Kétharmados többséghez kötötte a legfőbb ügyész megválasztását a parlament azzal a hétfő este elfogadott alkotmánymódosítással, amelyet a kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazott. A képviselők 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a kormány által még október elején beterjesztett indítványát. Korábban a főügyész megválasztásához elég volt a parlament egyszerű többsége is.
A módosítás célja az indoklás szerint az, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja a jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét.
A főügyész választási szabályainak átírása mellett az alkotmánymódosítás arra is kitért, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne lehessen interpellálni a parlamentben. Az alkotmány új szövege alapján a legfőbb ügyésznek már csak kérdést tehetnek fel az országgyűlési képviselők. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban ezt a változtatást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja, nem az ügyészségét.
Az elfogadott alkotmánymódosítás részben megegyezett a most leköszönő legfőbb ügyész korábbi javaslataival, aki szintén kétharmados többséghez kötötte volna a kinevezést, és meg akarta szüntetni az interpellációkat. Az alkotmánymódosítás nem tartalmazza ugyanakkor Kovács Tamás legfőbb ügyész azon ötletét, miszerint a legfőbb ügyész törvényjavaslatot is benyújthatna az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozóan (erről itt olvashat).
A hétfőn este elfogadott alkotmánymódosítás része annak a folyamatnak, amelyben a kormány valóságos védőbástyát emel a legfőbb ügyész köré. A másik, az ügyészséget bebetonozó javaslat lényege, hogy jelenlegi 6 helyett 9 évre növelik a legfőbb ügyész hivatali idejét (a legfőbb ügyészt érintő változásokról és ezek jelentőségéről korábbi, elemző cikkünkben részletesen is olvashat).