Tele van érdekes ötletekkel a készülő alkotmány

2010.10.23. 9:00

A férfi-nő kapcsolat erősebb védelme, a miniszterek megbuktathatósága, az indoklás nélküli kirúgások tiltása, a határon túli magyarok előtt megnyíló választójog - az új alkotmány előkészítésén dolgozó parlamenti munkacsoportok koncepciói szerint akár ilyen intézkedések is belekerülhetnek az új magyar alaptörvénybe. Sok kényes pontról vita van még, a szerteágazó ötleteket november végéig kell gatyába rázni.

"Kívánatos az alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvény jellege" - határozza meg a készülő új alaptörvény egyik legfontosabb jellegzetességét a parlament alkotmány-előkészítő bizottságában elkészült egyik részkoncepció. Az új alkotmányon hat munkacsoportban dolgoznak a parlamenti pártok, egy hetediknek pedig november végéig kell összegeznie a többi csoport munkáját. A bizottság munkacsoportjainak szerdáig kellett elkészülniük a részkoncepciókkal, amelyek péntek óta olvashatók a testület honlapján. A szövegekből nem mindig derül ki egyértelműen, hogy egy-egy szövegváltozatot melyik párt támogat és melyik nem.

A javaslatokból kitűnik, hogy a képviselők általában tartották magukat a tömörség alapelvéhez, és igyekeztek nem elveszni a szabályok részletezésében. A legtöbb vitát valószínűleg az új alkotmány bevezetője, a preambulum fogja kiváltani, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: "össze fogja foglalni azokat az értékeket, amelyek összekötnek bennünket". Az alapértékek-munkacsoport szerint a preambulum szólna "hazánk alkotmányosságának történelmi folytonosságáról", és említést tenne "a kereszténység eszméjének a magyar államiság során betöltött szerepéről", hivatkozva a Szent Koronára. A kormánypártok már korábban is tettek egy próbát arra, hogy a vallást belefoglalják egy jogszabályba, amikor a Trianon-emléktörvény bevezetőjébe azt írták: "Isten a történelem ura".

Szabad vasárnap a családokért

Az új alkotmány elején a koncepció szerint a mainál hangsúlyosabban fogalmazná meg, hogy "a férfi és nő közötti házasság" a társadalom alapegysége, az államnak pedig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek védelmezik a családokat. "A házasság intézményének elismerése és megerősítése - tekintettel az egyéb párkapcsolati formák és életmódok terjedésére - megkerülhetetlen" - írja az alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciója, amely szerint a demográfiai és a gazdasági érvek is e mellett szólnak.

A koncepció szerint az alkotmányban kellene rögzíteni "a vasárnap, mint munkaszüneti nap védelmét", mert ez összefügg a családok védelmével és a szabad vallásgyakorlással is (a vasárnapi munkavégzés korlátozását, az üzletek kötelező bezárását korábban a KDNP javasolta). A jelenlegi alkotmányban megjelenő alapértékek mellett az új alaptörvény a javaslat szerint kiemelné még a társadalmi szolidaritást, a fenntartható fejlődést, a nemzeti közösséget és a közvagyont is.

"A fogantatástól a halálig"

Ahogy a mai alaptörvény, az új is rögzítené az emberi élet védelmét, de az ember fogalmát "a fogantatástól a halálig" fogalmazná meg. Egy másik munkacsoportban megfogalmazódott az is, hogy az alkotmányos alapjogok közt legyen külön kiemelve: az állam védi az emberi életet "annak minden szakaszában". Az MSZP javaslata ezt annyiban változtatná meg, hogy az államnak védelmet, de nem alanyi jogot kellene biztosítani a "még meg nem született, de emberként fejlődő" életnek. Arról sem született egyetértés, hogy az új alkotmány mondja-e ki konkrétan a halálbüntetés tilalmát, de az a koncepcióból nem derült ki, melyik párt támogatná a konkrét tiltást.

Az alaptörvény ma "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" való jogot rögzíti, ebből azonban elhagynák a "lehető legmagasabb szintű" jelzést. Az indoklás szerint ez értelmezhetetlen, hiszen a lehető legmagasabb szint az állam teherviselő képességétől függ, az ellátáshoz való jogot pedig amúgy is rögzítik. Az LMP új alapjogokat is bevezetne: a lakhatáshoz, illetve az egészséges környezethez való jog mellett észt és norvég példára kimondanák, hogy mindenkinek joga van megismerni az állami és önkormányzati szervek működésével kapcsolatos információkat.

A munkához való jog biztosítása mellett az alapjogi munkacsoport koncepciója kimondaná, hogy az állampolgárok "saját lehetősége vagy választása szerint" olyan tevékenységet végezzen, amely "elősegíti a társadalom anyagi és szellemi fejlődését". Az MSZP szerint az alkotmány nem fogalmazhat meg munkavégzési kötelezettséget, a társadalom fejlődésének elősegítése pedig túl elvont fogalom. A szocialisták ugyanakkor az alkotmányban rögzítenék, hogy tilos indoklás nélkül elbocsátani a munkavállalókat.

Választók, választhatók és delegáltak

Az egyik koncepció szerint a kormánypártok kivennék az alkotmányból azt a rendelkezést, amely magyarországi lakóhelyhez köti a választójog gyakorlását, ami lehetővé tenné, hogy a kettős állampolgárságot megszerző határon túli magyarok is szavazzanak a magyar választásokon (erről részletesen itt olvashat). A választójog részleteiről az alkotmány nem rendelkezne, azt egy kétharmados törvény hatáskörébe utalná, így csak abból derülne ki, hogy valóban szavazhatnak-e a határon túli magyarok. A Jobbik javaslata nem minden külhoni magyarnak, hanem csak a szomszédos országokban élőknek adna szavazati jogot.

Az biztos, hogy fennmarad a parlamentáris kormányzati forma, nem váltja fel amerikai típusú elnöki, vagy francia típusú félprezidentális rendszer. A kormányról tehát továbbra is a parlament szavazna, a köztársasági elnöki poszt továbbra is szimbolikus maradna. A hatalomgyakorlás formáival foglalkozó munkacsoport koncepciója azonban több kérdésben is alternatívákat vázol fel, amelyek közül néhány alapvető változást jelentene a közéletben.

Az egyik alternatíva szerint kétkamarás országgyűlés jönne létre: a mai parlament lenne a képviselőház, emellett pedig létrejönne egy felsőház is. Ennek tagjait nem választanák, hanem a "legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak", a kisebbségek, a köztestületek, az egyetemek és a megyei önkormányzatok delegálnák őket, illetve az államfő nevezhetne ki néhány tagot. A felsőháznak joga lenne egyszer megvétózni a képviselőház által elfogadott törvényeket, de a költségvetésbe például nem szólhatna bele.

Függőben hagyott kérdések

A részkoncepcióból nem derül ki, hogy a kormánypártok melyik elképzelést támogatják, mert ahhoz csak az ellenzéki frakciók véleményét csatolták. E szerint az MSZP és az LMP továbbra is az egykamarás, a Jobbik a kétkamarás országgyűlést támogatja. Nem derül ki az sem, hogy a kormánytöbbség támogatja-e a konstruktív bizalmatlanság intézményének eltörlését, tehát hogy a nélkül lehessen leváltani a miniszterelnököt, hogy az utódját azonnal megneveznék és megválasztanák.

Hasonló módon homályban marad, hogy pontosan mikor lehetne feloszlatni a parlamentet (a képviselőházat): azt mindkét alternatíva tartalmazza, hogy a köztársasági elnök feloszlathatná az országgyűlést, ha az 12 hónapon belül háromszor megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy 40 napig nem tud miniszterelnököt választani. Az egyik változat ezt még kiegészítené azzal, hogy az államfő "súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányos-politikai válság" esetén is feloszlathatja a parlamentet.

Az LMP egyik javaslata lehetőséget adna arra is, hogy a parlament ne csak a kormány egészét, hanem a minisztereket egyenként megbuktathassa: ha egy időszakon belül, a miniszter meghatározott számú interpellációra adott válaszát nem fogadják el, akkor az államfő elmozdíthatná a helyéről (az új minisztert azonban továbbra is csak a miniszterelnök előterjesztésére nevezhetné ki).

Pénzügyek

A közpénzügyi munkacsoport még egy pontot építene az alkotmányba a működésképtelenné váló parlament feloszlatásához: előírnák, hogy ha március 31-ig nem sikerül elfogadni az adott év költségvetését, akkor a javaslat szerint a köztársasági elnök "feloszlatja" az országgyűlést (a kijelentő mód azért fontos, mert azt jelenti: az államfő nem mérlegelhet, hanem kötelessége lépni). A javaslat előírná azt is, hopgy az államadósság csak az infláció mértékével nőhet, mert egyik generáció sem hagyhat a következőre nagyobb adósságot, mint amekkorát megörökölt.

Pénzügyekben más módon is megkötnék a kormány és a parlament kezét. Az önkormányzati munkacsoport által készített részkoncepció szerint a jövőben különbséget kellene tenni a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok között. Ha kötelező feladatot adnának egy önkormányzatnak, akkor ahhoz biztosítani kellene annak ellátásához a forrásokat is. Ez azért lehet fontos, mert az elmúlt 20 évben a kormányzatok rendszeresen hárítottak újabb feladatokat az önkormányzatokra, de azokhoz nem biztosítottak elegendő pénzt.

A készülő alkotmányról bárki elmondhatja a véleményét az [origo]-ról elérhető blogon, az alkotmany.postr.hu címen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK