Amnesty: Nem figyel a magyar rendőrség a rasszista indítékokra

Gyakran figyelmen kívül hagyják a magyar hatóságok a romák elleni támadások rasszista indítékát - állítja az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet. A jogvédők szerint a rendőrség által regisztrált rasszista támadások messze alatta vannak a valós számoknak, amin a rendőrök képzésével és a romák jobb tájékoztatásával lehetne segíteni. A kormány azt ígérte, megvizsgálja a civilek állításait, de visszautasította azt a véleményt, hogy nem tudja megvédeni a roma közösségeket.

Sokszor nem veszik figyelembe a romák ellen elkövetett bűncselekmények rasszista hátterét a magyar rendőrök és ügyészek - állítja az Amnesty International egy szerdán publikált jelentésben. A nemzetközi jogvédő szervezet Romák elleni erőszakos támadások Magyarországon című tanulmánya szerint a hatóságok jóval kevesebb rasszista bűncselekményt regisztrálnak, mint amennyivel a valóságban dolguk van: ennek részben az az oka, hogy nem veszik figyelemben a rasszista indíttatást, részben pedig az, hogy az áldozatok félelemből nem jelentik a gyűlölet-bűncselekményt.

Az Amnesty International 2008-ban 17, 2009-ben 25 rasszista támadásról tud Magyarországon, a magyar rendőrség szerint azonban csak 12, illetve 6 ilyen eset történt az adott években - áll a civil szervezet szerdai közleményében. A jelentős különbség miatt az Amnesty International felszólította a magyar kormányt, hogy mélyrehatóan vizsgálja ki a romák ellen rasszista indítékból elkövetett erőszakos támadásokat, és biztosítsa az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését. "A hatóságoknak kötelezettségük kivizsgálni, szerepet játszott-e bármely támadásban a rasszista vagy etnikai alapú gyűlölet vagy előítélet" - mondta szerdán Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai térségének programigazgatója.

A civil szervezet példaként említi a 2009. februári tatárszentgyörgyi támadást, ahol Molotov-koktéllal és puskával támadtak egy apára és fiára. A kettős gyilkosságot a rendőrség először balesetként kezelte, és később a Független Rendőri Panasztestület is megállapította, hogy hiba volt nem gyűlölet-bűncselekményként kezelni azt. Egy másik, 2008-as esetben két roma fiút késeltek meg egy kocsmában, de a rendőrség nem nyomozott rasszista indíték után, bár a támadó több szemtanú szerint az áldozatok roma származását emlegette a gyilkosság előtt.

Igazságszolgáltatás és kártalanítás

A szervezet közleménye azt állítja, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai gátolják a hasonló támadások megelőzését és az azokkal szembeni hatékony fellépést. Sok, az Amnesty International által megkérdezett roma például nem volt tisztában azzal, hogy milyen segélyszolgáltatások állnak rendelkezésére és hogy azok miként érheti el - példálózott a szervezet.

Az Amnesty szerdai közleményében ezért felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a roma közösség védelmét, a rendőrtisztek és ügyészek pedig részesüljenek a gyűlölet-bűncselekményekről szóló képzésekben. A civil szervezet azt is sürgette, hogy a hatóságok a roma önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel együtt biztassák a romákat a rasszista bűncselekmények bejelentésére, valamint hogy biztosítsák az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, rehabilitációjukat és kártalanításukat.

A kormány szerint van képzés és segítség is

Az Amnesty International jelentésében megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat az érintett hatóságok és tárcák természetesen megvizsgálják - közölte a jelentésre reagálva szerda este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Hozzátették ugyanakkor, hogy a jelentésben tett állítások egy részét, különösen azt, hogy "a magyar hatóságok képtelenek a veszélyeztetett közösségeket megvédeni", határozottan visszautasítják. "A magyar hatóságok minden magyar állampolgár - roma és nem roma - sérelmére elkövetett bűncselekményt egyformán fel kívánnak deríteni" - áll a minisztérium közleményében.

A minisztérium emlékeztetett: Magyarországon a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatait - csakúgy, mint az összes többi sértettet - hatékony eszközök illetik meg a büntetőeljárásban. A magyar rendőrség és annak területi szervei kiemelt feladatuknak tekintik a cigány kisebbséghez tartozó személyek jogegyenlőségének megvalósulását, a rendőrség pedig "minden sértettnek felhívja a figyelmét az áldozatsegítés és kárenyhítés lehetőségére" - írta a KIM.

A minisztérium szerint arra is gondot fordítanak, hogy a rendőröket tovább képezzék a diszkrimináció és az etnikai konfliktusok témáiban: a rendőrség munkatársai számára például roma-rendőr tárgyú anti-diszkriminációs konferenciát, képzést indítottak - írták. A hatályos törvények szerint ugyanakkor a Rendőrtiszti Főiskolán a szoros értelemben vett szakmai tárgyak oktatásánál az elkövető vagy a sértett, illetve az intézkedés alá vont személy etnikai származásának semmiféle szerepe nem lehet - tették hozzá.