A vörösiszaphoz hasonlítja az Ab korlátozását egy korábbi alkotmánybíró

Zlinszky János korábbi alkotmánybíró beszél, amikor Sólyom László köztársasági elnök további megbizatásáért álltak ki neves személyiségek
Vágólapra másolva!
A saját bevallása szerint a kormányoldallal szimpatizáló Zlinszky János egykori alkotmánybíró egy, az [origo] birtokába került, kollégáinak és politikusoknak küldött levélben azt írja, hogy a kormány az Alkotmánybíróság korlátozása nélkül is végrehajthatná vitatott gazdasági intézkedéseit. A parlament korlátlan hatalmától óva intő Zlinszky az [origo]-nak azt mondta: a kormányt kívánta segíteni a javaslattal, és kapott már pozitív visszajelzéseket.
Vágólapra másolva!

"Lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy (...) hozzájáruljak egy olyan ellentét feloldásához, amellyel a kormánykoalíció választási ígéreteinek eleget tud tenni, a közvagyon terhére elkövetett közelmúltbeli juttatások jogszerű visszakövetelése elszámolás után lehetséges lesz, s a kormány (...) az alkotmány elveivel és előírásaival összhangban lévő javaslatot tud az országgyűlés elé terjeszteni" - írja az [origo] birtokába került, jogászkollégáinak és kormánypárti politikusoknak írt körlevelében Zlinszky János egykori alkotmánybíró. Az október 31-én, öt nappal a végkielégítések büntetőadójáról szóló törvény alkotmánybírósági megsemmisítése után kelt felhívás elején a jogászprofesszor hangsúlyozza, hogy javaslatát a kormány és a kormány szándékai iránti elkötelezettsége vezérli.

A volt alkotmánybíró megnyilvánulása újabb példája annak, hogy a kormány értékrendjéhez közel álló, konzervatív értelmiségi körökben is kritikusan állnak a különadótörvény megsemmisítése utáni kormányzati tervekhez, vagyis ahhoz, hogy korlátozni akarják az Alkotmánybíróság jogkörét. A javaslat szerint olyan ügyeket vonnának ki az Alkotmánybíróság hatásköre alól, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Ilyen például a költségvetés, annak végrehajtása, az adónemek, illetékek és vámok köre.

A hatáskörök csorbítása az ellenzéki frakciókon kívül a Fideszen belül is vihart kavart, felemelte a szavát ellene számos alkotmányjogász és maga az Alkotmánybíróság is, az augusztusban távozott Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab egykori elnöke pedig utódjának, Schmitt Pál államfőnek jelezte aggályait.

"Ijesztő példákkal szolgál"

A múlt héten kelt, a különadó jogossága mellett több ponton is kiálló körlevélben Zlinszky János szükségesnek nevezi az állami pénzből jogosulatlanul felvett juttatások visszakövetelését, de figyelmeztet benne, hogy az alkotmány, illetve az emberi és állampolgári jogok ilyen célok esetén is védendők. Ezek álláspontja szerint még a jelenlegi kormánykoalíció széles választói felhatalmazása birtokában sem korlátozhatók. "A korlátlan parlamenti hatalom veszélyeire Hitler uralma is, a népi demokratikusnak mondott osztályállam is ijesztő példákkal szolgál" - teszi hozzá.

Az alkotmány és az alkotmánybírósági kontroll megkérdőjelezését és korlátozását a professzor egyúttal a jogállamiságot fenyegető súlyos veszélynek nevezi a levélben, amely - mint írja - "olyan gátszakadást okozhat, mint a lelkiismeretlenül felhalmozott vörösiszap".

A professzor kitér a kormány alkotmánybírósági jogköröket csorbító tervére is. A pénzügyi jogalkotásra vonatkozó döntési hatáskör elvonását olyan alkotmányellenes lépésnek nevezi, amely a hatályos alkotmány szerint még szükséghelyzetben, háború vagy természeti csapás esetén sem valósítható meg. Kitér a nyugdíjjárulékoknak az államkasszába történő átirányátására is. A lépést az elmúlt napok számos bírálatához hasonlóan a professzor is olyan, feltételezett kormányzati szándékhoz társítja, amely szerint nyilvánvaló, hogy a kormány nem a néhány milliárdnyi bevételt hozó különadóért harcol, hanem egyéb, alkotmányosan szintén vitatható lépéseiért, például a magán-nyugdíjpénztári kifizetések befagyasztásáért vagy az energia- és távközlési szektorra kivetett különadókért.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiban több utalás is volt nemrégiben arra, hogy többről van szó, mint a végkielégítésekről. Bencsik János, a gazdasági minisztérium egyik államtitkára egy szerdai konferencián pedig egyenesen arról beszélt, hogy a kormány az Ab-t azért korlátozná, mert félti fontosabb gazdasági törvényeit.

Egyszerű megoldásokat javasol

Magára a különadó alkotmányos bevezetésére Zlinszky János egyébként egyszerű megoldást javasol: mindössze annyi kiegészítést kell szerinte iktatni a törvénybe, amely az érintetteknek lehetővé teszi, hogy bírósághoz forduljanak, ha nem értenek egyet az elvonás mértékével vagy összegével. Mindennek kiegészítéseként a professzor megfontolásra ajánlja azt is, hogy a felülvizsgálatot kérőnél nemcsak az összeghatár feletti, hanem a teljes kifizetés jogosságát, arányosságát és erkölcsösségét lehessen vizsgálni. "Ilyen elvek mellett előterjesztett elszámoltatás esetén az Alkotmánybíróság bizonnyal nem támaszt akadályt a közérdek érvényesítésére" - zárja levelét a volt alkotmánybíró.

"Ez egy jogi vélemény, ami szabadon felhasználható. Olyanoknak küldtem el, akiktől reméltem, hogy megfogadják, de azt szűrnek le belőle, amit akarnak" - indokolta lépését az [origo]-nak Zlinszky János, hozzátéve: nem felkérésre, hanem magától fogalmazta meg a javaslatot, miután a különadótörvény múlt heti alkotmánybírósági megsemmisítése után azt hallotta egy kormánypárti politikus (feltehetően Lázár János Fidesz-frakcióvezető - a szerk) szájából, hogy a változatlan célhoz "keresik az alkotmányos megoldásokat".

A javaslat megfogalmazása és a körlevél szétküldése előtt a professzor bevallása szerint senkivel nem egyezetett, a levél címzettjeit kérdésünkre pedig mindössze annyiban kívánta behatárolni, hogy néhány tucat jogász kollégának és kormánypárti politikusnak küldte el, neveket azonban nem akart említeni. Arra a kérdésre, hogy kormánykörökből hogyan fogadták javaslatát, Zlinszky János annyit mondott: nem tud róla, hogy konkrét döntést hoztak volna már az ügyben, de "kapott pozitív visszajelzéseket".

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőihez is eljutott a professzor levele, amelyet Navracsics Tibor miniszter és Rétvári Bence is látott - tudtuk meg minisztériumi forrásból. Értesülésünk szerint a miniszter megfontolásra továbbküldte az alkotmánybíró terveit a frakciónak, bár fenntartásai vannak arról, hogy a Zlinszky-féle megoldással elkerülhető egy újabb alkotmánybírósági fiaskó.