Nagykutyák fülébe súgna az ENSZ BT-be készülő Magyarország

2010.09.24. 12:47

Húsz év után ismét bekerülhet Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsába, ha jól lobbiznak a magyar diplomaták a magyarok helyéről döntő szavazáson. Legutóbb a jugoszláv háború idején ültek magyar diplomaták a BT-ben, az egyetlen ENSZ-testületben, amelynek döntése mindenkire kötelező. Erdős André korábbi ENSZ-nagykövet szerint a BT-ben a nagyhatalmaké a döntő szó, de a kis államoknak is van lehetőségük az események alakítására.

Szlovéniával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal kell versengenie Magyarországnak azért, hogy elnyerje az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésének kétharmados támogatását, és 2012-2013-ban tagja lehessen a világ egyik legfontosabb döntéshozó fórumának, a Biztonsági Tanácsnak (BT). Magyarország ezzel 1968-1969 és 1992-1993 után harmadszor lehet a világpolitikát aktívan alakító testület tagja. A magyar BT-tagság megpályázása az után vált nyilvánvalóvá, hogy a világszervezet e heti közgyűlésére New Yorkba utazó Schmitt Pál köztársasági elnök és Martonyi János külügyminiszter is megerősítette a pályázati szándékot.

Az ENSZ alapokmánya szerint a tagállamok elismerik, hogy a Biztonsági Tanács az ő nevükben jár el, határozatait pedig "elfogadják és végrehajtják". A tanács "a béke bármilyen veszélyeztetésének" esetén kötelező érvényű szankciókat hozhat, végső esetben pedig elrendelheti katonai erő alkalmazását is. Ilyen volt például az 1991-es öbölháború: az ENSZ BT felhatalmazta az amerikaiak által vezetett koalíciót, hogy "bármilyen szükséges eszközzel" kényszerítse ki az iraki csapatok távozását Kuvaitból.

A BT-nek öt állandó tagja van: a II. világháború győztes nagyhatalmai, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. Melléjük az ENSZ közgyűlése - kétharmados többséggel - tíz tagot választ. A választási rendszer miatt a tagok fele évente cserélődik, minden évben 5 új tagot választanak. Jelenleg Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Gabon, Japán, Libanon, Mexikó, Nigéria, Törökország és Uganda tagja a BT-nek. A tagoknak egy-egy szavazatuk van ugyan, de az állandó tagok vétójoggal is rendelkeznek.

"Téphessük a szánkat"

"A BT-tagság komoly presztízs. Az adott ország ott ül a régi nagyhatalmakkal, hallgatja a vitát, de bele is szólhat" - mondta Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, aki felidézte, hogy 1992 elején - Antall József miniszterelnök betegsége miatt - ő képviselte Magyarországot egy rendkívüli csúcstalálkozón, így szerepelhetett Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnökkel együtt a New York Times című tekintélyes amerikai lap címlapján.

A presztízsen kívül Magyarország számára fontos gyakorlati jelentősége is volt a BT-tagságnak: ezekben az években folyt ugyanis a jugoszláv háború, amely közvetlen fenyegetést jelentett az ország számára. "A BT-tagság lehetővé tette, hogy, úgymond, téphessük a szánkat egy számunkra jól ismert térség válsága kapcsán" - mondta az [origo]-nak Erdős André, aki ezekben az években Magyarország ENSZ-nagykövete, 1992 novemberében pedig a BT soros elnöke is volt New Yorkban. A diplomata szerint a BT-ben éjjel-nappal Jugoszlávia volt  ugyan a téma, de a magyarokon és az osztrákokon (akik ekkor ugyancsak a testület tagjai voltak) kívül a többiek nagyon kevés információval rendelkeztek.

Forrás: AFP
Az ENSZ BT ülésterme - mindenkinek egy szavazata van, de van, akié többet ér

"Az egyik állandó tag nagykövete egyszer azt mondta nekem a zárt ajtók mögötti, informális konzultáción - ahol az igazi munka, az izzasztó szerkesztés, a kompromisszumok keserves kimunkálása folyik -, hogy Bosznia egy titóista kreálmány" - mondta példaként Erdős André. A magyar nagykövet másnap bevitte a Révai Nagylexikon "B" kötetét, és megmutatta kollégájának az I. világháború, tehát Jugoszlávia létrejötte előtt szerkesztett, Bosznia-Hercegovináról szóló, 15 oldalas szócikket, benne a térképpel, amely a maival egyező határok közt ábrázolta az országot.

Erdős szerint a BT-ben az állandó tagoknak különleges súlyuk van, szavuk sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a többieké, de lehetőség van arra, hogy a nem állandó tagok szókimondó szerepet vállaljanak, felhívják a figyelmet fontos részletekre, ha kell, "tetemre hívják" az állandó tagokat. Egy alkalommal például Madeleine Albright amerikai nagykövet (későbbi külügyminiszter) határozati javaslatot terjesztett be, amelyben a BT el akarta ítélni egy korábban védetté nyilvánított boszniai város elfoglalását - idézte fel Erdős. Azt azonban csak a magyarok figyelmeztetésére írták bele, hogy - mint a magyar küldöttség akkor elmondta, - nem "szellemek", hanem boszniai szerb csapatok rohanták le a várost.

"Elment a külügy mellett"

Jeszenszky és Erdős egyetértettek abban, hogy az 1990-es évek elején Magyarországnak sokkal könnyebb dolga volt, amikor a BT-tagságra pályázott. Az akkori pályázatot még a rendszerváltás előtt készítették elő, amikor a kelet-európai régió még a Varsói Szerződés kevés számú tagállamait jelentette, ma viszont már 23 ország tartozik ide. A keleti blokkban a rendszerváltás környékén előre le voltak osztva a szerepek, így Magyarország közös regionális jelöltként indulhatott a térség számára fenntartott egyetlen BT-helyért.

A magyarok támogatják a reformot
A Biztonsági Tanácsnak eredetileg 6 nem állandó tagja volt, kettőt Latin-Amerikából, egyet Nyugat-Európából, egyet Kelet-Európából, egyet a Brit Nemzetközösség tagjai közül, egyet pedig a Közel-Keletről választottak. Mivel a hidegháború idején többször is előfordult, hogy a nyugatiak nem akarták megszavazni a szovjetek jelöltjeit, illetve a gyarmatbirodalmak felbomlása miatt 1966-ban kibővítették a BT-t. A 10 tag közül öt Ázsia vagy Afrika, egy Kelet-Európa, kettő Latin-Amerika, kettő pedig Nyugat-Európa vagy más régió (például Ausztrália) képviselője.

A változó világpolitikai erőviszonyok miatt évek óta vita folyik a Biztonsági Tanács átalakításáról. Több gazdasági nagyhatalom (például a II. világháború vesztesei, Németország és Japán) is jelezte, hogy állandó tagságot szeretne a tanácsban, például arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok után ők fizetnek be legtöbbet a világszervezet kasszájába. Többször felmerült az is, hogy el kellene törölni az állandó tagok vétőjogát, mert az ellehetetleníti a munkát. Magyarország pályázatában jelzi, hogy támogatja a világszervezet általános reformját.


"Ez egy speciális időszak volt, amikor a keleti blokk már nem létezett, de még nem tartoztunk - bár oda tartottunk - a NATO-hoz és az Európai Unióhoz sem" - emlékezett vissza az 1990-es évek elejére Erdős André. A magyar diplomaták számára nagyon fontos tapasztalatot jelentett a "legdrámaiabb konfliktusok sűrűjében" lenni, a nagykövet például személyesen találkozott a jugoszláv konfliktus főszereplőivel, Franjo Tudjman horvát, Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel és Radovan Karadzic boszniai szerb vezetővel vagy épp Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel, illetve egy hutukból és tuszikból álló, még közös ruandai küldöttséggel.

Erdős szerint a BT-tagság hatalmas munkát is rótt a magyar diplomatákra. Problémát jelentett ugyanakkor, hogy az ENSZ-képviselet Budapestről nem kapott megfelelő információkat. "Elment a BT-tagság a Külügy mellett, nem ismerték fel a lehetőségeket" - fogalmazott a korábbi nagykövet, de szerinte ma már jobb helyzetben vághatnánk neki a feladatnak, hiszen az EU-tagságnak köszönhetően több támogatást, jobb kommunikációs lehetőségeket kapnának a New Yorkban dolgozók.

Szimultán vállalkozás

Az ENSZ közgyűlése 2011 októberében szavaz az öt új BT-tagról, Magyarországnak addig kell meggyőznie a 192 tagállam kétharmadát (legalább 128-at), hogy támogassák a magyar pályázatot. Az olyan esetekben, amikor a kelet-európai régiónak fenntartott egyetlen helyért négy állam verseng, a szavazást várhatóan többször is meg kell ismételni, mire az eredményes lesz. A korábbi ENSZ-nagykövet szerint a mainál erőteljesebb lobbizásra lett volna szükség, és öt kontinensben kell gondolkodni, hiszen "a Fidzsi-szigeteknek is ugyanúgy egy szavazata van a közgyűlésben, mint Nagy-Britanniának".

A pályázó országok esélyeit egyelőre nehéz felmérni. Erdős André szerint a szavazatok megszerzése érdekében olyan húrokat kell pengetni, amelyek fontosak a meggyőzni kívánt országoknak, ez pedig elsősorban a nemzetközi fejlesztési támogatásokat jelenti. Magyarország ugyanis fejlett ipari országnak számít, ezért elvárják tőle, hogy támogassa a szegényeket.

Magyarország 2011 első félévében az Európai Unió soros elnöke lesz, de ez Erdős André szerint BT-lobbizásunk szempontjából inkább kedvezőtlen  helyzet, mint esély. "Nem túloznám el annak jelentőségét - mert sokat hallom ezt az érvet -, hogy EU-elnökségünk hullámain evezthetnénk be a BT-be. Tapasztalatból tudom, hogy például Szingapúrban nemigen tudják, ki is éppen az EU soros elnöke" - mondta a diplomata, aki szerint a lisszaboni szerződés a korábbinál jóval kisebb szerepet oszt a közös külpolitika terén a soros elnökséget adó országnak.

A BT-pályázat esetében éppen az év hátralévő része és a jövő év első fele a legkritikusabb időszak, amikor Magyarországnak minden erejével az EU-elnökségre kell koncentrálnia. "Úgy érzem, ez a két vállalás, az EU-elnökség és a BT-pályázat egymásba érő időzítése nem volt szerencsés, a két feladat egyidejű lebonyolítása leszívja a magyar diplomácia energiáit, nem jut idő, ember, pénzforrás mindkettőre" - mondta a korábbi nagykövet, aki szerint nyilvánvaló, hogy a prioritás az EU-elnökség hatékony levezénylése.

A BT-tagság megszerzése nem új ötlet, Göncz Kinga korábbi külügyminiszter már 2007-ben jelezte a szándékot, majd a kormány 2008-ban hivatalosan is bejelentkezett a tagságra. A pályázathoz egy színes, angol nyelvű kiadvány is elkészült (ma is elérhető a Külügyminisztérium honlapján). Ebben még Sólyom László korábbi államfő méltatja az ENSZ szerepét. A kiadvány képekben és szövegben is főként azt hangsúlyozza, hogy Magyarország sokat tett a béke megőrzése, illetve a szegény államok fejlesztése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK