Az ombudsmanra vár a Mal privatizációs titkait őrző vagyonkezelő

A vörösiszap-katasztrófában érintett Mal Zrt. privatizációs szerződéseinek kiadását kérte az iszapömlést követően az [origo]. A vagyonkezelő közel három hete nem tudta eldönteni, betekinthetünk-e a szerződésekbe, ezért az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását kérte.

Az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult állásfoglalásért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), miután az [origo] betekintést kért a vörösiszap-katasztrófában érintett cég, a MAL Zrt. privatizációs szerződéseibe. Elsősorban azt szerettük volna megtudni a szerződésekből, hogy pontosan milyen biztonsági és környezetvédelmi feltételek betartását vállalta a cég. Az MNV azonban jelenleg Jóri András adatvédelmi biztostól vár iránymutatást arra nézve, hogy az általunk kért szerződések közadatnak minősülnek-e, vagyis ki lehet-e adni ezeket. A vagyonkezelő [origo]-hoz eljuttatott válasza szerint "tekintettel a körülményekre" sürgősségi intézkedést kértek.

Az [origo] az október 4-i iszapkatasztrófa után két nappal kereste meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot azzal, hogy adják ki számunkra az ajkai céget érintő privatizációs szerződéseket. A minisztérium szerint azonban a felügyelete alatt álló MNV az illetékes, amely október 11-e óta még nem adott végleges választ arra, betekinthetünk-e a megállapodásokba.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az alumínium cég privatizációjában Bakonyi Árpád, Tolnay Lajos és Petrusz Béla vett részt az 1990-es években, ők hárman alapították a katasztrófa miatt most a figyelem középpontjában álló, több mint ezer embert foglalkoztató céget. A Mal meghatározó szereplője a magyar bauxittermelés, timföldgyártás és alumíniumkohászatnak, amely az 1960-as évektől indult jelentős fejlődésnek, szoros összefüggésben a szovjet ipar növekvő igényeivel.

A termelés különböző fázisait az 1963-ban alapított Magyar Alumíniumipari Tröszt fogta össze. 1991-ben Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. néven szervezték részvénytársasággá a Magyar Alumíniumipari Trösztöt, amely 1993-ra minden állami segítség (járuléktartozás elengedése, tőkeemelés, hitelátvállalás) ellenére hatalmas, majdnem 10 milliárdos adósságot halmozott fel. A Horn-kormány idején, 1995-ben felpörgették az alumíniumipar privatizációját, ebben az évben hozták létre a Mal elődjének számító Magyar Alumínium Kft.-t, amely utána többször átalakult (a nagyvállalatról, illetve tulajdonosairól itt olvashat további részleteket).

Az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottsága készített egy jelentést az alumíniumipari privatizációról, amely szerint az alumíniumipari óriáscég, a Hungalu "értékesítése során a magyar államot jelentős mértékű veszteség érte". A jelentés szerint a kár összesen 25 milliárd forint volt, és főként abból származott, hogy a cégeket áron alul adták el. Szabó Pál - aki 1995-'96-ban a Hungalu vezérigazgatója volt, 2008-tól pedig közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek nevezték ki - a jelentést elfogultnak nevezte egy interjúban.