Csak az infláció mértékével nőhet az államadósság és létrejön egy új bíróság az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára - többek között ezek is szerepelnek azokban a dokumentumokban, amelyeket az új alkotmány előkészítésén dolgozó parlamenti munkacsoportok készítettek. Több kérdésben egyetértett a kormányoldal és az ellenzék, de akadt olyan is, amelyben a Fidesz és szövetségese, a KDNP ellenkező oldalra került.

Szerdáig kellett elkészíteniük tervezeteiket a parlament alkotmány-előkészítő bizottságában működő munkacsoportoknak, és az MTI több ilyen anyagból is idéz részleteket.  A közpénzügyi munkacsoport részkoncepciója kimondja például azt, hogy a kincstári vagyon elidegeníthetetlen, valamint azt, hogy az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a közvagyonnal törvényesen és hatékonyan kötelesek gazdálkodni.

A testület álláspontja szerint egyetlen generáció sem hagyhat a következő generációkra több adósságot, mint amit megörökölt. Az állam adóssága nem nőhet jobban, mint az infláció - írják. Azt javasolják, hogy az új alkotmány utaljon arra: az országgyűlés fenntartható, az európai uniós szabályokkal összhangban álló költségvetést fogad el. A büdzsével kapcsolatban azt is kimondanák: ha a költségvetést a pénzügyi év március 31-ig nem fogadja el, a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.

Változások az ÁSZ-nál és az MNB-nél

A közpénzügyi munkacsoport azzal egészítené ki a jelenlegi alkotmányos szabályozást, hogy az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke felelős minden mulasztásért, törvényellenes eljárásért, amit maga követett el, vagy amiről bár tudomása volt, de nem tájékoztatta róla az országgyűlést. Az MNB nem fogadhat el utasítást a kormánytól vagy - az Európai Központ Bank kivételével - az Európai Unió intézményeitől - ezt a rendelkezést is beépítenék az új alkotmányba.

Az alaptörvény jelenleg több számvevőszéki alelnök megválasztását teszi lehetővé, ezzel szemben a munkacsoport azt javasolja, csak egy ÁSZ-alelnök legyen. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének címzett levélben Nyikos László, a munkacsoport jobbikos vezetője hangsúlyozza, a tagok egyetértésre jutottak a részkoncepciót érintően.

Létrejön a közigazgatási bíróság

Az igazságszolgáltatási munkacsoport részkoncepciója szerint minden frakció egyetértett azzal, hogy az új alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné. A pártok ugyancsak az alaptörvényben rögzítenék a bírósági ítéletek fő szabály szerinti nyilvánosságát (az ítélethirdetések legtöbbször most is nyilvánosak, de utólag már nem lehet megismerni a határozatokat) és a bírói függetlenség garanciáit. Bekerülne az alkotmányba az is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a büdzsé.

A parlamenti többség több mint kétharmada egyetért azzal, hogy ellenzéki tagja is legyen az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amelynek munkájában jelenleg csak kormánypárti politikusok vesznek részt. Érdekesség, hogy a vonatkozó javaslatot a Fidesz, az MSZP és a Jobbik képviselői pártolták, a KDNP és az LMP nem.

A frakciók képviselői megállapodtak abban, hogy az országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző jogkörét bővíteni kell, valamint hogy az új alaptörvénynek a jelenleginél pontosabban szükséges rögzítenie a parlament és a legfőbb ügyész viszonyát. Egyetértés volt abban is, hogy a jogszabályok utólagos ellenőrzését változatlanul bárki kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál (Ab). Ugyanakkor az MSZP egyedül maradt elképzelésével, hogy az Ab a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait is felülvizsgálhassa.  Hasonlóképpen nem támogatta a többi frakció a Jobbik azon javaslatát, amely féléves eljárási időt szabott volna az Ab döntéseinek.

Nem lesz ítélet a Szent Korona nevében

Bárándy Gergely, a munkacsoport szocialista vezetője azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt kilenc helyett egyaránt hat évre válassza az országgyűlés. Az MSZP képviselője - az LMP egyetértésével - kizárná a főbíró, a legfőbb ügyész, az alkotmánybírák és az ombudsmanok újraválaszthatóságát, míg a Lehet Más a Politika a megyei bíróságok és az ítélőtáblák vezetőinek újbóli kinevezését sem engedélyezné. Ezek a javaslatok nem nyerték el a kormánypárti képviselők támogatását. A kormánypártok nem pártolták az MSZP és az LMP azon kezdeményezését sem, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés csak bírói döntés alapján legyen alkalmazható.

A Jobbik a munkacsoportban azzal az előterjesztéssel élt, hogy a bíróságok "a Szent Korona nevében" hirdessenek ítéletet, ezt azonban a többi frakció nem hagyta jóvá. Ahogyan azt sem, hogy "a pártállami személyeket" a bíróságok vezető tisztségeiből távolítsák el. A munkacsoport nem foglalt állást a bíróságok történeti megnevezésének visszaállításáról, így a járásbíróság, a törvényszék és a kúria elnevezés újbóli használatáról, ellenben rögzítette, hogy a hatályos szabályozással megegyezően maradjon fenn a bírósági szervezeti szintek meghatározása.

Minden párt képviselője egyetértett azzal a megállapítással is, hogy az országgyűlési biztosok egyenlők, egymástól függetlenek, ugyanakkor ellentétes ajánlást nem adhatnak ki.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkacsoportjainak szerdáig kellett elkészíteniük a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat. Ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja. Ezt követően az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, s ezt tárja majd az országgyűlés elé a bizottság december 15-e után.