Szigorú büntetéssel fenyegetik a Belügyminisztérium által kidolgozott törvénytervezetek azokat, akik nem rendeltetésszerűen használják a közterületeket és tömegközlekedési eszközöket. Az egyik javaslat indoklása szerint az aluljárókat, tereket elfoglaló hajléktalanokat ki lehetne tiltani a közterekről. Egy [origo]-nak nyilatkozó hajléktalan szerint az egésznek semmi értelme, lehet, hogy az utcákon élők egy időre elmennek, de aztán úgyis visszajönnek.

A hajléktalanok közterületekről kitiltására adna lehetőséget az önkormányzatoknak egy jogszabálytervezet, amely a múlt héten jelent meg a Belügyminisztérium honlapján. Az építésügyi törvény módosítására írt tervezet szerint az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatnák a települések belterületének nem rendeltetésszerű használatát. "A közterület rendeltetése: a közúti közlekedés biztosítása (út, járda stb.), kikapcsolódás, szórakozás, sport, szabadidő-eltöltés, felvonulás, gyülekezés biztosítása, szobor elhelyezése, emlékhely kialakítása, közművek elhelyezése" - olvasható a törvénytervezetben.

Az indoklás egyértelműsíti is, hogy mire gondol a Belügyminisztérium: "a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére (például hajléktalanok életvitelszerű ottlakása) az önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben, például a hajléktalanok kitiltására a közterületekről". A szabálysértési törvény szerint szabálysértésekért pénzbüntetést és elzárást is ki lehet szabni, illetve például figyelmeztethetik is a szabálysértőt.

Pintér Sándor belügyminiszter már július végén beszélt a közterületek "megtiszításáról" egy, a Magyar Hírlapnak adott interjúban. "A közterületeket megtisztítjuk a koldusoktól és az ország hangulatát rontó személyektől" - mondta. A Belügyminisztérium akkor nem mondott részleteket arról, milyen eszközökkel akarják elérni ezt a célt.

"Magukat változtassák meg, ne a törvényt"

"Először magukat változtassák meg, ne a törvényt" - mondta mérgesen az [origo]-nak egy hajléktalan férfi, aki csütörtök délelőtt az egyik pesti aluljáróban üldögélt a földön ebédelő barátnője mellett. Szerinte hiába változna meg a jogszabály, a hajléktalanokat senki sem tudja kitiltani a közterületekről, a hajléktalanok megbírságolásával - például köztisztasági szabálysértésért - eddig sem mentek semmire a hatóságok, hiszen nem tudnak fizetni. "Elmennek, aztán visszajönnek" - tette hozzá.

Az [origo] szerdán megkereste a Belügyminisztérium sajtóosztályát azzal a kérdéssel, hogy a tárca elképzelése szerint hogyan valósulhatna meg a hajléktalanok kitiltása a közterületekről. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Belügyminisztérium szerint milyen alternatívát nyújthatnának az önkormányzatok a közterületekről kitiltott hajléktalanoknak, és megkérdeztük azt is, lenne-e a minisztérium szerint visszatartó ereje a szabálysértésért kiszabható büntetéseknek, az elzárásnak vagy pénzbírságnak a hajléktalanok esetében.

A sajtóosztály válaszában mindössze a minisztérium kedden kiadott közleményét ajánlotta figyelmünkbe. "A Belügyminisztérium eltökélt szándéka, hogy rendet teremt. Az önkormányzatokat ezért - javaslatunk szerint - jogszabályi háttér is segíteni fogja a közösségi tereik rendben tartására" - áll a közleményben, amely szerint jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatók legyenek.

"Szőnyeg alá söprés"

"A szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedjük számukra a közterületek elfoglalását. A szociális gondok ilyen irányú kezelése a probléma szőnyeg alá söprését jelentette idáig, amelyen mi változtatunk" - olvasható a közleményben. A minisztériumi nyilatkozat azzal zárul, hogy "az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a szociálisan hátrányos állapotban élő emberekről, amelyhez segítséget tudnak nyújtani az illetékes állami intézmények".

Az LMP szerint elfogadhatatlan
"Embertelennek, alkotmányellenesnek és értelmetlennek" nevezte pénteki közleményében a Belügyminisztérium törvényjavaslatát Vágó Gábor, a LMP parlamenti képviselője. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a hajléktalanság problémájára nem a hajléktalan embereket otthonhoz segítő intézkedésekkel, hanem a közterekről való kitiltásukkal kíván válaszolni. A megoldás az LMP szerint nem a hajléktalanok "rendőri zaklatása", hanem otthonhoz juttatása lenne. Ehhez a Vágó szerint alkotmányba kellene foglalni a lakhatáshoz való jogot, igazságosabban elosztani a lakástámogatásokat, kiterjeszteni és jelentősen növelni a lakásfenntartási támogatást, ki kellene alakítani egy kiterjedt szociális bérlakásrendszert, illetve fejleszteni kellene a hajléktalanokat ellátó intézményrendszert.



