Szabadságharcra készül a legtöbb polgármesterjelöltet állító falu

2010.09.14. 8:22

Nagy küzdelem zajlik az egyik legkisebb és legszegényebb somogyi település polgármesteri székéért, a 127 rinyabesenyői választó szavazatáért kilencen vetélkednek. Bár az induláshoz elég volt négy kopogtatócédula, a kiábrándult és dühős besenyőiek bizalmát nehezebb lesz megnyerni. A győztesnek rendeznie kell az utóbbi években az önállóságát fokozatosan elveszítő falu életét.

"Az emberek idegesek és elégedetlenek, mert évek óta nagy itt a leépülés. Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, ha ők vezetnék a falut, másképp lenne minden, de nem értik, hogy a nincsből nem lehet többet kihozni" - magyarázta a rinyabesenyői Szeszán Attiláné, hogy idén szerinte miért indultak olyan sokan a szinte csak romák lakta Somogy megyei település polgármesteri posztjáért.

A horvát-magyar határtól harminc kilométerre, a nagyatádi kistérségben található falu az önkormányzati választási jelöltállítás egyik csúcstartója: október 3-án a nyilvántartásba vett 127 választópolgár 9 polgármesterjelölt közül választhat, a 4 képviselői helyre pedig 13-an jelöltették magukat. Rinyabesenyőn a képviselőjelölteknek elegendő volt két, a polgármesterjelölteknek pedig négy kopogtatócédulát összegyűjteniük az induláshoz.

Bár nem a somogyi falu az egyetlen település az országban, ahol ilyen sokan indulnak - Aggteleken, Kengyelen és Tolnanémediben is kilencen jelöltették magukat a polgármesteri posztra -, Rinyabesenyőn a legnagyobb az egy főre jutó polgármesterjelöltek száma: ha októberben nagy lesz a szavazatok szórása, akár 15-20 szavazat is elég lehet a győzelemhez. Külön problémát okoz, hogy a 176 fős településen annyira szerteágazóak a rokoni kapcsolatok, hogy a szavazatszámláló bizottság felállításánál a szomszédos településekről kell majd embereket toborozni, nehogy valaki összeférhetetlenségre panaszkodhasson.

"Csúfot űznek" Rinyabesenyőből

Három héttel a választások előtt a faluban tapintható a feszültség, a helyiek közül többen idegesen hárították el az [origo] tudósítójának érdeklődését. Sokan azt sem veszik jónéven, hogy az utóbbi napokban megnőtt a jelöltállítási rekordot felállító falu iránt az érdeklődés. "Egy hét alatt megszállták az újságírók a falut, aztán négy évig felénk se néznek. Csak megkeserítik az életünket" - kiáltotta dühösen az egyik udvarról egy idősebb nő, aki szerint a sajtó a sok induló miatt csak csúfot űz Rinyabesenyőből.

Négy évvel ezelőtt is kiélezett volt a vetélkedés, akkor a hat jelölt közül 46 szavazattal Orsós Imre győzött Bogdán "Bogic" János előtt, aki 34 szavazatot kapott. "Van 8-9 izgő-mozgó ember, akik ilyenkor elviszik szavazni a testvéreiket, unokatestvéreiket, és az győz, akinek a legnagyobb a rokonsága. Nem jó ez, mert csak széthúz a falu a családok mentén" - mondta egy középkorú rinyabesenyői férfi, aki nem árulta el a nevét az [origo]-nak, mert - ahogy fogalmazott - "nem akar beszállni a háborúba".

Idén már nemcsak a családok között, de a családokon belül is feszültségeket gerjesztett a kampány. A kilenc jelöltből hárman a szélesebb Orsós család tagjai. A megkérdezett helyiek szerint ők rokonok, unokatestvérek vagy másod-unokatestvérek. Az egyik legtöbb, összesen tíz ajánlószelvényt összegyűjtő polgármesterjelölt, Orsós "Törpe" Sándor azt mondta, nem akarja bírálni a falu jelenlegi vezetőjét, de ha győz, az első dolga lesz megnézni, mire ment el a pénz, mert valamiért nagyon rosszul áll az önkormányzat. A posztért szintén induló Orsós Györgyöt nem tudtuk szóra bírni, indulatosan annyit közölt az [origo]-val, csak a falubeliekre tartozik, hogy mit gondol Rinyabesenyő problémáiról és a többi jelöltről. A Váradi-fívérek, János és Imre között viszont nincs harag: az egymás mellett lakó testvérek szerint nincs abban semmi különös, hogy mindketten indulnak, még a terveiket is átbeszélték, "győzzön hát a jobbik".

