Ádáz versenyfutásba szállt be Kínában Orbán

2010.11.04. 6:58

A kínai gazdasági és politikai elit tagjaival találkozott a hétvégén az ázsiai országba látogató Orbán Viktor, aki abban bízik, hogy befektetőket tud Magyarországra csábítani. A világválság ellenére is tömött zsebű kínai befektetőknél azonban sorban állnak a hasonlóban reménykedő európai országok, így a magyar kormánynak egy nagyon kemény versenyben kell helytállnia.

Felmerül annak a lehetősége, hogy "friss pénz érkezzen az országba" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök sanghaji látogatása végén, amikor arról beszélt, hogy delegációja tárgyalt a kínai Bank of Communications magyarországi megjelenéséről.

A tárgyalásokról néhány konkrétumot elárult a miniszterelnök az MTI-nek hétfőn, például, hogy kínai partnerek részt vennének több fővárosi vasúti fejlesztésben és útépítésekben, és hogy 1500-2000 fős munkahelyteremtő beruházást hajtana végre  a Huiawei nagyvállalat (erről bővebben itt olvashat). Az [origo] szerda délelőtt további részletekért megkereste az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, ahol azt kérték, e-mailben küldjük el megkeresésünket, de szerda estig nem érkezett válasz.

Barátkozás

Az ugyanakkor már eddig is nyilvánvaló volt, hogy Orbán Viktor tudatosan keresi Kína szimpátiáját. Már tavaly ősszel, a kormányzásra készülve megbeszéléseket folytatott többek között Kínában, ahol találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő  beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői.

Szeptemberben, amikor itt járt a dalai láma, kerülte a Tibet miatt Peking által szeparatista felforgatónak tekintett buddhista vallási vezetővel való találkozást, jóllehet tíz évvel ezelőtt még személyesen fogadta. A parlamenti Tibet-csoport alapító elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig két héttel a dalai láma magyarországi útja előtt utazott Kínába, ahol a magyar gazdaságról adott tájékoztatást.

Szándékok

"Azok az irányvonalak, amelyek a tárgyalásokról kirajzolódnak, inkább a magyar szándékokat tükrözik, bár van fogadókészség, és volt pár komoly partner a megbeszéléseken" - mondta az [origo]-nak Várnai Rupert, a Yingke-Várnai kínai-magyar ügyvédi iroda egyik tulajdonosa. Orbán tárgyalt magával a kínai miniszterelnökkel, Ven Csia-paóval is, de tárgyalópartnerei között volt a Hainan légitársaság elnöke, Csen Feng - akivel a Malévról tárgyalt -, illetve a Borsodchemben érdekelt Wanhua elnöke, Ting Csien-seng.

Forrás: Miniszterelnökség/Burger Barna
Orbán és Ven Csia-pao

A miniszterelnök a hatalmi ranglétra második helyén áll, és Csen Fenget is az egyik leggazdagabb kínai üzletemberként tartják számon, önmagában a magas szintű tárgyalások ténye azonban még nem jelentenek biztos sikert. "Amit eddigi tapasztalataink alapján érzékelünk, hogy Magyarország önmagában nem feltétlenül elégséges piac ahhoz, hogy a kínai befektetések révén a munkahelyteremtésen felül valóban itt maradó profittal lehessen számolni - amit például adóként befizetnek" - mondta a munkája révén a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat ismerő Várnai az [origo]-nak.

Kínából nézve Magyarország a piac nagyságát tekintve kicsi, az újonnan remélt kínai gazdasági szereplők inkább regionális vagy még inkább európai uniós jelenlétet szeretnének. Várnai szerint Magyarország szeretne is kapuszerepet játszani az uniós piacon Kína számára, de ebben nem az egyetlen jelentkező. Ugyan Magyarország nem indul rosszul, miután jó az infrastruktúra, az ország Európa közepén van, de már Írország is jelezte, hogy vállalna ilyen szerepet, sőt az összes uniós ország azt mondja, hogy ő lenne a legjobb erre.

Versenyfutás

Várnai a lehetséges kínai befektetőket három kategóriába sorolta: vannak a már jelenlévők, a befektetést tervezők, és azok a meggazdagodott befektetők, akik most próbálnak nemzetközi színtérre lépni. Szerinte ők ahhoz viszik a pénzüket, aki hamarabb odamegy hozzájuk.

Aki időben előbb lép, és aki a régiót kínálja lehetőségként, az lehet sikeres - mondta. Ehhez szerinte gyorsaságra és tudatos Kína-politikára van szükség a magánszektor részéről is, hogy egy adott társaság képes legyen "az egész régiót vagy akár az EU-t is hozni", magyar központtal, a területre kiterjedő tudásbázissal. A sikerhez szerinte az is kell, hogy megértsék és megtanulják Kínát, ahol nem működnek az európai modellek, más a kultúra, az üzleti etika és a tárgyalástechnikák sem azonosak.

Forrás: Miniszterelnökség/Burger Barna

Üzleti körökben legendák keringenek arról, hogy a kínai tárgyalók az utolsó pillanatokban is változtatnak a feltételeken, és a befektetési szempontok sem mindig érthetők első ránézésére. A kínai befektetők ugyanis az esetek nagy részében állami tulajdonú nagyvállalatokat jelentenek, amelyek gyakran politikai céloknak is alávetik üzleti érdekeiket. Erre jó példa Afrika, ahol kérdés nélkül nyomják a pénzt, akár bukó üzletekbe is, az ásványkincsek, a piacok és a lehetséges szövetségesek megszerzése érdekében.

A kínai befolyás erősödését mutatja az is, hogy megjelentek az ázsiai ország befektetői az EU gazdaságilag gyengébb szereplőinél is mint államkötvények felvásárlói. Várnai, szerint ugyanakkor a kínai pénztől nem kell félni, nincs nagyobb veszélye, mint a nyugati hitelkonstrukcióknak. Örömteli dolognak tartja az intenzív kínai kapcsolatépítést Monori Gábor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatója is. Szerinte a kis, nyitott gazdasággal rendelkező Magyarországnak mindig is szüksége volt külső forrásokra. Hozzátette azonban, hogy hosszabb távon a jelenleg legnagyobb külkereskedelmi partnereinket érzékenyen érintheti a dolog, ha például rajtunk keresztül jönnek be kínai termékek vagy befektetők az EU-ba, a kínai tőkének azonban "ordítóan nagy buktatói nincsenek, (...) ha megfelelő koncepció szerint, előre kidolgozott külgazdasági stratégiába illeszkednek a magyar részről".

KAPCSOLÓDÓ CIKK