A romák diszkriminációja miatt kritizálja Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának csütörtökön kiadott jelentése, amely szerint Magyarországon "nagyon széles körű társadalmi előítélet" övezi a cigányokat. Az ENSZ szakértői a rendőrséget és a szólásszabadság magyar értelmezését is kritizálták, és a tolerancia erősítését követelték.

Szigorú bírálattal illették Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői csütörtökön a növekvő antiszemitizmus és a romák helyzete miatt. Az ENSZ által nyilvánosságra hozott országértékelő jelentés szerint Magyarországon "diszkrimináció" és "rossz bánásmód" jellemzi ezt a két területet.

A testület 18 szakértője a tagállamok rendszeres ellenőrzése miatt foglalkozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, hogy az ország milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezménynek. A testület megállapításai szerint a jelentős roma kisebbséget "nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja" - mondta Michael O'Flaherty, az Emberi Jogi Tanács tagja Genfben, a dokumentumot bemutatva. A magyarok is elismerték, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni - tette hozzá.

A szakértők nyugtalanítónak nevezték, hogy a roma kisebbség "általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről" is, a rendőrség pedig "folyamatosan rosszul bánik velük". A romák beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.

O'Flaherty aggasztónak nevezte, hogy a magyar alkotmánybíróság olyan széles körűen értelmezi a szólásszabadságot, hogy az szerinte már akadályozza a jogi fellépést a gyűlöletbeszéd ellen. A szakértők felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, illetve hogy járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben.