Alábecsülte az iszap erejét a Mal katasztrófaterve

2010.10.15. 7:51

Legfeljebb 400 ezer köbméter vörösiszappal kevert víz zúdulhat ki, ha szakad a gát - ilyen méretű szerencsétlenségre volt felkészülve az iszapkatasztrófában érintett Mal Zrt. a cég kárelhárítási terve szerint. Múlt hétfőn ennek a mennyiségnek csaknem a duplája zúdult három falura, az iszapömlés kilenc ember halálát okozta. A 2009 óta érvényes terv azzal sem számolt, hogy a közeli településeket elöntheti a vörösiszap, és a maró anyag kifolyásának útját is tévesen mérték fel.

"A gátszakadás esetén a X. számú kazettából 200-300 ezer köbméter víz, valamint a vízfelszín közeléből 50-100 ezer köbméter vörösiszap kifolyik és a térség alacsonyabban fekvő nyugati területein árvíz jellegű károsodást idéz elő" - így írja le a Mal Zrt. katasztrófaterve, hogy mi történik, ha átszakad a zagytározó gátja. Az [origo] által megismert, "Vízminőség-védelmi kárelhárítási terv" címet viselő dokumentum 2009-ben készült el, és lényegében egy 2000-es kárelhárítási terv felülvizsgálata. A mellékletek nélkül 75 oldalas tervet a cég vezetője, Bakonyi Zoltán írta alá. Bakonyit a vörösiszap-katasztrófa miatt több ember halálát okozó közveszély-okozással és környezetkárosítással gyanúsítják.

A kárelhárítási tervnek szerepe volt Bakonyi meggyanúsításában ügyvédje, Bánáti János szerint, aki a Népszabadságnak kedden azt nyilatkozta: védencének felróják, hogy a 2009-es terv nem tartalmazott intézkedést gátszakadás esetére, mert a vállalat nem tekintette azt reális eshetőségnek.

Az [origo] által megismert terv azonban számba veszi a gátszakadás lehetőségét, igaz, annak következményeit jóval enyhébbnek ítéli annál, mint ami végül bekövetkezett. A terv legfeljebb 400 ezer köbméter anyag kifolyásával számol, múlt hétfőn azonban, a kormány becslése szerint legalább 600-700 ezer köbméter vörösiszap zúdult a környékre. A cég terve úgy számolt, hogy körülbelül 200-300 ezer köbméter víz van a X. számú tározóban, és ha szakad a gát, alapvetően ez folyik ki, illetve magával sodorja a leülepedett vörösiszap egy részét.

"Az árhullám gyors lefolyása miatt anyagi mentésre minimális lehetőség kínálkozik, ezért a fő hangsúlyt az emberi életek mentésére kell helyezni" - olvasható a tervben, amely a patakok és folyók veszélybe kerülését is említi: "A több ezer köbméter víz az elöntött területet keresztező Nyíres árkon, valamint a délnyugati sarkon levő vasúti átereszen keresztül a Tornán, Marcalon és a Rábán keresztül a Dunába jut. Az érintett folyók élővilágában nagymértékű károsodást okoz."

Azt hitték, a töltés mögött megáll az iszap

A terv meghatározza azt a területet is, amelyet gátszakadás esetén várhatóan elönt a kiömlő anyag. A szövegből kiderül, hogy azzal egyáltalán nem számolt a cég, hogy az iszap elönt több falut, még Kolontárt sem érezték veszélyben: "A kialakult helyzetben a kazettáktól nyugatra eső területek talaj- és talajvizének elszennyeződése várható. Védelemre érdemes magas ökológiai társulás nem található itt, a terület mezőgazdasági művelés alatt áll" - fogalmaz a dokumentum.

A tervben szövegszerűen felsorolják a közvetlenül veszélyeztetett területeket. Ennek alapján a terv készítői alaposan alulbecsülték a kiömlő iszap erejét és mennyiségét, és a folyás irányát is részben rosszul határozták meg. Úgy számoltak, hogy Kolontárra nem jut be az iszap, csupán a falunak azokat a területeit érintheti, amelyek a hídon túl, a tározóhoz közelebb vannak. Ezt a részt valóban szinte elsöpörte az ár múlt hétfőn, de az iszap jóval tovább terjedt, hiszen elérte Devecsert és Somlóvásárhelyt is.

A tervben nem említik azt a lehetőséget, hogy a X. kazetta északnyugati csücskén szakad át a gát, ahogy az a valóságban történt, csak a tározó délnyugati sarkáról tesznek említést: "Ha a gátszakadás a tározó délnyugati sarkán következne be, a lúgos víz és a vörösiszap elérheti a közút és a vasútvonal lábát, de annak elöntése nem valószínűsíthető" - olvasható a tervben, de a valóságban Kolontár közelében az egész vasúti töltést belepte az ár.

Az alábbi térképen sárgával jelöltük meg, hogy a kárelhárítási tervben, gátszakadás esetén az iszap mekkora szétterjedésével számoltak. A vörös szín mutatja, merre és meddig folyt végül az anyag.

Forrás: Google Maps, [origo] adatgyűjtés
Kattintson a képre a térkép megtekintéséhez nagyobb méretben!

A kárelhárítási terv szerint veszélyforrásnak kell tekinteni - sok egyéb mellett - a vörösiszaptároló-kazettákat, és azokat a vezetékrendszereket is, amelyekben lúgos zagyot vagy lúgos vizet szállítanak. A dokumentum szerint a cég a vörösiszap-tározók környékén figyelőhálózatot működtet. "A zagytéren (...) szolgálatot teljesítő személyzetnek minimum nyolc óránként ellenőriznie kell a beömlő csővezetékek, a gátak és a retúrvíz rendszer berendezéseinek az állapotát." Ha pedig valamilyen rendellenességet tapasztal, azonnal riasztania kell a timföldgyári diszpécsert és az ügyeletes vezetőt. Ezután a lokalizációs terv szerint kell eljárni, és ha kell, értesíteni kell a külső szervezeteket, hatóságokat - olvasható a dokumentumban.

Kolontárnak csak a kútjait féltették

A "lokalizációs terv", a dokumentum egyik fejezete a vöriszap-tározók környékén bekövetkező veszélyhelyzetekre vonatkozóan leginkább általános feladatokat fogalmaz meg. Például azt írja: "a vörösiszaptéren bekövetkező rendkívüli események beavatkozási pontjai csak az esemény bekövetkezése után határozhatók meg". Ezután meghatározza a felvonulási és terelőútvonalakat.

Gátszakadás esetén - áll a kárelhárítási tervben - a következőket kell tenni: azonnal be kell indítani a riasztást, "a vörösiszap térségében tartózkodó személyeket minden rendelkezésre álló eszközzel ki kell menekíteni", le kell állítani a gyár és a tározó közötti anyagszállítást, és azonnal be kell tiltani Kolontár ásott kútjainak használatát, és ellenőrizni kell a vízminőségüket. A teendők közé sorolja a terv azt is, hogy a környéki vizek szennyeződését és a szennyezés továbbterjedését ellenőrizni kell, emellett "a vörösiszappal szennyezett területet helyi anyagból dózerral épített földgáttal kell körülvenni, hogy a lehulló csapadék elmosó hatása következtében a felszíni szennyezettségű terület ne növekedjen".

"A további intézkedéseket az értesített hatóságokkal közösen kell kidolgozni" - olvasható a dokumentumban. Ennél a résznél sem számoltak azzal, hogy Kolontárt is elöntheti az iszap, ezért csak a falu kútjairól írtak. A gátszakadás után a kárelhárításhoz szükséges anyagok felsorolásánál az szerepel: "A vörösiszaptérségben a lokalizációt a helyben található anyagokra, technikai eszközökre és technológiai berendezésekre alapozva kell elvégezni." Azt azonban a dokumentum nem részletezi, hogy milyen helyben található anyagokról és eszközökről van szó.

A terv felsorol néhány kárelhárítási intézkedést is, amelyet a veszélyhelzet lokalizációja után kell elvégezni. Arról rendelkezik, hogy a szétterült vörösiszapot földmunkagépek gyűjtsék össze, és szállítsák "ép, működő vörösiszap kazettába, vagy megtelt vörösiszap kazetta tetejére". Ezen kívül a szennyezett talaj kicserélését írja elő 10 centiméteres mélységig, és ha szükséges, annál mélyebben is, és meg kell vizsgálni a sérült gátat, és meg kell kezdeni a helyreállítását "a szokásos salakpernye-zagyolásos eljárással". A vizek, patakok védelmében a kárelhárítási terv csupán annyit ír elő, hogy figyelni kell a talajvíz összetételét, és nyomon kell követni a Torna patakot ért vízszennyeződés terjedését. "További intézkedéseket az érintett hatóságokkal együttműködve kell meghozni" a dokumentum szerint.

Október 4-én, múlt hétfőn szakadt át a Mal Zrt. egyik zagytározójának gátja, és 6-700 ezer tonna vörösiszap zúdult Kolontár és Devecser településekre. A kiömlő maró iszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket, összesen kilenc ember halt meg, és 160-nál többen kerültek kórházba égési sérülésekkel. A katasztrófával kapcsolatos eseményeket percről percre követheti ebben a cikkünkben, itt pedig az összes erről szóló hírt megtalálja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK