Különvéleményt is írtak alkotmánybírók a 98 százalékos adó hibáiról

Diszkriminatív rendelkezései és visszamenőleges hatálya miatt is alkotmányellenes volt az a kedden megsemmisített törvény, amely 98 százalékos adót írt elő a 2 millió forint feletti állami végkielégítésekre - állítják a döntéshez különvéleményt csatoló alkotmánybírák. A döntést több bíró is kiegészítéssel látta el, amelyben saját érvrendszert adnak hozzá a testület döntéséhez.

Párhuzamos indoklást is csatolt több alkotmánybíró ahhoz a keddi döntéshez, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánították és megsemmisítették a kormány első intézkedései között bevezetett 98 százalékos különadót. Az adót, amely a költségvetési szféra dolgozóinak 2 millió forintnál nagyobb végkielégítését sújtja, az alkotmánybírók visszamenőleges hatálya és diszkriminatív jellege miatt is alkotmányellenesnek tartják.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag mondta ki a törvény alkotmányellenességét, de Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István a többségi véleménytől részben eltérő érvrendszerrel támasztotta alá döntését.

Bihari Mihály többek között azzal érvelt, hogy a rendelkezés ellentétes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával és a normavilágosság követelményével is. Az alkotmány előírja, hogy a jogintézményeknek kiszámíthatóan és előre láthatóan kell működniük, de a bíró szerint ennek nem felelt meg a törvény, és így rombolta a demokratikus jogállam működésébe vetett hitet.

Bihari szerint a törvényalkotónak szem előtt kell tartania, hogy az adó alkotmányos rendeltetése a közterhekhez való arányos hozzájárulás. Az adót nem lehet az alkotmányos rendeltetésétől eltérő célokra, "szankciós jelleggel" alkalmazni, annak mértéke nem teheti az adót elkobzó jellegűvé, az adóforrást ellehetetlenítővé - írja.

Lenkovics Barnabás és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolásaikban többek között a diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával érveltek. Lenkovics szerint a közpénzből foglalkoztatott személyek eltérő, hátrányos kezelése, azaz velük szemben különadó-kötelezettség előírása nem indokolható az alkotmánymódosítással. A bíró szerint a vizsgált törvény ráadásul számos érintettet - még ha akaratlanul is - erkölcstelennek bélyegez, ami sérti emberi méltóságukat, jó hírnevüket.

Az Ab megsemmisítő határozata után a Fidesz kedden jelezte, hogy az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozására tesz javaslatot. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet bizonyos kérdésekben (erről itt olvashat). Az Ab-döntésre adott kormánypárti válasz heves tiltakozást váltott ki az ellenzéki pártokból, akik tüntetéseket kezdtek szervezni: az LMP és az MSZP is bejelentette, hogy a Fidesz módszerei miatt kilépnek az új alkotmányt előkészítő bizottságból (erről itt talál részleteket).