"Nem tehetik meg, ez embertelenség lenne" - hitetlenkedett egy bottal járó, ősz, hajléktalan férfi az Árpád hídnál a Belügyminisztérium tervei hallatán. "Ha kitiltják őket, hova mennek?" - kérdezte a férfi, aki állítása szerint 25 éve él az utcán, és - ahogyan sok társa is - inkább választja ezt, mint a hajléktalanszállókat. "Olyan emberek vannak ott, hogy én nem bírom" - mondta.

A Menhely Alapítvány kezdeményezésére a Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben február 3-án végez szociológiai kutatást a hajléktalanellátást igénybe vevők számának és körülményeinek felmérésére. 2010-ben 8019 hajléktalan válaszolt a kérdéseikre. Közülük több mint háromezren nem szállón, hanem az utcán élnek. A szállókon lakó hajléktalanok többsége - 53 százalékuk - Budapesten él, vidéken a hajléktalanok 47 százaléka keresi fel a menhelyeket.

Tiltakozó levelekkel bombáznák Pintért

Egy a hajléktalanok jogaival foglalkozó szervezet, A Város Mindenkié csoport a blogoldalán felhívást tett közzé a Belügyminisztérium jogszabálytervezetére reagálva. "A Belügyminisztérium javaslata nemcsak azért elfogadhatatlan, mert építésügyi, köztisztasági és rendészeti ügyként kezel egy szociális problémát, hanem azért is, mert így az önkormányzatok felhatalmazást kapnának arra, hogy a megfelelő szociális és lakhatási intézkedések hiányában a fedél nélkül élő embereket büntessék azért, mert közterületen kénytelen aludni és élni" - írják a felhívásban, amelyben arra kérik a velük egyetértő embereket, hogy írjanak tiltakozó levelet Pintér Sándor belügyminiszternek és írják meg véleményüket a jogszabály véleményezési oldalán, a minisztérium honlapján is. A tervezet véleményezésére szeptember 10-ig, péntekig van lehetőség. A Belügyminisztérium tervezetét a Menhely Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet is bírálta.

Tavaly a XI. kerület már megpróbálkozott azzal, hogy kitiltsák a kerület egyes részeiről a hajléktalanokat. 2009 tavaszán új közbiztonsági programban jelentették be, hogy 15 "hajléktalanoktól védett körzetet" alakítanának ki. Az eljárás jogi megalapozottsága kérdéses volt. A Máltai Szeretetszolgálat akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs olyan jogszabály, amelyre alapozva kitilthatnák a kerület egyes részeiről a hajléktalanokat. Molnár Gyula kerületi polgármester akkor azt mondta az [origo]-nak: nem helyes, ha a problémát jogszabályi irányba tereljük, ez ugyanis nem jogi kérdés, inkább olyasmiről szól, hogy a többség szeretne kulturáltan leülni egy padra (a XI. kerületi esetről részletesebben itt olvashat).

Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje - aki a közvélemény-kutatások szerint az önkormányzati választás fő esélyese - programjában szintén szerepel hasonló célkitűzés. A program szerint 2015-re fel kellene számolni Budapesten a közterületi hajléktalanságot. Tarlós szerint elő kellene segíteni az életvitelszerűen közterületeken élő emberek visszailleszkedését "a rendelkezésre álló korlátozott eszközök felhasználásával", és ki kellene alakítani "pozitív zéró tolerancia" gyakorlatát "oly módon, hogy valóban érvényesíteni lehessen a szállás-igénybevétel kötelezettségét".

Ellenőriznék a járművek "rendeltetésszerű használatát" is

A Belügyminisztérium véleményezésre bocsátott honlapján egy másik törvénytervezetet is, amely különféle rendészeti tárgyú jogszabályok módosításáról szól. Ennek van egy olyan eleme, amely a közterület-felügyelők jogkörét bővítené ki: ők ellenőriznék az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közösségi járművek "rendeltetésszerű használatát" is.  Az indoklás szerint az ellenőrzés nem az utazási jogosultságra vonatkozna, hanem "a közlekedési eszköz rongálásának a megakadályozására".

Dósa Mariann, A Város Mindenkié csoport aktivistája csütörtökön az [origo]-nak azt mondta, valószínű, hogy ez a rendelkezés is a hajléktalanokat célozza, akiket már ma is gyakran leküldenek a járművekről még akkor is, ha érvényes jegyük van. A BKV utazási feltételei között szerepel, hogy a BKV a személyszállítás megtagadhatja, ha az utas "botrányosan viselkedik, vagy más hasonló okból utastársai terhére van", illetve tilos a járműveken "tisztátalan ruhában tartózkodni". Dósa szerint költséghatékonyság miatt kezdeményezheti azt a jogalkotó, hogy közterület-felügyelők végezzenek ellenőrzéseket, mert így nem kellene a járműveken biztonsági őröket alkalmazni.

A Belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, mit értenek a közlekedési eszközök "nem rendeltetésszerű használatán", ide sorolható-e szerintük az a jelenség, hogy hajléktalan emberek olykor a járműveken alszanak, melegednek. Válasz helyett csupán annyit írt megkeresésünkre a sajtóosztály, hogy a jogszabálytervezet egyelőre csak egy tervezet, amelyet a kormány nem tárgyalt még meg, így az jelenleg nem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának.