"Volt két malacom, mindkettő odalett" - Devecser az iszapkatasztrófa után

Második napja takarítanak az egyre fáradtabb emberek Devecserben, amelynek alacsonyan fekvő utcáit hétfőn öntötte el az ajkai timföldgyár vörösiszapja. A munka egyelőre kilátástalan, nincs hová tenni a hatalmas mennyiségű iszapot és a használhatatlanná vált holmikat. A városban fosztogatásról beszélnek, rémhírek terjednek, és van, aki attól tart: néhány év múlva rákos betegség viszi el az embereket.

"Két napja lapátoljuk, de nincs hová" - támaszkodott fáradtan a lapátra egy középkorú férfi Devecser egyik alacsonyan fekvő utcájában, amit hétfőn öntött el az ajkai timföldgyár egyik zagytározójából kiszabadult hatalmas mennyiségű vörösiszap. Két nappal a katasztrófa után a kisvárosban mindenütt fáradt emberek igyekeznek menteni a menthetőt, de mindenki aggódva tekint a jövőbe.

A patakba lapátolják az iszapot

Az elöntött devecseri házak tulajdonosai lapáttal, vödörrel, lavórral igyekeznek kimerni a házaikból az iszapot, de nem igazán tudják, mit csináljanak vele. "Ennyi iszapot hová lehet tenni? Engedjük le a patakba?" - kérdezte az [origo] tudósítóit egy devecseri férfi, miközben körbemutatott a kertjében, ahol helyenként csizmaszárig süllyedt az ember az iszapban. A kertekben álló szenny tetején almák és kukoricacsövek úsztak, a szomszéd istállójának falát pedig egy munkagéppel törték be, hogy ki tudják emelni onnan az áradatba belefulladt egyéves csikó tetemét.

A szennyes vizet néhányan az árkokba vezetik, ahonnan a patakba folyik. Néhány helyre lepakoltak ugyan szemetes konténereket, amelyekbe a használhatatlanná vált tárgyakat dobálták, de azok hamar megteltek, újakat pedig egyelőre nem hoztak. Az utcákon hatalmas halmokban állnak az iszaptól tönkrement bútorok és használati tárgyak.

A közeli Kolontáron, amelyet Devecsernél is súlyosabban érintett a katasztrófa, még intenzívebben folyt a munka. A község alacsonyan fekvő része szerda délután megbolydult méhkasra emlékeztetett: a helyiek, a közmunkások és katonák takarították az iszapot és a szennyezett földet, amit munkagépekkel teherautókra pakoltak. Itt ütötték fel táborukat a hazai és külföldi tévéstábok is.

A devecseri cigányok korábban lomizással, vagyis használt holmik kereskedelmével foglalkoztak, de az iszap a lakásuk mellett az árujukat is tönkretette. A vörösiszapból biciklik, mopedek és kerti gépek kerültek elő, de többségük használhatatlannak tűnt. "Négy gyerek van, velük mi lesz?" - mondta az [origo]-nak egy roma férfi, aki társaival együtt egy elöntött házból az utcára hordta az összetört berendezési tárgyakat. A gyerekek most egy rokonnál vannak, de ott is négy gyerek van, nehezen férnek el. A helyi plébánia öt vendégszobájába 25 embert szállásoltak el.

"A házamnak már csak egy dolog kell, a dózer"

"Volt két malacom, karácsonyra akartuk levágni, de mind a kettő odavan!" - legyintett lemondóan egy idős devecseri férfi. Az állatok mindenhol megszenvedték a katasztrófát, szinte minden kertben hevert egy kutya vagy macska teteme, a városszéli házak előtt pedig vörösre színeződött kacsák gubbasztottak. Az életben maradt kutyák jó része megvakult a lúgtól - mondta az [origo]-nak egy veszprémi állatmenhely munkatársa, aki folyamatosan ingázik Devecser és veszprémi állatorvosok közt.

Halomban állnak a tönkrement tárgyak Devecseren - a képgalériáért kattintson a fotóra!

"Nekünk végünk van, pár év múlva itt mindenki rákos lesz" - mondta aggódva egy fiatal nő, aki élelmet és vizet vitt egy elárasztott házban az iszapot lapátoló rokonainak. Szerinte a legnagyobb baj, hogy nem mondják meg nekik az igazat arról, hogy milyen veszélye van a vörösiszapnak, hagyják, hogy az emberek derékig gázoljanak benne. Az [origo]-nak többen is azt mondták, ha tehetnék, el is költöznének a környékről, mert a házaikat nem lehet vagy nem éri meg rendbe hozni. (A vörösiszap veszélyeiről ebben a cikkünkben, egészségkárosító hatásáról itt olvashat.)

Még súlyosabbnak tűnik a helyzet Kolontáron. "Volt 50 csibém, 15 tyúkom meg kacsám, az mind megdöglött" - mondta egy idős férfi. Egy fiatalembernek a tenyészkutyái lettek oda, állítólag 60 ezer forintot ért darabja. A férfi földjét vastagon beborította az iszap, biztos benne, hogy azon már nem lehet többé gazdálkodni. "Az én házamnak már csak egy dolog kell, a dózer" - mondta a fiatalember, aki ha tehetné, valahol másutt kezdene új életet.

Nem tudják, mit csinál a parancsnokság

Devecserben sokan, helyiek és a segítségükre érkezők is a szervezetlenségre panaszkodtak. "Elvileg van valahol egy parancsnokság, csak nem tudjuk, azok mit csinálnak" - mondta egy tűzoltó. A városházára szerdán folyamatosan érkeztek a segélyszállítmányok és az önkéntesek, de segítségre szoruló emberek is. Nekik egyelőre főként vizet, gumicsizmát és porvédő maszkot adtak, illetve százezer forintos gyorssegélyt ígértek.

Takarítási munkák Devecserben

"Fizesse ki, aki okozta! Ha ő nem tudja, fizesse ki az állam! Így szól a magyar törvény!" - fakadt ki egy idős férfi. A devecseriek felháborodását csak fokozták azok a hírek, amelyek szerint a katasztrófát okozó tározót üzemeltető cég, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezetői nem tartják magukat felelősnek, biztosításuk pedig semmire sem elég. "Egy jó ügyvéd kellene nekünk!" - mondta egy középkorú nő, hozzátéve, hogy ő kész akár Strasbourgig (az Emberi Jogok Európai Bíróságáig) elmenni az igazáért. (A kártérítésről és a károsultak esélyeiről ebben a cikkünkben olvashat.)

A városban szerdán mindenütt a készenléti rendőrség embereit lehetett látni, néhányuk vállán géppisztoly lógott. Az [origo]-nak többen is azt mondták: fosztogatásokról terjednek hírek, ezért vezényelték ki a rendőröket. "Van itt egy műhely, onnan eltűntek a fűrészek. Pedig a plafonon lógtak, azokat biztos nem a víz vitte el" - mondta egy vízügyes. Biztonsági őrök kísérték a postásokat, akik a családi pótlékot készültek kikézbesíteni. Az egyik őr szerint ez bevett eljárás, de a postások beszélgetéséből az derült ki: tartanak attól, hogy a kétségbeesett emberek ellenük fordulnak.