Évi egymilliós bónuszt kapnak az energiahivatal tisztviselői

étkezési utalvány kajajegy melegétel utalvány sodexho pass ticket restaurant chéque déjeuner étterem étel cafetéria
Vágólapra másolva!
Évi közel egymillió forint értékű béren kívüli juttatást kapnak a Magyar Energia Hivatalban dolgozó kormánytisztviselők - tudta meg az [origo]. A hivatal dolgozóinak adott havi több mint 80 ezres juttatás jóval magasabb, mint amennyit a minisztériumi dolgozók kapnak. A hivatal szerint a juttatás szabályos, a kifizetéséhez szükséges pénzt saját bevételeikből gazdálkodják ki.
Vágólapra másolva!

Évi bruttó 966 250 forintot kapnak béren kívüli juttatásként a Magyar Energia Hivatal tisztviselői - erősítette meg az [origo] információját szerdán többszöri megkeresésünkre a Magyar Energia Hivatal. A hivatal köztisztviselői között "nincs differenciálás abban, hogy ki milyen beosztásban dolgozik, azaz mindenki ezt az összeget oszthatja fel a választható juttatások között" - tették hozzá.

Béren kívüli juttatásként "saját igényeiknek megfelelően" 12 szolgáltatás közül választhatnak az energia hivatal dolgozói, így többek között meleg étkezési jegyre, internetre, üdülési csekkre, iskolatámogatásra, ajándékutalványra vagy nyugdíjpénztári befizetésre költhetik az évi csaknem egymillió forintot. A Magyar Energia Hivatal dolgozói a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alapján kapják a havi több mint 80 ezer forintos juttatást, az egységes éves bruttó keretösszeget a szervezet elnöke hagyja jóvá - közölte kérdésünkre Vigassy Csaba, az Elnöki Titkárság titkárságvezetője. A juttatások összegében "sem január óta, sem pedig a kormányváltás óta nem történt változás" - tette hozzá.

A hivatal feladata a vezetékes energetikai társaságok működésének szabályozása, felügyelete, valamint a fogyasztóvédelem. A hivatal saját honlapján is idézett jogszabályok alapján a szervezet egy kormányhivatal, amely - az energiaügyekért felelős miniszteren keresztül - a kormány irányítása alatt működik. A hivatal válasza szerint "saját bevételeiből gazdálkodik, sőt bevételeiből be is fizet a költségvetésbe". "A cafeteria keretösszegét a hivatal saját bevételeiből gazdálkodja ki" - tették hozzá.

A minisztériumokban dolgozók béren kívüli juttatásait a Bajnai-kormány idején egységesítették, de a tárcák a kormányrendelet alapján maguk szabályozhatták, hogy mekkora összegű cafeteriát adnak a tisztviselőiknek. Akkor a legtöbb béren kívüli juttatást, évi bruttó 875 ezer forintot a gazdasági minisztériumban osztották, de a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium is évi 850 ezres bónuszt kaptak a dolgozók, míg például az Önkormányzati Minisztériumnál, a szociális tárcánál vagy a Miniszterelnöki Hivatalnál az éves cafeteria keret 750 ezer forint volt.

A több százezer forintos juttatások éles vitát váltottak ki, Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök idén januárban az intézkedéseket azzal próbálta védeni, hogy a minisztériumi dolgozókat kárpótolni kellett, hiszen "rengeteget elvettek" tőlük a válság miatt. A Fidesz viszont többször támadta a juttatások miatt a Bajnai-kormányt, Szijjártó Péter a párt akkori szóvivője (ma Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője) azt mondta: a Gyurcsány-kormány "osztogatása" folytatódott, és a válság miatti megszorítások csak az embereket érintik, a kormányzati szférát viszont kevésbé.

A tavaszi országgyűlési választások után hatalomra került Orbán-kormány legtöbb minisztériumában nem változtattak a korábban elfogadott cafeteria juttatásokon. A külügyi tárcánál például megmarad a bruttó 850 ezer forintos juttatás, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, vagy a Miniszterelnökségen évi bruttó 750 ezer forintos cafeteria-juttatást kapnak a dolgozók. A Honvédelmi Minisztériumnál viszont maradt a korábbi, többi tárcához képest alacsonyabb juttatás: a munkatársak besorolásuktól függően 310 ezer - 461 ezer forint közötti juttatást kapnak. A Belügyminisztérium pedig azt közölte szeptemberben, hogy csökkenteni fogják a korábbi juttatásokat.

Orbán Viktor kormányfő júniusban meghirdetett 29 pontos gazdasági akciótervének része, hogy az állam 120 milliárd forintot takarít meg, többek között a közszféra bérkiadásainak átalakításával, és a minisztériumok költségvetési kiadásainak felülvizsgálatával.