Bele kell nyúlnia az orosz hangyabolyba Orbánnak

2010.09.30. 15:27

Kemény szóváltások után új alapokra helyezné az orosz és a magyar kormány viszonyát Orbán Viktor miniszterelnök. Orbánt alig két éve még az oroszellenes mumusok egyikeként emlegették orosz újságok, ő pedig azzal vádolta Moszkvát, hogy visszaél az erejével. Az orosz és a magyar kormánynak számos kényes gazdasági kérdésben kell dűlőre jutnia, de az enyhülésnek már több jele is van.

"Az orosz kapcsolatban csak nehéz ügyek vannak" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, az MTV Az Este című műsorában. A kormányfőt azért kérdezték az orosz kapcsolatokról, mert váratlanul elmaradt a magyar-orosz kormányközi bizottság szerdára tervezett budapesti ülése, amelyen részt vett volna Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes is. Orbán szerint az oroszok kérték a halasztást, aminek okáról szerinte őket kell megkérdezni.

Orbán szerint az orosz-magyar viszony egy hangyaboly, amelyben nem lesz egyszerű rendet tenni, de "néhány hónap, és kiegyenesednek az orosz-magyar kapcsolatok is". A kormányfő azt mondta: a Déli áramlat gázvezeték terve - amelynek megépítéséről még Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök írt alá megállapodást - "az egyszerűbb ügyek közé tartozik", nagyon nehéz lesz azonban elrendezni a Malév, a Mol-részvények és a hosszú távú energiaszállítás ügyét.

"Nyers erőpolitika"

Az elmúlt években a Fidesz többször bírálta az MSZP-SZDSZ kormányok, különösen Gyurcsány Ferenc oroszbarát politikáját (Gyurcsány 2006 és 2009 közt ötször találkozott személyesen és többször beszélt telefonon Vlagyimir Putyin korábbi elnökkel, jelenlegi kormányfővel). "A magyar kormány vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke" - jelentette ki tavaly április 1-jén Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke (ma külügyi államtitkár), amikor a testület rendkívüli ülést tartott amiatt, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz nevű cég megszerezte a Mol részvényeinek 21,2 százalékát.

Magyarország 1999-ben, az első Orbán-kormány idején csatlakozott a NATO-hoz, ami alapvetően meghatározta az Oroszországhoz fűződő viszonyt. 2002 után az ellenzéki Fidesz aggodalommal figyelte Oroszország több lépését, különösen a 2008-as grúziai háborút. "Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, amit '56-ban mondtak Budapestről" - mondta Orbán 2008 augusztusában, miután az orosz csapatok megtámadták Grúziát. "Olyasmi történt, ami a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése" - bírálta Orbán az orosz katonai akciót.

Bár hivatalosan nem reagáltak rá, a pártelnök szavai feltűnést keltettek Moszkvában is. Az orosz kormány irányítása alatt álló Oroszország Hangja nevű rádió szerint "az EU oroszellenes erői" a grúziai háborút kihasználva megpróbálták agresszorként megbélyegezni Oroszországot. "A lengyel elnök még egy minikoaliciót is kialakított a három balti állam, valamint Ukrajna elnökeiből. Csatlakozott hozzájuk Orbán Viktor is, aki szerint '56 után egyáltalában nem lehet hinni semmiben Oroszországnak" - forgatta ki Orbán szavait a rádió.

"Szeretnénk rendezni" a kapcsolatot

Az enyhülés első jele tavaly novemberben mutatkozott, amikor a már kormányzásra készülő Orbán Szentpétervárra látogatott az Egységes Oroszország párt kongresszusára. Itt Orbán megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal is, bár a találkozóról felvétel nem készült, csak a Fidesz közleményéből és Orbán nyilatkozataiból lehetett tudni róla. Orbán a Hír Tv-nek adott nyilatkozata szerint azt mondta Putyinnak: "szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat".

A találkozóról Orbán csak nagyon szűkszavúan beszélt. "Mindenről" - válaszolta nevetve a pártelnök, amikor az MTV reggeli műsorában azt kérdezték, miről volt szó. Orbán azt mondta: az oroszok segíteni fognak abban, hogy a következő húsz évben Magyarország energiafüggetlenné váljon. Szerinte ez azért lesz így, mert a gázfüggőség felszámolása érdekében a magyaroknak a Paksi Atomerőművet kell majd fejleszteniük, az újításhoz pedig szükség lesz az oroszokra (az atomerőmű tervezett, a Fidesz által is támogatott bővítéséről itt olvashat).

Az új kormány idén május 22-én benyújtott programja csak nagyon keveset foglalkozik külpolitikával, de tartalmaz utalást arra, hogy változások lehetnek a Fidesz korábbi elképzeléseihez képest. "Magyarország új kormányának (...) feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erősebb kapcsolatokat teremteni Amerikával, és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is" - áll a kormányprogramban. "Fel fogunk építeni egy olyan stabil, átlátható kapcsolatrendszert, amelyből (..) hiányozni fognak a liechtensteini számlák, hiányozni fognak a közvetítő cégek" - magyarázta parlamenti meghallgatásán Martonyi János külügyminiszter, hogy képzeli az új alapokra helyezett kapcsolatot Oroszországgal.

Orbán az orosz kormánypárt kongresszusán tett látogatása után, tavaly decemberben - még pártelnökként - Pekingbe utazott, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. Idén augusztus végén pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes utazott Pekingbe. A kínai kormánynak tett gesztus volt az is, hogy a magyar kormány képviselői szeptemberben nem találkoztak a Budapestre látogató dalai lámával, Tibet száműzetésben élő vallási vezetőjével.

Orbán bakui útján nem lepődtek meg az oroszok

Magyarország számára a legfontosabb az orosz gázszállítások kérdése. Az ország szükségleteinek 80 százaléka ugyanis egyetlen forrásból, Oroszországból, és egyetlen vezetéken, Ukrajnán keresztül érkezik. E rendszer gyengeségét a 2009 januári gázkrízis mutatta meg, amikor Ukrajna fizetési késedelme miatt két hétre elzárták az orosz gázcsapot, és Magyarországra sem érkezett gáz ebben az időben. Magyarországnak 2015-ig van megállapodása Oroszországgal, ami a kőolaj világpiaci árához köti a földgáz árát. A 2015 utáni feltételekről az Orbán-kormánynak kell megállapodni az oroszokkal.

Az elmúlt években többféle terv született arra, hogy más forrásból vagy legalább más útvonalon lehessen földgázt szállítani Közép-Európába. Az egyik elképzelés a Nabucco, amelyet európai vállalatok építenének meg és amelyen Törökországon keresztül lehetne Európába juttatni azeri vagy akár iráni gázt. A Gazprom és Oroszország Déli áramlat néven tervez egy tenger alatti vezetéket, amely Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra is juttatná a földgázt. Sokáig úgy tűnt, a Déli áramlat előkészítése gyorsabban halad, hiszen már 2008. február 28-án aláírták az erről szóló megállapodást, de az építkezés azóta sem kezdődött meg (a tervezett vezetékekről korábbi cikkünkben olvashat részletesen)

Az Oroszországtól való gázfüggőséget enyhítheti az úgynevezett AGRI-projekt, amelyről Orbán szeptember közepén, Bakuban írt alá szándéknyilatkozatot Ilham Alijev azeri, Traian Basescu román és Mihail Szaakasvili grúz elnökkel.  Ennek lényege, hogy az azerbajdzsáni földgázt Grúzián keresztül, csővezetéken juttatnák el a Fekete-tenger partjára, ahol cseppfolyósítanák, majd hajóval vinnék Romániába, ahonnan a vezetékrendszeren keresztül eljuthatna Magyarországra is.

A moszkvai kormány tisztviselői úgy nyilatkoztak, hogy Oroszországot teljesen hidegen hagyja az AGRI terve, mert Azerbajdzsánban minden eladó gázt a Gazprom orosz monopólium vásárol fel. Az orosz lapok is azt emelték ki, hogy az AGRI-ról egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ki finanszírozná. A Kommerszant című orosz lap ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország épp összekötni készül gázvezetékrendszerét Horvátországgal és Szerbiával, vagyis ha az AGRI mégis megvalósulna, a Gazprom elveszthetné piaca jelentős részét.

A Malév és a Mol a legkényesebb

Más-más okból, de két magyarországi nagyvállalat, a Malév és a Mol is feszültséget okoz az orosz-magyar kapcsolatokban. A Malévot 2007-ben privatizálták, a részvények többségét a Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó Airbridge Zrt. vette meg, amely vállalta, hogy rendezi a légitársaság több tízmilliárdos adósságát. Abramovics cégei a légi közlekedést is érintő válság miatt nehéz helyzetbe kerültek, 2009 elején a pedig Malév többségi tulajdonrésze a korábbi hitelező, az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank kezébe került.

Kiderült, hogy az oroszok nem tartották be a privatizációs szerződés több pontját, és a kifejezett tiltás ellenére több tízmillió eurós viszontgaranciát terheltek a Malévra. Amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly le akarta hívni a Vnyesekonombank által vállalt 32 millió eurós garanciát, az orosz pénzintézet nem fizetett. A légitársaság végül idén márciusban, 25 milliárdos tőkeemeléssel került ismét állami tulajdonba, majd szeptemberben az állam újabb 15 milliárd forinttal segítette ki a csődközelben lévő céget.

Magyarországon komoly aggodalmat keltett, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz olajtársaság tavaly március végén 1,4 milliárd euróért megvette az osztrák OMV-tól a Molban lévő 21,2 százalékos részesedését. Az üzlet miatt rendkívüli ülést tartott a parlament külügyi bizottsága, amelyen a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt azt mondta: bár nem feltétlenül ellenséges felvásárlásról van szó, nem lehet barátságosnak sem nevezni a Szurgutnyeftyegaz lépését.

A Szurgutnyeftyegaz egyelőre nem tudja teljes mértékben érvényesíteni a befolyását, mert a Mol alapszabálya szerint legfeljebb 10 százaléknyi szavazat lehet egy kézben. Szeptember elején felröppent a hír, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd a részvénycsomag visszavásárlásáról. Mivel a becslések szerint a vásárlás 500 milliárd forintba kerülne, valószínűbb, hogy csak egy bonyolultabb üzlet keretében kerülhetnek vissza a papírok, például ha a Mol a horvát INA-ban lévő részvényeit adja cserébe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK