Vasalódeszkán kezdte Európa magyar lasszóbajnoka

Napi 3-4 órán át dobálja a lasszót Polányi Máté, aki összetettben megnyerte az európai lasszóbajnokságot. Élő állat közelébe ritkán jut, egy vasalódeszkán, minilasszóval kezdte az egészet, arról váltott fűrészbakra. Az Európa-bajnokságon taktikázott, hogy ne megint az osztrákok és a németek vigyék el a bajnoki címet, az igazi nagymenők, a mexikóiak ellen viszont esélye sem lenne.

Nagyon akartam, és fejben is készültem rá, nem csak úgy dobálgattam" - ezzel magyarázza Polányi Máté, a Ranch Roping, azaz lasszózó Európa-bajnokság magyar győztese, hogyan lesz egy paksi westernrajongóból nemzetközi lasszóbajnok. Polányi tényleg komolyan gondolja a dolgot, a hétköznapokon is ragaszkodik az övcsatos, farmeros, csizmás viselethez. Pedig főállásban szobafestő, egy harmadik emeleti panellakásban lakik, és a lasszózást először egy vasalódeszkán gyakorolta.

Körbenéztem a lakásban, hogy mi lenne jó borjúnak, ami vízszintes, és van egy kiálló része - mondja Polányi, aki szerint megteszi akár egy "sima fűrészbak is, vagy egy bója", azokon is remekül lehet gyakorolni. Szerinte ez a lényege az egésznek: az elmúlt két évben napi 3-4 órán át tanult lasszót dobni, hogy elsajátítsa a különféle hivatalos dobásmódokat.

Az interneten rengeteg külföldi lasszós videót talált, ezekből szembesült vele, milyen sokféle lasszódobás létezik. Ezeket a videókat nézegette, és egy saját készítésű minilasszóval betanulta a mozdulatokat. Azután készített magának egy saját műborjút, arra dobált órákon át, míg nem ment az egész hivatalos versenyprogram. "Kikapcsolódásnak is jó a lasszózás, csak azt vettem mindig észre, hogy már megint sötét van, úgy elment az idő" - mondja. Ma már Svájcban, 70 euróért vásárolt igazi lasszója is van, "bizonyos figurák nem is mentek jól" a sima kenderkötéllel, amivel kezdte.

Letépi az ujjat a rosszul kezelt lasszó

Amikor közel 30 évesen szintén autodidakta módon elkezdett lovagolni, a filmekből próbálta ellesni, hogyan kell lovagolni. "Folyton azt néztem, hogy a filmekben hogy tartják a lábukat, hogyan nyergelnek, mennyire van leengedve a kengyel, vagy hogyan áll a zabla" - mondja.

"Csak akkor juthattam hozzá, hiába tetszett mindig" - magyarázza Polányi, miért csak 30 évesen kezdett lovagolni. Aztán viszont mindent kipróbált: a westernlovaglást, a rodeózást lasszózással és borjúdöntéssel, majd külön a lasszózást. Bikaháton is kipróbálta a rodeót, de annak medencetörés lett a vége, más sérülése soha nem volt. Pedig mikor élő állatot kell meglasszózni, a rossz technikával dolgozó lovast könnyen kiránthatja a nyeregből a megiramodó borjú, és még ennél is veszélyesebb, ha rosszul tekeri rá a lasszót nyeregkápára. "Sok ismert lasszósnak hiányzik az ujja, mert ha a kötél mellé csavarja, akkor egy pillanat alatt letépi az állat" - mondja. Élő állaton ritkán gyakorolhat, igaz, néha elhívják segíteni a szomszédos ökoparkba, mikor valamilyen állatot el kell kapni például gyógykezeléshez, de nem szeretnék altatóval kilőni.

 

 

"Direkt látványos trükköket mutattam"

Az európai lasszóversenyeken - ellentétben az amerikai rodeókkal - állatvédelmi okokból mindig műborjút használnak, a technika és az ügyesség számít, nem az, hogy minél kevesebb idő alatt leterítsék és megkötözzék az élő állatot. Európában csak három éve rendeznek lasszóbajnokságot, a díjakat eddig mindig németek, osztrákok vagy svájciak vitték el, náluk a legélénkebb a lasszósélet. Bár a tavaly Magyarországon rendezett lasszóbajnokságon hazai versenyzők is értek el jó helyezéseket, Polányi az első magyar, aki profi kategóriában nyerni tudott.

"Taktikáztam is, a verseny első napján direkt látványos trükköket mutattam, hátha az ellenfelek ettől megijednek, és olyan elemeket is bevesznek a számukba, amit nem tudnak teljesíteni" - mondja. Utolsó versenyzőként ment fel a pályára, és a zsűri összességében az ő dobásaira adta a legmagasabb pontszámot. A zsűri azt értékeli, mennyire szépen dobja a lasszót a versenyző, a 4 méteres alapkört növelni is lehet, akkor méterenként plusz pont jár, akárcsak bizonyos nehezített formációkért.

A 39 éves lasszóbajnok győzelme ellenére állítja: világversenyen esélye sem lenne, az Amerikában rendezett legnagyobb versenyeken mindig a mexikóiak győznek. "Mexikó a lasszó igazi hazája, ott a gyerekek 3-4 éves korukban már kötéllel játszanak, 10 évesen pedig simán lenyomnák a hivatalos versenyprogramot" - mondja. Ennek ellenére szorgalmasan tovább gyakorol, bár soha nem fog tudni megélni a westernszenvedélyéből. Van ugyan két tanítványa, és régebben egy-két bemutatóra is hívták, de mint mondja, Magyarországon soha nem fog tömegeket vonzani a lasszózás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK