Egy Hágában dolgozó magyar jogász, Gellért Ádám vetette fel a rendőségnek Biszku Béla elleni nyomozást az '56-os megtorlás miatt, a hatóságok azonban félredobták a feljelentésként értelmezett jogi tanulmányt. Több nemzetközi jogász is úgy véli azonban, hogy Gellért érvei megfontolandók, és lehetséges, hogy megállnák a helyüket a magyar bíróságokon is, ha a büntető törvénykönyvbe nem került volna be egy fordítási hiba.

"Igazából én ezt nem feljelentésnek szántam, de az ügyészég így kezelte. Ez egy jogi álláspont, amely alapján lehetőség nyílna eljárni a megtorlásokat irányító személyekkel szemben" - mondta az [origo]-nak az egyik hágai Nemzetközi Büntetőjogi Bíróságnál dolgozó dr. Gellért Ádám jogász, aki egy 16 oldalas dokumentumot küldött októberben a Nemzeti Nyomozó Irodának "Jogi álláspont az 1956-os megtorlásokat irányító személyek nemzetközi jogi alapon történő felelősségrevonásáról" címmel. A dokumentum elején a szerző arra kéri a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy vegyék figyelembe az álláspontját és fontolják meg egy vizsgálat indítását az 1956-os megtorlásokat irányító személyek, köztük Biszku Béla ellen.

A dokumentumban Gellért a nemzetközi jog alapján látja támadhatónak Biszkut és társait, ugyanis szerinte az '56 utáni megtorlások az úgynevezett emberiesség elleni bűncselekmények tárgykörébe tartoznak.

"A Biszku Bélával készült interjú után mindenütt azt olvastam, hogy nincs elvi jogi lehetőség a felelősségre vonásra. Ez meglepett, és úgy éreztem lépnem kell." - indokolta Gellért azt, hogy miért írta meg a jogi állásfoglalást. Hozzátette, hogy azért küldte rögtön a Nemzeti Nyomozó Irodának, mert fel szerette volna hívni a hatóságok figyelmét erre az általa fajsúlyosnak nevezett ügyre.

A dokumentumot végül a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbküldte a Fővárosi Főügyészségnek, amely szerdán közleményben tudatta, hogy elutasítja a feljelentést, így nem indul nyomozás Biszku ellen azokban a vádpontokban, amelyeket Gellért felhozott.

"Nincs szinkronban egymással a hazai és a nemzetközi jog"

"Nem számítottam rá, hogy az ügyészség ennyire hamar lezárja az ügyet" - mondta az [origo]-nak dr. Lattmann Tamás, az ELTE jogtudományi karának az oktatója, aki még hallgató korából ismeri a beadványt készítő Gellért Ádámot. Szerinte Gellért érvelése nemzetközi jogi szempontból jó. Lattmann elmondása szerint az ügyészség érvelését egyelőre csupán annak sajtóközleményéből ismeri, de szerinnte a probléma az lehet, hogy a magyar jog viszonya a nemzetközi joggal zavaros. "Nincs szinkronban egymással a kettő" - mondta Lattmann.

Gellért beadványa emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja az '56 utáni megtorlásokban részt vevő személyeket, bár közülük egyedül Biszku Bélát említi név szerint. "Nem vagyok történész, nem tudom, hogy Biszku felelős-e a történtekért, ezért szeretném, ha ezt a nyomozóhatóság kiderítené" - mondta Gellért. Szerinte azonban az eljárás elindítására a magyar jog, tehát a Btk. idevágó passzusai nem alkalmasak, ezért kell a nemzetközi jogra hivatkozni.

"A probléma az, hogy magyar Btk.-ban nincs benne az emberiesség elleni bűncselekmény fogalma" - mondta az [origo]-nak dr. Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa. "A nemzetközi bűncselekményeknek három alaptípusa van, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és a népirtás" - mondta Hoffmann, de szerinte a magyar jogrendszerben csak az utóbbi kettő szerepel.

Nem példa nélküli azonban az, hogy Magyarországon valakit a magyar jogszabályok szerint nem, a nemzetközi jog szerint viszont el lehet ítélni. 2009-ben jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte az 1956-os tatai sortűzper vádlottját, Korbely János nyugalmazott ezredest a Legfelsőbb Bíróság. Hoffmann Tamás szerint ebben az esetben azért lehetett így dönteni, mert a nemzetközi szokásjog szerint az emberiesség ellenes bűncselekmények soha nem évülnek el.

"A sortűzper esetében a védelem akkor arra hivatkozott, hogy azért nem hozható elmarasztaló ítélet, mert az eset nem tartozik a nemzetközi jog hatálya alá, és ebben az esetben az 50-es években éppen hatályos jogszabályok érvényesek az ügyre" - mondta Lattmann Tamás, és hozzátette, hogy az akkor éppen hatályos magyar jogszabályok szerint az ügy már elévült volna.

Több ok miatt is visszautasíthatták a feljelentést

A Fővárosi Főügyészség szóvivőjének közleménye szerint Gellért Ádám feljelentését azért utasították el, mert a feljelentésben megjelölt cselekményt "az elkövetéskor hatályban lévő jogszabályok szerint kell elbírálni, ennek rendelkezései szerint azonban e bűncselekmény miatt - elévülés okán - eljárás már nem indítható". A közlemény szerint az ügyészi határozatban az is szerepel, hogy "a feljelentésben megjelölt cselekmények nem minősíthetők a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerint emberiség elleni bűntettnek, így a feljelentett személyek nemzetközi szokásjog alapján történő felelősségre vonására nincs lehetőség".

Hoffmann Tamás szerint az ügyészség közleménye alapján több oka is lehet az elutasításnak, de a konkrét ügyészségi határozat ismerete nélkül csak találgatni lehet. A Fővárosi Ügyészség sajtóosztálya szerint az elutasító határozatot már postázták, de Gellért Ádám az [origo]-nak pénteken azt mondta, hogy az még nem érkezett meg hozzá.

"Az ügyészég három indok alapján is visszautasíthatta a feljelentést, de mindhárom vitatható" - mondta Hoffmann. Az első szerint lehet azt mondani, hogy az '56 utáni megtorlások nem voltak annyira széleskörűek és súlyosak, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény hatálya alá essenek. Azt is fel lehet hozni az elutasítás ellen, hogy a megtorlások idején nem volt Magyarországon nemzetközi konfliktus, és ebben az esetben az említett nemzetközi jogszabályt nem lehet alkalmazni.

Forrás: MTI/Pálfai Gábor

Biszku Béla Kádár Jánossal a Parlamentben

Hoffmann szerint ma a nemzetközi szokásjog akár békeidőben elkövetett bűncselekményekért is felelősségre vonhatja az érintetteket, de nem világos, hogy ez az 50-es évekre is alkalmazható, ugyanis akkor ez még csak azokra a szituációkra vonatkozott, amelyben nemzetközi konfliktusok voltak. Márpedig a jogász szerint a helyzetet csak az akkor éppen elfogadott nemzetközi szokásjog alapján lehet megítélni.

"Nem éles a határvonal a két alternatíva között, mert a nemzetközi büntető fórumok csak közvetlenül a második világháború után, majd jóval később a 90-es évektől kezdték vizsgálni az emberiesség elleni bűncselekményeket" - mondta Hoffmann. Bár Gellért beadványa szerint az '56-os megtorlásokkal kapcsolatban világosan ki lehet jelenteni, hogy a szovjet beavatkozás miatt nemzetközi konfliktusnak tekinthetőek, Hoffmann szerint ez sem annyira világos. "A magyar államnak '57-től kezdve volt egy nemzetközileg is elismert kormánya Kádár János vezetésével, annak pedig joga volt megengedni külföldi erőknek, hogy az országban állomásozzanak" - mondta Hoffmann.

Egy fordítási baki is közrejátszhatott

"Ott csúszhatott el a dolog, hogy az ügyészség nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nemzetközi jog és a magyar Btk. rendszere között nem teljes az összhang" - mondta Lattmann Tamás. Hoffmann ezt úgy magyarázza, hogy a magyar Btk. XI. fejezetének címe tévesen emberiség elleni bűncselekmények, holott a nemzetközi jog ilyen fogalmat nem ismer. "A nemzetközi jog az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát ismeri, ez azonban nincsen benne a magyar Btk.-ban" - mondta Hoffman. Angolul a kifejezés "crimes against humanity" néven szerepel, amelyből a "humanity" magyarra fordítva egyszerre jelenthet emberiességet és emberiséget.

Hoffmann szerint ezt a magyar jogászok össze szokták kavarni, erre utalhat az is, hogy a sajtóközleményben az a mondat szerepel, hogy a "feljelentésben megjelölt cselekmények nem minősíthetők a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerint emberiség elleni bűntettnek". A jogász azonban hozzátette, hogy ez csak egy a lehetséges indokok közül.

Gellért Ádám az [origo]-nak nem minősítette az elutasítást, mert meg szeretné várni a hivatalos ügyészségi határozat megérkezését. "Nagyon valószínű, hogy kihasználom a törvény által biztosított lehetőséget és panasszal fogok élni." - mondta Gellért.