Vágólapra másolva!
A külügyminisztérium korábbi kabinetfőnökének, Horváthné Fekszi Márta családtagjainak a vállalkozása gyártotta le a Duna Tv-nek azt az Európai Uniót népszerűsítő sorozatot, amit a minisztérium nevében a kabinetfőnök rendelt meg 2009-ben a csatornától a Duna Tv-t felügyelő kuratórium fideszes tagja szerint. Szabó László úgy véli, Horváthnéval szemben felmerül a befolyással üzérkedés gyanúja.
Vágólapra másolva!

A Duna Tv-t felügyelő kuratórium Fidesz által delegált tagja, Szabó László szerint felmerül a befolyással üzérkedés gyanúja a csatorna két külsős megállapodásával kapcsolatban. A Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi képviselete 2009 júniusában 84 millió forint értékben kötött szerződést a Duna Televízióval a Mi vagyunk az unió című heti műsorsorozat elkészítésére. A szerződést 2009 novemberében meghosszabbították a következő évre bruttó 153 millió forintért. Ugyanazon a napon a Duna TV 104 millió forintért megrendelte a produkciót a műsort addig is gyártó Horváth Televízió Bt.-től - ismertette az ügy részleteit Szabó csütörtökön, a tévé székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján. (A szerződések megtalálhatók a Duna Tv honlapján ezen a linken.)

A Horváth Televízió Bt. két tulajdonosa Horváth Miklós Arzen és Horváth Miklós, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkárának, Horváthné Fekszi Mártának a férje és a fia - mondta Szabó. A szerződések megkötésekor Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca kabinetfőnöke volt. Szabó László a rendelkezésére álló dokumentumok alapján azt állította: Horváthné Fekszi Márta közbenjárt a szerződések megkötéséért, és van olyan külügyminisztériumi feljegyzés, amelyben ő maga hagyta jóvá a szerződéseket, így fölvethető vele szemben a befolyással üzérkedés gyanúja. Mindezt Szabó László "disznóságnak" nevezte, megjegyezve, hogy a szerződések megkötése a jó erkölcsbe ütközik, valamint azt, hogy a Duna Televízió vezetőinek felelőssége is felmerül a közpénzek hanyag kezelése miatt.

Szabó szerint nem tisztázott, hogy a Duna TV mit kezdett az egyazon napon megkötött két szerződés értékének mintegy ötvenmillió forintos különbözetével. Mivel a stáblista szerint a Mi vagyunk az unió című produkció elkészítésében a Duna TV számos munkatársa közreműködött, "két dolog történhetett, az egyik, hogy az ötvenmillió forintból a Duna TV kifizette a munkatársait, azaz valójában velük gyártatta le a műsorsorozatot", a másik, hogy a Horváth Televízió Bt.-nek fizetett 104 millió forintból gyártották a műsort - folytatta. A kurátor szerint az előbbi esetben az a kérdés, hogy a bt. mire kapott 104 millió forint közpénzt, az utóbbiban, hogy a Duna TV mire használta fel a nála maradó ötvenmilliót.

A szerződések miatt Szabó a kuratórium elnökségének rendkívüli összehívását kezdeményezte csütörtökön, és azt mondta, reméli, hogy a testület megteszi a szükséges jogi lépéseket. A tévé vezetését felszólította arra, hogy az ügy összes dokumentumát adja át a felügyelő testületek. Szabó arról is beszélt, hogy az újonnan megalakuló médiafelügyeletnek az egyik első feladata lesz, hogy "végigszkenneli" a közmédiumok szerződéseit. "A nagy halak már itt vannak a szemünk előtt (...), meg fogjuk keresni a kis halakat is" - mondta.

A Duna TV közleményében azt írta, hogy a szakanyagok előkészítéséhez a Külügyminisztérium ajánlotta a Horváth Televízió Bt.-t, a Duna Televízió vezetésének pedig nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy a cégvezetőnek milyen rokoni kapcsolatai vannak. A közlemény szerint az Orbán-kabinet külügyi tárcája Magyarország közelgő EU-s elnökségére való tekintettel megrendelte a sorozat folytatását a Duna Televíziótól, ám olyan feltételekkel, hogy az európai uniós magazinműsor költségei nem haladhatják meg a bruttó havi kétmillió forintot. A Külügyminisztérium ezért a korábbi szerződés közös megegyezéssel való megszüntetését kérte, és új megállapodást szorgalmazott. "A fentiekre tekintettel a Duna Televízió menedzsmentje értetlenül áll a közmédium jó hírnevét sértő állítások előtt" - olvasható a közleményben

Szabó korábban a Duna Tv több külsős szerződését kifogásolta. Az [origo] is több cikkben foglalkozott a csatorna külsős gyártási szerződéseivel, cikkeinket ezen a linken találja.