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
"Csak zsebre" (még több képért kattintson a fotóra)

"A pénzért megy ez a nagy tülekedés, a polgármesteri fizetésre utaznak" - fakadt ki egy középkorú nő, aki ottjártunkkor éppen szilvalekvárt főzött a háza udvarán álló üstben. A családtagok bólogattak, és hosszan beszéltek arról, hogy az elmúlt évtizedekben mekkora fizetést kaptak az egymást váltó polgármesterek, és szerintük ezért cserében alig tettek valamit a faluért, "csak zsebre dolgoztak".

"Alig adott életjeleket magáról"

"Rinyabesenyőnek három éve nincs főállású polgármestere, a költségvetésünkből csak egy 75 ezer forintos tiszteletdíjra futja, a képviselők pedig még erről is lemondtak" - tagadta Szeszán Attila alpolgármester azt a faluban közkeletű vélekedést, mely szerint a település vezetői többszázezres juttatásban részesülnek. Szeszán azt mondta, az utóbbi években "az önkormányzat alig adott életjeleket magáról", a legtöbb szolgáltatást leépítették.

A gyerekek a szomszédos Lábodra járnak iskolába, mert öt évvel ezelőtt az alsó tagozat is megszűnt Rinyabesenyőn. Az önkormányzatnál nincs állandó hivatali ügyfélfogadás, a falu a szomszédos lábodi körjegyzőséghez tartozik, az épületet többnyire csak a képviselőtestület ülésezésekor használják. A polgármester a falubusszal dudálva járja az utcákat, ha valamilyen segélyre akarja felhívni a helyiek figyelmét. A falu postája négy éve bezárt, az egyetlen bolt délelőtt van nyitva, a távolsági autóbusz hétköznap háromszor, vasárnap pedig egyszer fordul meg a településen.

Míg az öt kilométerre található, kétezer fős Lábodon 18 hivatal és közszolgáltató működik, Rinyabesenyő egyetlen folyamatosan működő intézménye az óvoda, amelynek óvónője közel két évtizede Lábodról jár át dolgozni a faluba. "Télen előfordult, hogy a gyerekekre vastag ruhákat kellett adni, mert a falunak nem volt pénze arra, hogy a közmunkásként dolgozó fűtő hétvégi túlóráját kifizessék, és két nap alatt kihűlt az épület" - beszélt a nehéz körülményekről Tóthné Tamás Zsuzsanna. Az óvónő az [origo]-nak azt mondta, szinte minden olyan feladatot ellát, amit korábban a hivatal intézett: rendszeresen pályázik a rossz állapotú óvoda fejlesztésére, és egy ideje a születési támogatásért, sőt a temetkezési segélyért is hozzá lehet fordulni.

Mivel az önkormányzati feladatok egy részét már Lábod látja el, a forrásokat ennek megfelelően meg kell osztani a szomszédos településsel. Hiába csökkentették a szolgáltatásokat, a 61 milliós évi költségvetés még az alapvető feladatok ellátására sem elegendő, ezért a fejlesztési pályázatok önrészét Rinyabesenyő esetenként hitelből teremtette elő - mondta az alpolgármester, hogyan halmozódott fel a falu közel 12 millió forint hiánya. Az alpolgármester szerint bárki is nyeri a választásokat, az ország harmadik legszegényebb településén meg lesz kötve a keze.

"Rengeteg átképzésen vettem részt, de hiába van papírom róluk, ezen a környéken legfeljebb idénymunkát kapok, azt is csak feketén. Nem szégyellem kimondani, jól jönne a polgármesteri tiszteletdíj. Ez is egy munka, amit a legjobb tudásom szerint végeznék" - beszélt a helyzetéről az egyik polgármesterjelölt, aki nem vállalta névvel a véleményét, mert nem szeretné, ha ezért a falu megbélyegezné, pedig úgy gondolja, hogy abban a faluban, ahol legfeljebb 5-6 embernek van munkája, ezt az érvet is fel lehetne vállalni.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Jöjjön a csődeljárás"

"Nem hiszek én már a cigány polgármesterekben" - mondta a szilvalekvárt főző középkorú nő, aki szerint egy nem roma származású polgármestert komolyabban vennének a nem cigány többségű szomszédos falvak vezetői, könnyebben tudna pályázni, és talán "a rokoni szálak sem húznák ennyire vissza".

Az [origo] által megkérdezett helyiek többsége úgy gondolja, hiába ígérgetnek a jelöltek, továbbra is a jelenlegi polgármester, Orsós Imre a legesélyesebb, mert neki a legszerteágazóbb a rokonsága, ahogy egy idős asszony fogalmazott: "nagy brancsa van". Mások szerint Farkas Sándor is esélyes, mert sokan elégedetlenek a leköszönő polgármesterrel, és szívesen látnák ismét Rinyabesenyő élén a falu 2002 és 2006 közötti vezetőjét. Szerettük volna megkérdezni a terveiről Orsós Imrét, Farkas Sándort és a posztért szintén induló Orsos Pálnét, de hétfőn délután egyiküket sem értük el.

A jelöltek többsége tisztában van Rinyabesenyő nehéz helyzetével, legfeljebb ötleteik vannak, nagyszabású programmal egyikük sem állt elő. Az [origo]-nak nyilatkozó polgármesterjelöltek a vezetékes gáz bevezetését tartják a legfőbb teendőnek, továbbá arra számítanak, hogy takarékosabb gazdálkodással jobb helyzetbe lehetne hozni a falut. Azt viszont egyikük sem tudta megmondani, hol folyik el a pénz, legfeljebb a jelenlegi polgármestert szidták, amiért szerintük "a rokonainak kedvez a segélyek szétosztásakor".

A hat kopogtatócédulát gyűjtő Fenyvesi Lászlóné "szabadságharcot indítana" Lábod ellen, hogy minél több pénzt tarthasson meg Rinyabesenyő, mert szerinte a szomszédos település évek óta elnyomja a falut. "Ha ez sem megy, jöjjön a csődeljárás, és kezdjük elölről az egészet" - mondta. Fenyvesiné családja takarítja az omladozó, csak ünnepnaponként nyitva tartó katolikus templomot, ezért szívügyének tartja a felújítását, és a járda megépítését, hogy végre rinyabesenyőiek "ne a sárban járjanak, mint a tehenek".

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Váradi János és Váradi Imre

"Javítani kéne a falu hangulatán"

A falu végén lakó Váradi-testvérek - akik fejenként négy ajánlószelvényt gyűjtöttek - Rinyabesenyő zsákjellegét szüntetnék meg: megépíttetnék a falut Homokszentgyörggyel összekötő, 5 kilométeres utat. Bár a térképek szerint a két település között műút van, az erdei út eső után még terepjáróval sem járható. "Ha meglenne az út, a pécsi gyerekklinika 66 kilométerre lenne, így viszont a kerülő miatt 105" - mondta Váradi Imre, aki szerint ezzel a buszjáratok is beindulnának, és sokan ingáznának munkáért a falu a baranyai székhely között.

Orsós Sándor addig nem akar "felelőtlenül ígérni a választóknak, amíg be nem nézett az önkormányzat kasszájába". Bogdán János szerint néhány apró dologgal sokat lehetne javítani a falu hangulatán. A háromgyerekes Bogdán szerint "újból meg kell szervezni a falunapokat, mert idén az is elmaradt, a fiataloknak pedig meg kell nyitni a klubhelyiséget, hogy ne az utcán mászkáljanak egész nap".

KAPCSOLÓDÓ CIKK