Elfogadta a parlament a médiaalkotmányt, amely általános szabályokat fogalmaz meg a teljes magyar médiára, és felváltja a rendszerváltás előtti időkből származó sajtótörvényt. Az új jogszabály része a Fidesz átfogó médiaszabályozási átalakításának.

Minden médiumra, így a hírportálokra, internetes újságokra is kiterjed az országgyűlés által kedden elfogadott médiaalkotmány hatálya. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is.

A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép hatályba. Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás - alig változó - szabályait is.

A törvényjavaslatot még június 11-én, pénteken délután nyújtotta be a két fideszes képviselők. A törvény egyes hibáit akkor a kormánypárti képviselők is elismerték, ezeket a kulturális bizottságot vezető párttársuk, L. Simon László igyekezett orvosolni több módosító indítvánnyal.

A parlamenti vitában az egyik legvitatottabb kérdés az volt, hogy pontosan mire vonatkozzon a törvény. Több ellenzéki képviselő kifogásolta azt, hogy a törvény első változatát úgy is lehetett értelmezni, hogy a blogokra is vonatkozni fog. L. Simon egyik módosító indítványa ugyanakkor pontosította a törvény fogalommeghatározásait, és kimondta, hogy csak azok az internetes lapok minősülnek sajtóterméknek, "amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak".

A most elfogadott törvény része a médiaszabályozási átalakításnak, amelyet a Fidesz az új parlamenti ciklusban kezdett meg. A médiafelügyelet átalakításáról szóló szabályokat már korábban elfogadták, ez ellen több szakmai szervezet tiltakozott, mert szerintük direkt kormányzati ellenőrzés alá kerül a közmédia. A kormány viszont azzal érvelt, hogy a korábbi szabályozás nem volt hatékony, működésképtelenné tette a közmédiumokat.