Kevés újdonsággal szolgálnak Varga csontvázai

2010.09.09. 12:30

Költségvetési "csontvázakkal" csak a töredéke foglalkozik annak a jelentésnek, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. A Varga által felsorolt, a fideszes politikusok szerint az előző kormányok felelőtlen gazdálkodását bizonyító, többletkiadásokat rejtő tételek jelentős része ismert ügy, több esetben pedig bizonytalan, hogy a jelentés mire alapozza a megállapításait. A jelentés szerint a csontvázak miatt a költségvetésben tátongó lyukat be lehet tömni a kormány 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjával.

"A csontvázak jellege már csak olyan, hogy teljesen váratlanul és meglepő módon kerülnek elő a kinyitott szekrényből" - mondta Varga Mihály államtitkár szerdán, amikor bejelentette, hogy az által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság elkészült az "ország állapotáról" készített jelentéssel. Varga szerint a több hónapos vizsgálat során összesen 63 csontvázat, azaz az idei vagy a jövő évi költségvetést terhelő tételt találtak. (A jelentést pdf formában erről a linkről lehet letölteni.)

Eredetileg százmilliárdos csontvázakról beszéltek

A Fidesz még a választási kampány alatt jelentette be, hogy Varga vezetésével létrehoznak egy gazdasági tényfeltáró bizottságot. A Fidesz szerint erre azért volt szükség, mert az előző, az MSZP és az SZDSZ által támogatott kormányok eltitkolták a tényleges költségvetési adatokat, a büdzsében "százmilliárdos csontvázak" lehetnek, így az államháztartási hiány az év végére meghaladhatja a hét százalékot. A párt a választási kampányban többször arra hivatkozva nem nyilatkozott konkrét terveikről, hogy előbb meg akarják ismerni a gazdaság tényleges helyzetét, meg akarják várni a bizottság jelentését.

A tényfeltáró bizottság első részjelentése június elején készült el, de azt nem hozták nyilvánosságra, Varga szerint egyetlen példánya Orbán Viktorhoz került. Az államtitkár akkor a dokumentumról nyilvánosan annyit mondott, hogy a jelentés szerint az előző kormány sokkal rosszabb helyzetet hagyott maga után, mint amit kommunikált. Példaként csak egy konkrét esetet nevezett meg, a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárdosnak mondott veszteségét, amely állítása szerint - egy nagy áramszolgáltató felé fennálló tartozással együtt - kimaradt a költségvetésből. A bejelentést követő nem nyilvános kormányülésen az [origo] információi szerint Varga ennél finomabban fogalmazott, egy résztvevő szerint igazán drámai összegek nem hangzottak el, ehelyett az államtitkár azt mondta, hogy "sok lyuk van, sok helyen", és ezek 10-35 milliárdos tételek.

Pár héttel később egy interjúban Varga már néhány konkrét "csontvázat" is megnevezett. Azt mondta, nem igazak az előző kormánynak a közlekedési vállalatok - a BKV, a MÁV, a Malév - kiadásaira vonatkozó adatai. Varga a bizottság legsúlyosabb megállapításai közül a Malév 50 milliárd forintos viszontgaranciáját, a Külügyminisztérium 7 milliárd forintos nemzetközi tagdíjtartozásait és a MÁV 290 milliárd forintos adóságát emelte ki. Hozzátette, hogy a bizottság szerint nagyságrenddel térnek el a valóságtól a tb-alapokra, az önkormányzatokra vonatkozó adatok is.

A választási és a kormányprogramot ismétlik

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentés nagy része nem a költségvetést érintő feltárt hiányosságokkal, eltérésekkel foglalkozik. Az első két fejezetben 42 oldalon át a gazdasági és társadalmi folyamatokat elemzi a jelentés, szó van például a demográfiai trendekről, a gyermekvállalás, a munkanélküliség és a szegénység kérdéseiről. A gazdasági rész 2001-ig visszamenőleg az Európai Unió és a környező országok adataival összevetve elemzi a magyar gazdasági mutatókat, a foglalkoztatottság és a befeketetések alakulását, az adószintet és az államadósságot.

A fejezetek végén leírt következtetésekben olyan, már a Fidesz választási programjából és a kormányprogramból is ismerős általános célkitűzések és megállapítások szerepelnek, mint például hogy minél előbb be kell vezetni az eurót, vagy hogy fegyelmezett költségvetési politikára és gazdasági növekedésre, valamint kiszámítható, egyszerűbb adórendszerre van szükség, és a külső hitelek helyett a belső megtakarításokra kell támaszkodnia az országnak. A bizottság szerint a családok támogatásával ösztönözni kell a gyermekvállalási kedvet, munkahelyeket kell teremteni és "átgondolt oktatási koncepcióval" kell javítani az oktatás minőségét.

