályozni a lobbizást, ugyanakkor az LMP javaslatát szakmailag még alaposan át kellene nézni, és egyeztetni a részletekről. Egy névtelenséget kérő MSZP-s forrásunk szintén azt mondta, hogy a módosításnak vannak problémás részei, például az emlékeztető készítés minden gazdasági emberrel folytatott megbeszélésről, hiszen nehezen meghatározható, milyen egyeztetések tartoznak ebbe a körbe. "Nemrég együtt vacsoráztam egy gimnáziumi barátommal, aki jelenleg egy cég vezetője. Beszélgettünk erről, meg a családról, de akkor Schiffer javaslata alapján nekem ezt másnap reggel jelentenem kellene?" - kérdezte.

Pősze Lajos, a parlament gazdasági bizottságának jobbikos alelnöke még nem olvasta Schiffer javaslatát, de azt mondta, a Jobbik támogatja a lobbitevékenységek ellenőrzésének szigorítását. "Világszerte bevett gyakorlat, hogy kötelező feljegyzéseket készíteni a gazdasági szereplők, lobbisták megkereséseiről, ez a kormányzati működés átláthatóságának nagyon fontos garanciája, minden ezt segítő javaslattal egyetértünk" - mondta az [origo]-nak, de hozzátette: szerinte érdemes lenne áttekinteni a lobbitevékenység egész szabályozását, mert az elmúlt években olyan új gyakorlatok alakultak ki, amelyek az előző törvény megalkotásakor még nem voltak általánosak.

Az [origo] csütörtök este és pénteken reggel is kereste a parlamenti gazdasági bizottság több fideszes tagját, de nem sikerült elérnünk őket. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy az őszi ülésszakban majd megfontoljáék az LMP-s javaslat elfogadását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK