A Fideszen belül is többen vannak, akik nem értenek egyet azzal a kormánypárti javaslattal, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. Az Orbán Viktor által személyesen meghozott döntést egy politikus "durvának", egy másik "támadhatónak" nevezte, és többek szerint rosszallással fogadta Navracsics Tibor kormányfőhelyettes is. Várhatóan nem is fog gyorsan lecsengeni a párton belüli konfliktus, az azonban nem valószínű, hogy a javaslatot visszavonják, bár a 98 százalékos különadóról szóló javaslaton még módosíthat a kormány.

A Fideszen belül is többen kifogásolják azt a Lázár János frakcióvezető által jegyzett javaslatot, amely korlátozná az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét - derül ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az [origo] folytatott a kormányzó párt több politikusával. A Fidesz egyik befolyásos politikusa az [origo]-nak "durva és helytelen lépésnek" nevezte a javaslatot, a kormánypárti frakció egy másik, jogalkotási kérdésekben jártas tagja pedig úgy fogalmazott, "igencsak támadható" ez a megoldás.

Bár az Ab csak kedden délelőtt jelentette be, hogy alkotmányellenes a 98 százalékos különadó, az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint már hétfőn sejteni lehetett a döntést. A képviselők nem hivatalosan, a parlamenti folyosókon értesültek a várható alkotmánybírósági döntésről. Az egyik politikus szerint valószínűleg már ekkor körvonalazódott a válasz, vagyis az, hogy a Fidesz az Ab jogkörének megkurtításával fog válaszolni. A politikusok a belső bizalmas ügyekről csak azzal a feltétellel voltak hajlandók beszélni, ha a nevüket nem közöljük.

Orbán döntése volt

A döntést Orbán Viktor kormányfő hozta meg, aki hétfőn épp egynapos látogatását töltötte Moldovában, így a parlament hétfői ülésén sem vett részt. A miniszterelnök nem adott lehetőséget arra, hogy más lehetőséget is mérlegeljenek az alkotmánymódosításon kívül - állította egy befolyásos frakciótag. A kérdés nem került szóba a Fidesz hétfői frakcióülésén, és a párt elnöksége sem tárgyalt róla.

Egy másik befolyásos frakciótag pedig azt mondta, hogy a döntésről Orbán valószínűleg nem egyeztetett hosszabban a kormány tagjaival sem. A kormány ugyanis már korábban mérlegelt egy olyan javaslatot is, hogy a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó ne sújtsa azokat - például tanárokat, orvosakat - akiknek 30-40 évi munka után jogosan járna a 2 milliónál magasabb végkielégítés. Többek között az Ab is a törvénynek ezt a méltánytalan részét kifogásolta. Orbán végül ezt a szándékot nem vette figyelembe.

Nem minden fideszes ért vele egyet

Több fideszes politikus is arról beszélt az [origo]-nak, hogy a döntést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító Navracsics Tibor - aki egyben kormányfő-helyettes - is rosszallással fogadta. Az egyik fideszes képviselő szerint a korábban az ELTE jogi karán oktató Navracsics nem kedveli a támadható alkotmányjogi megoldásokat, a Lázár János által beterjesztett javaslatot pedig ilyennek tartják nemcsak független jogi szakértők, hanem a kormánypárt több tagja is. Egy másik képviselő úgy fogalmazott: nem tudja, hogy Navracsics hogyan reagált, de nem tudja elképzelni, hogy "ezt kitörő örömmel fogadta".

Az alkotmánymódosításról várhatóan vita lesz az Fidesz elnökségében, illetve a párt frakcióülésén is - állították a képviselők. Az egyik frakciótag szerint - aki nem ért egyet az Ab jogkörét korlátozó döntéssel - a zárt frakcióülésen mindig demokratikus viták folynak, valószínűleg erről az alkotmánymódosításról is komoly vita lesz. Felmerülhet szerinte, hogy módosítják a különadóról szóló javaslatot, mégpedig úgy, hogy ne legyen méltánytalan, visszavonni azonban biztos nem fogják. Ha pedig a frakció rábólint, akkor a parlamenti végszavazáson mindenki tartani fogja magát ehhez - tette hozzá.

Fegyelmezettség és rejtett konfliktusok

A Fideszről az az általános kép alakult ki, hogy fegyelmezett párt, vagyis nem jellemző, hogy a döntéseket utólag megkérdőjelezzék a párt politikusai. Legutóbb akkor kerültek felszínre a belső konfliktusok, amikor júniusban kiderült, hogy a Fidesz a távozó Sólyom László helyett Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek. Akkor többek között Kövér László jelenlegi házelnökről derült ki, hogy nem ért egyet a döntéssel.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánította alkotmányellenesnek, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A különadó a kormány júliusban bejelentett első gazdasági akciótervének része volt, azt a 2 millió forint feletti végkielégítésekre vetette ki, többek között az előző ciklusokban indokolatlanul kifizetett végkielégítések miatt.

Kedden néhány órával az Ab döntésének bejelentése után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített, változatlan tartalommal újra a parlament elé viszik - közölte Lázár, aki az erről szóló, általa jegyzett indítványokat kedden délután már be is nyújtotta az országgyűlésnek.

A döntés ellen még aznap tiltakozott a három ellenzéki párt, az MSZP, az LMP és a Jobbik. Az MSZP és az LMP szerdán közös közösen sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát" az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő fideszes javaslat ügyében. A Fidesz válaszlépése ellen a kormánypártot szinte soha nem kritizáló Magyar Nemzet is vezércikkben tiltakozott, mondván hogy "nem szerencsés a Fidesz reakciója". A publicisztika szerint a kormány elkerülhette volna a kudarcot, ha "a jogász végzettségű kormánypárti képviselők a különadóról szóló törvény beterjesztése idején nem dugják a fejüket a homokba".