Pont annyi, amennyi kell

A 2010-es államháztartási helyzetről szóló rövid, 7 oldalas fejezet szerint a költségvetés teljesülését veszélyezteti, hogy bizonyos kiadásokat alul-, míg néhány bevételt túlterveztek. Kockázatnak nevezi a jelentés az állami vállalatok adósságállományát és az önkormányzati szektor feszültségeit is, amelyek "kívülről nehezednek rá az elkövetkezendő évek állami gazdálkodására".

A bizottság szerint a bevételek - többek között az szja, a társasági és a jövedéki adó túltervezése, valamint az Egészségbiztosítási Alapnál feltüntetett "fiktív" bevetelek miatt - 286 milliárd forinttal fognak elmaradni a tervezettől. A jelentés ezt a számítást az első féléves adatokra alapozza, amelyek "arra utalnak, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adók közül az általános forgalmi adó előirányzatának teljesülése megalapozott, ugyanakkor a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a jövedéki adó esetében lényegi eltérések mutatkoznak". Azt ugyanakkor a jelentés is elismeri, hogy a "túlzott várakozások" mellett a bizonytalan makrogazdasági környezet is rontja a tervek teljesülését. A bizottság összesen 234 milliárd forintnyi korábban nem ismert kiadást is talált. A jelentés szerint ezek a tételek a GDP 1,6 százalékát teszik ki, és a költségvetési hiányt 3,8 százalékról 5,4 százalékra emelnék.

 

A hiánynövelő tételek mellett találtak 162 milliárd forintnyi nem tervezett pluszt is - ez az államadósság kamatterheinek csökkenéséből, tartalékokból és a magán-nyugdíjpénztárakból jön össze -, ami a GPD 0,6 százalékának felel meg, míg a kormány júniusban bejelentett 29 pontos akcióterve a jelentés szerint a GDP 1 százalékának megfelelő mértékben javítja költségvetés egyenlegét. A két tétel összesen pont annyi, 1,6 százalék, mint a feltárt "csontvázak", így "az államháztartás hiánya a költségvetési törvénybe foglaltaknak megfelelően alakul. Magyarország így teljesíteni tudja a nemzetközi szervezetek felé tett vállalásait" - olvasható a jelentésben.

Megbecsülték a hiányt

A korábban nem ismert kiadások között több bizonytalan tétel is szerepel a jelentésben. A bizottság 60 milliárd forintot számított fel például az Út a munkához programra, bár ez csak becslés, a jelentés úgy fogalmaz, hogy a tervezettet "jelentősen meghaladó igény prognosztizálható", ezért "mintegy 60 milliárd forintos hiány várható". Nem részletezi a jelentés azt sem, miből jön össze az a 20 milliárd forint, amelyet a költségvetési szervek kiadásaira kell fordítani szerintük, csupán annyit írnak, hogy hiányos volt a tervezés.

Korábban nem ismert hiányként tüntették fel azt is, hogy 2010-ben a tervezettnél 5,7 milliárd forinttal többet kell fizetni az egyházi ingatlanok rendezésére, holott az erről szóló megállapodást már az Orbán-kormány kötötte, így érthető, hogy a Bajnai-kormány nem tervezte be a költségvetésbe. Ide számították azt is, hogy a Forma-1 rendezői jogdíja az árfolyamváltozás következtében 1,3 milliárd forinttal több, mint amit a költségvetésben terveztek, bár az árfolyam ingadozását nyilván nehezen lehetett volna pontosan beszámítani a díjba. A hiánynövelő tételek között szerepelti a bizottság az MTV-től megvont 2,4 milliárd forintot is, az indoklás szerint azért, mert ennek eredményeként a köztévé finanszírozása "2010-ben kétséges".

A jelentés szerint a következő kiadások hiányoznak a költségvetésből:
- a MÁV, a BKV és a Malév többletfinanszírozása (78,1 milliárd forint)
- az Út a munkához program becsült többletkiadása (60 milliárd forint)
- minisztériumok nem tervezett többletkiadásai (20,9 milliárd forint)
- áfakifizetések, például az európai szabályok módosulása miatt áfát kell fizetni pl. a Gripenek bérlésére (összesen 25,4 milliárd forint)
- nemzetközi szervezetek tagdíjai (5,8 milliárd forint)
- az EU-elnökség tervezettnél várhatóan nagyobb költsége (3,6 milliárd forint)
- az afganisztáni misszió vállalásai (14 milliárd forint)
- az egyházi ingatlanok rendezése (5,7 milliárd forint)
- a tartalékok szabálytalan felhasználása (5 milliárd forint)
- a Mercedes-gyár építése miatti régészeti feltárások díja (2,6 milliárd forint)
- a gyermekek kötelező védőoltásának nem tervezett költsége (2,5 milliárd forint)
- a Forma-1 jogdíja (1,3 milliárd forint)
- a Miniszterelnöki Hivatal nem tervezett kiadásai (1,1 milliárd forint)
- a Wesselényi Sportközpontalapítvány perben elnyert kártérítése (500 millió forint)
- az úszó-eb nem tervezett kiadása (100 millió forint)
- az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítása (3,1 milliárd forint)
- az MTV-től elvett támogatás (2,3, más helyen 2,4 milliárd forint)
- az Állami Egészségügyi Központ adósságrendezésének költsége (2 milliárd forint)

Leselkedő veszélyek

A jelentés több olyan tételt is felsorol, amelyek a bizottság megállapítása szerint "nem fenyegetik közvetlenül a 2010-es hiánycél teljesülését", de a problémákat végső esetben a kormánynak kell kezelnie, ezért ezek kockázatot jelentenek a következő évek költésvetéseire. A jelentés szerint ezek összesen a GDP 2,2-2,5 százalékát teszik ki. Ezek egy része olyan tétel, amelynek létezéséről már a jelentés nyilvánosságra hozása előtt is rendelkezett információkkal a Fidesz.

A bizottság szerint kockázatot jelent:
- a közlekedési vállalatok - BKV, MÁV, Malév - évek óta halmozódó hitelállománya
- a kórházak adósságállománya
- a Magyar Fejleszési Bank vesztesége
- a magyar állam tartozása az Eon gázszolgáltatónak
- a Vértesi Erőmű kötelezettsége
- a PPP (a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló) konstrukcióban épült beruházásokkal kapcsolatos (pl. sportlétesítmények, börtönök, autópálya, a Művészetek Palotája stb.) állami kötelezettségek

Babaágy és bárszekrény

A 63 pontos csontváz-lista több mint felét a sajtóból ismert ügyek foglalják el, amelyek a jelentés szerint "felelőtlen gazdálkodásra utalnak". Ezek között mindössze egy-két olyan tételt találtunk, amelyről korábban nem számolt be részletesen a média. A jelentés szerint a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli képviselőjének hét éven át "luxusjuttatásokat" fizetett a bank, amiről a Magyar Nemzet írt korábban, a listában azonban feltűnnek olyan tételek, amelyeket a lap nem említett. A jelentés szerint a képviselő egy 14,2 millió forint értékű Audival járt, lakását az MFB bérelte, és a lakás minden felszerelési tárgyát kifizette, többek között egy 326 ezer forintos gyermekágyat, egy 295 ezer forintos bárszekrényt és egy 427 ezer forintos evőeszközkészletet.

A bizottság szerint négy civil szervezet nem számolt el jól azzal az összesen 16 millió forinttal, amit az Idősek Akadémiája nevű rendezvénysorozatra kaptak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól idén márciusban. A felsorolt ügyek között több olyan van, amelynek már nincs hatása a költségvetésre.

A csontvázak között szereplő ismert ügyek:
- az ATV és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerződései
- a Duna tévé külsős szerződéseinek ügye
- a moszkvai kereskedelmi székház eladása
- a kormányülések titkosítását végző céggel kötött szerződések
- a sanghaji világkiállítás költségei
- a Magyar Televízió új székházprojektje és a székházbérleti díj
- a Magyar Posta, a MÁV és az MVM székházügye
- a Design Terminál építése, amellyel kapcsolatban a BRFK hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomoz
- Vadai Ágnes utazásai
- a Szekeres Imre honvédelmi miniszternek állami pénzen bérelt autók. (Az MSZP csütörtökön kiadott közleménye szerint a Szekeressel szemben emelt kifogás nem fedi a valóságot, az autóbérlés szabályos és az előírásoknak megfelelő volt.)

Sukoró és Hiller pogácsája

Több, évekkel ezelőtt történt ügy is felkerült a listára, így például szerepel rajta az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal 2008-ban 87,5 millió forintért szerződéseket kötött a Szetey Gábor egykori államtitkárt kormányzati kinevezése előtt alkalmazó céggel a köztisztviselők tréningezésére. A listán szerepelnek olyan tervek is, amelyek nem valósultak meg - a sukorói beruházás, illetve az Erkel Színház felújítása -, illetve feltüntettek olyan pereket, amelyekben még nem született döntés, ezért nem tudni, hogy lesz-e ezek miatt kiadása az államnak (az Advertum Kft. pere, illetve a Katolikus Egyház pere a kiegészítő normatív támogatás miatt). És néhány olyan ügy is szerepel a listán, amelyre a jelentés szerint az átadás-átvétel során derült fény:

- a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előző vezetése az év első öt hónapjában megközelítőleg 100 millió forintot fizetett ki magának, teljesítmény nélkül jutalom és egyéb jogcímen
- Hiller István oktatási és kulturális miniszterként 230 olyan szerződést kötött, amelynek kötelezettségei részben az új kormányt terhelik
- Hiller István az év első négy hónapjában 130 alkalommal összesen 5,5 millió forintot költött reprezentációra, és minden évben szerződést kötött egy céggel eseményfotózásra
- a Magyar Mozgókép Közalapítvány új kuratóriumának vizsgálata szerint az alapítványnak 7,9 milliárd forint adóssága van

KAPCSOLÓDÓ CIKK