Keményen bírálta Sólyom László a kormány alkotmánymódosító terveit

Keményen bírálta Sólyom László korábbi köztársasági elnök a kormánypártokat egy szerdai pódiumbeszélgetésen. Sólyom elfogadhatatlannak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását, és arra intette a jelenelegi a kormánypártokat, hogy a készülő új alkotmányt ne a jelenlegi kétharmados, hanem a "normális" parlamenti viszonyokra szabva készítsék el.

Megrendítő bizonytalanságot okozott az elmúlt két hétben Sólyom László volt köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozására vonatkozó fideszes terv. A posztjáról augusztusban távozott államfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egy alkotmányozásról szóló konferencián szerdán azt mondta: még a parlamentben szerdán elfogadott módosítással sem fogadható el a testület jogköreinek csorbítása. Ez szerinte olyan viharokat kavart, hogy már az új alkotmány megalkotásáról sem lehet e folymatoktól függetlenül beszélni.

"Sürgősen tisztázni kell, hogy állunk" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint a régi alkotmány szembeállítása a népakarattal és a többség jogaival megrendítheti az új alkotmánnyal szembeni bizalmat is. (Ugyanezt a szempontot fideszes képviselők is felvetették a frakció két héttel ezelőtti ülésén, az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról kialakult vitában. Erről szóló cikkünket elolvashatja itt.)

Sólyom László fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt két hét vitái után a kormánytöbbség részben visszakozott, mert szerinte ez megmutatatta, hogy az értelmiség nem engedi, hogy a valódi kérdések elsikkadjanak. "Mégiscsak megszilárdult a jogállami érzék Magyarországon"- tette hozzá a korábbi államfő.

Normális parlamenti viszonyok

A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is: nem magyar sajátság, hogy a mindenkori hatalom úgy érzi, hogy az Alkotmánybíróság korlátozza mozgásterét, a jogszerűség és igazságosság kérdésére azonban véleménye szerint a jeleneleg hatályos alkotmány és az Alkotmánybíróság 20 éves tevékenysége megfelelő válaszokat adott, amelyeket nem szabad veszni hagyni.

A készülő új alkotmányról Sólyom László azt mondta: a rendszerváltás súlyos adósságát kell megfizetni az új alaptörvény elfogadásával, de annak - ha formailag új is - véleménye szerint mindenképp a jelenlegire kell épülnie. "Az új alaptörvényt pedig normális parlamenti viszonyokra, nem pedig kétharmados többségre kell szabni" - tette hozzá Sólyom, aki szerint rombolja az alkotmány tekintélyét, ha napi érdekeknek megfeleleően módosítják.

Sólyom László azt mondta, a kormány az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával védtelenül hagyja a magántulajdont és lehetőséget teremt arra, hogy egy költségvetési salátatörvénybe csomagolva gyakorlatilag bármilyen, alkotmányellenes rendelkezést elfogadjanak.

Schanda Balázs, Zlinszky János, Jakab András és Sólyom László a PPKE pódiumbeszélgetésén. További képekért kattintson a fotóra!

Azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik, a volt államfő nonszensznek nevezte. Mint mondta: nagyon veszélyes hozzáállás az Ab-t "kiiktatandó gátnak" tekinteni, amelynek megtörténte után alkotmányossági kérdésekkel már nem kell foglalkozni. "Itt a katona kiáltott rá Archimédészre, hogy ne zavard a köreim" - mondta Sólyom.

A volt államfő beszélt a köztársasági elnöki vétó szerepéről is: azt mondta, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása felértékeli a köztársasági elnök szerepét, mert ő marad az egyetlen lehetőség az alkotmányellenes törvények legalább időleges megakasztására. Sólyom László beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény feloldja majd az elmúlt két hétben előkerült konfliktust.

Salamon sem örült

"Rendkívül szerencsétlen, hogy ez napi politikai kérdésként került az asztalra, én ennek nagyon nem örültem" - mondta a pódiumbeszélgetés után az Ab korlátozásáról Salamon László KDNP-s képviselő, a parlament alkotmányelőkészítő bizottságának elnöke. Salamon szerint ugyanakkor Az Ab jogkörei sem érinthetetlen tabuk, el lehet gondolkozni az újraszabályozásukon.

Salamon példaként azt említette, hogy szerinte hasznos lenne, ha kétharmados törvények esetében az Ab csak az alkotmányellenességet állapíthatná meg, de nem semmisíthetné meg azokat. Megeshet ugyanis - mondta a képviselő -, hogy egy, az állam működéséhez elengedhetetlen jogszabályt semmisítenek meg, amit esetleg, kétharmados többség hiányában a parlament nem tud pótolni. Példaként a választójogi törvényt említette, amely nélkül nem lehetne választásokat tartani.

Az új alkotmányról Salamon azt mondta: abban mindenképpen újra kell gondolni a kormány leváltásának és a parlament feloszlatásának lehetőségét, meg kell szüntetni a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet megbuktatni a kormányfőt, ha azonnal újat is választanak). Salamon személy szerint a kétkamarás parlament hívének nevezte magát, de szerinte ez a kérdés még teljesen nyílt, semmi nem dőlt el.